Előfizetés

Kiírták az igazgatói pályázatot a kaposvári színház élére

Kiírták a pályázatot a kaposvári színház direktori posztjára, az érdeklődőknek harminc napjuk van, hogy jelentkezzenek a Csiky Gergely Színház Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának. A somogyi megyeszékhelyen az elmúlt bő évtizedben ez már a negyedik igazgatói pályázat: míg Babarczy László 1978-tól 29 éven át vezette – és tette európai hírűvé – a társulatot, addig utódainak csak töredékidő jutott. Znamenák István csak egy évadra kapott lehetőséget a városi közgyűléstől, Schwajda György két évvel a kinevezése után elhunyt, a 2010-ben kinevezett, majd öt évre rá újraválasztott Rátóti Zoltán hivatalosan családi okokra hivatkozva mondott le 2016-ban. Azóta megbízott vezető, a színházi világhoz korábban semmilyen szállal nem kötődő Fülöp Péter vezeti az intézményt – őt néhány hónappal lemondása előtt Rátóti hívta gazdasági igazgatónak -, tavaly augusztus óta miniszteri külön engedéllyel, ugyanis elvileg egy évnél tovább nem lehet megbízott igazgató.

A titulusa a szerdán közzétett pályázat alapján viszont akár hivatalossá is válhat, ugyanis a kaposvári önkormányzat a felsőfokú színészvégzettség és az öt éves, színházi szakmai gyakorlat mellett a jogász és a közgazdász képzettséget is szakirányú végzettségként fogadja el, emellett a hároméves, előadó-művészeti szervezetben szerzett vezetői gyakorlat is kiválthatja a fél évtizedes szakmai múltat. Utóbbi két kitétel egyértelműen Fülöp Péternek kedvez, hiszen éppen három éve dolgozik a Csikyben, s jogász és közgazdász diplomával bír.

És a város vezetésének jelentős támogatásával, annak ellenére, hogy a teátrum – már Rátóti idejében elkezdődött – hanyatlását a csökkenő bérletszám is jelzi, ráadásul szakmai okokból a társulatból folyamatosan távoztak vezető, s a közönség által kedvelt művészek. Másokat a két utolsó igazgató rúgott ki, jellemzően jogellenesen, ahogy ezt több alkalommal a munkaügyi bíróság meg is állapította. A leendő igazgató egy új, 9 milliárdért felújított színházépületbe költözhet be jövőre – az már kiderült, hogy az idén októberre tervezett avató díszelőadásra legkorábban 2019 tavaszán kerülhet sor a jelentős építési csúszás miatt -, az viszont már a nyárra eldől, ki kell-e cserélni a névtáblát a direktori ajtón. A szakma szerint erre kevés az esély.

Az uniós átlag felett kell oktatásra költeni

Publikálás dátuma
2018.03.01. 06:22
Népszava illusztráció

A növekedés hosszú távú feltételeinek megteremtéséhez szükség lenne arra, hogy a gazdasági felzárkózás érdekében, a GDP arányában, Magyarország az uniós átlagnál többet költsön oktatásra, képzésre, egészségügyre. A foglalkoztathatóságot leginkább a tudásszint növelése képes javítani, ezért is kellene az oktatás költségvetését a jelenleginél gyorsabb ütemben növelni - hangsúlyozta Pogátsa Zoltán.

A Soproni Egyetem docense beszélt erről a Világgazdaság tegnapi Gazdasági kihívások 2018 című konferenciáján, azt követően, hogy a Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert helyettesítő Rákossy Balázs európai uniós forrásokért felelős államtitkár kijelentette, hogy a magyar növekedés széles alapokon nyugszik, erőteljes és fenntartható. Az államtitkár egyébként hadilábon állt a saját tárcája által közölt számokkal, amikor a tavalyi GDP arányos államadósság mértékét 72-73 százalékra tette, pedig a napokban a tárcája is elismerte, hogy az Eximbank kötelezettségeit is figyelembe véve ez bizony 74 százalék. A különbség ugyan csekélynek látszik, de ha figyelembe vesszük, hogy 2011 óta mindössze 6 százalékkal csökkent az adósság mértéke, akkor minden százalékpont számít.

Az államtitkár ugyanakkor úgy becsülte, hogy a hatéves bérmegállapodás a tavalyi növekedés nagyjából negyedét eredményezte, vagyis a 4,2 százalékpontból, 1,0 százalékpontot. Elmondta, hogy mindössze 15 hónap telt el a megállapodás óta, már most 25 százalékkal magasabb a minimálbér és 40 százalékkal a garantált bérminimum.

A KSH tegnap közölte, hogy 2017-ben 17 százalékkal növekedtek a beruházások. Németh Dávid, a K&H Bank szerint összességében az látszik, hogy egyelőre nincs átütő változás, amelynek révén a magánszektor a termelékenység markáns növekedésével jelentős megemelné a magyar gazdaság potenciális növekedését. Németh Dávid szerint a magas bázis miatt az idén nem lesz könnyű a tavalyi beruházási tempót elérni, ugyanakkor az alacsony kamatkörnyezet a hitelezésen keresztül támogathatja a magánszektor fejlesztéseit. A jelenlegi kilátások alapján idén 10 százalék körüli beruházás növekedésre lehet számítani.

Csúcson a gázfogyasztás

Publikálás dátuma
2018.03.01. 06:21

Az elmúlt napok téli gázfogyasztási rekordokat hoztak és tavaly is tovább nőtt az ország felhasználása - tudtuk meg. Kedden, illetve – az előzetes adatok szerint – szerdán is egyaránt 66 millió köbmétert fogyasztott az ország, ami téli rekord - közölte a Népszavával a központi gázvezetékeket üzemeltető, Mol-tulajdonú FGSZ Földgázszállító. (Egy „gáznap” reggel 6-tól másnap ugyaneddig tart.) Ebből körülbelül 35 millió köbméter származott a hazai gáztárolókból, 7 millió pedig a belföldi kitermelésből. A fennmaradó 23 millió köbméter nagyobb része Ukrajna, kisebb része Ausztria felől érkezett az országba. Az érték meg se közelíti a 2005 februárjában, illetve 2006 januárjában mért 90 millió köbméteres eddigi csúcsot, de még a tavaly januári 70 millió köbmétert sem. A hazai gázellátó-rendszer mindemellett ma már közel 190 millió köbméteres igényt is képes kiszolgálni. (Ez egyesekben már-már a túlbiztosítottság érzetét kelti, ám ezt a vélekedést az FGSZ nem osztja.) Korábbi számításaink szerint a hazai tárolókban még körülbelül egymilliárd köbméter gáz érhető el, a vész esetén felhasználható 1,2 milliárd köbméteres - ilyen okból még soha meg nem nyitott - biztonsági készleten túl. Az ellátás teljességgel zavartalan – biztosította lapunkat Terhes Kristóf, az FGSZ vezérigazgatója.

Tavaly a szállítási adatok tanúsága szerint 7,3 százalékkal 10,3 milliárd köbméterre nőtt a hazai gázfogyasztás – tudtuk meg Terhes Kristóftól. 2016-ban a bővülés 7,8 százalékos ütemet mutatott, vagyis az emelkedés kissé szelídül. Az érték mindazonáltal továbbra is messze elmarad a 2005-ös év 14,4 milliárd köbméteres csúcsfogyasztásától; eszerint a négy évvel ezelőtti 8,3 milliárd köbméter a mélypont.

A tavalyi bővülést a vezérigazgató egyértelműen a 2017-es év januárjának szokatlanul hideg időjárására vezeti vissza. Ezt az is alátámasztja, hogy a most, február végén beköszöntött hidegek ugyanazokat az értékeket hozzák. (Egy ökölszabály szerint télen minden Celsius-fok-változás körülbelül kétmillió köbméterrel módosítja fel-le a napi fogyasztást.) Terhes Kristóf szerint eme adatokat nem befolyásolták érdemben sem energiatakarékossági beruházások, sem más fűtési eljárások választása, se az általános gazdasági mutatók. Ebből a szempontból az idei, rendkívül enyhe év eleji másfél hónap az éves gázfogyasztás újabb visszaesését hozhatja majd. Az elkövetkező hetek tekintetében az FGSZ vezérigazgatója emlékeztetett a várható hőmérséklet-emelkedésre, a jelentősen tovább növelhető behozatalra és az 1,2 milliárd köbméternyi biztonsági készlet meglétére is. A közműhivatal tegnap indulatos közleményben ismételte meg, hogy biztosított az ország gázellátása.

Áramfogyasztás-rekord
Kedden tovább emelkedett a hazai áramfogyasztás: a "rendszerterhelés" este 6 után nem sokkal 6742 megawatton (MW) tetőzött - tudtuk meg a villamosenergia-rendszer egyensúlyáért felelős Mavirtól.
Az érték már közelíti a tavaly január 11-én mért 6780 MW-s csúcsértéket. A fő ok a hideg és a sötét. A többletigényeket elsősorban gázerőművek segítségével, illetve a behozatal bővítése révén elégítik ki.