Kortárs művészekért rajonganak a milliárdosok

Publikálás dátuma
2018.03.01. 06:45
450,3 millió dollár - Rekordáron kelt el a Leonardo da Vincinek tulajdonított Salvator Mundi című kép a Christie's-nél Fotó: AFP
Igazán nem panaszkodhattak a legjelentősebb nemzetközi aukciósházak 2017-ben. Bevételeiket jelentősen emelték, s az idei esztendő is hasonlóan jövedelmezőnek ígérkezik.

Dollármilliárdok, több mint ötezerszeres értéknövekedés, csaknem kétszázötven vérbeli műgyűjtő milliárdos jelzi a világ legnagyobb aukciósházainak 2017-es évét. A Christie’s bevételei az árverésekből, illetve magáneladásokból 21 százalékkal 6,6 milliárd dollárra emelkedtek. A rivális Sotheby”s ugyan nem gyarapította bevételeit ekkora mértékben, de 2017-ben így is 13 százalékkal több pénzt zsebelt be az árveréseken, mint az előző évben: 4,7 milliárd dollárért értékesítette a műalkotásokat. Jó évet zárt az elsősorban óraárveréseiről ismert Philips is, amelynél 25 százalékos emelkedésről számoltak be, így a vállalat 708,8 millió dolláros bevételt mondhatott magáénak. Piaci részesedése ezzel 5,6 százalékon maradt, pedig jelentős összegeket költöttek a fejlesztésekre, a munkatársak számát is emelték, a hongkongi irodát bővítették, a cél ugyanis az, hogy minél több árverést rendezhessenek a városban, nyilvánvalóan a kínai célközönségre számítva.

A Sotheby’s pontos bevételeit azért nem egyszerű megállapítani, mert az aukciósház a tőzsdén is jelen van. A Christie’s és a Philips pedig nem teszi közzé sem a nyereségét, sem a veszteségét, mert ez nem felelne meg a francia, illetve az orosz tulajdonos üzleti érdekeinek. Azért nem könnyű még csak megbecsülni sem az aukciósházak tiszta nyereségét, mert az egyes, óriási összegekért elkelt műalkotások marketingköltségei esetenként elérhetik a több millió dollárt.

A Sotheby’s legnagyobb dobása tavaly Jean-Michel Basquiat cím nélküli festményének 110,5 millió dollárért való eladása volt: a japán milliárdos, Maezava Juszaku fizetett ekkora összeget az 1982-ben készült alkotásért egy tavaly májusi árverésen. 1984-ben még 19 ezer dollárért vásárolta meg egy műgyűjtő a képet, amelyet azóta nyilvánosan nem is mutattak be. Idén januárban aztán bejelentették, hogy a fekete arcot azúrkék háttérben ábrázoló festményt hamarosan a New York-i Brooklyn Múzeumban tekinthetik meg az érdeklődők.

A Philipsnél szintén kortárs mű, Peter Doig Rosedale című 1991-ben készült munkája hozta a legtöbbet a konyhára: 28,8 millió dollárért adták el. Korábban a skót festő egyetlen képén sem tudtak ekkora összegért túladni.

A Christie’s számára a csúcsot a Leonardo da Vincinek tulajdonított Salvator Mundi (Világ megváltója) kép eladása jelentette: az 1500 körül készült festmény novemberben egészen hihetetlen, 450,3 millió dolláros áron kelt el. Az árverést majdnem félmillióan követték nyomon az interneten, a titokzatos vevő telefonon adta le a győztes licitet.

A Leonardo képet kortárs festményekkel együtt bocsátották árverésre. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung megjegyezte, az utóbbi években ez már trend, az ok pedig kizárólag anyagi természetű. A kortárs művekre ugyanis különösen nagy az igény, az összforgalom harmadát teszik ki, s a „vegyes aukciókkal” akarják tovább növelni a klasszikus művek értékét. A műgyűjtőknek persze megvannak a maguk kedvencei. Mint az Artnet internetes kereskedőportál írta, a kortárs művek árverésénél az összbevétel mintegy fele 25 művész munkájának eladásából származik. A Christie’s bevételének jelentős hányada is a modern képekből származik. Csak a kortárs, illetve az impresszionista festményekből 1,6 milliárd dolláros bevételre tett szert az aukciósház, amely 53 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A nagy árverések elsősorban milliárdosok hóbortja. Az amerikai Forbes magazin szerint világszerte több mint 2000 a dollármilliárdosok száma, közülük 243-at sorolnak a vérbeli műgyűjtők közé. Nemcsak festményekre licitálnak, ékszerekre, régi autókra, órákra, táskákra is. Évről évre egyre fontosabbak az ázsiai, elsősorban a kínai érdeklődők, a Christie’s például hét százalékkal tudta növelni ázsiai eladásait. Ám más házaknál is jókora érdeklődés volt tapasztalható a földrész műgyűjtői által: ők összesen 1,6 milliárd dollárt költöttek a Sotheby’s aukcióin.

S mi várható idén? A forgalom minden bizonnyal tovább emelkedik, elsődlegesen a kortárs művészetnek köszönhetően. Az egyes kiállítási tárgyak ára is rohamos emelkedésnek indult az elmúlt években, a gazdasági válság hatása már egyáltalán nem érződik. Míg Wolfgang Tilmans fotográfus Gillan & Christopher című printjén 2015 októberében még 50 ezer dollárért adott túl a Christie’s, nem egészen két évvel később ismét árverezték, ekkor már a Sotheby’s-nél 150 ezer dollár volt az ára.

Egyelőre nincs Brexit-hatás
A szakértők nem kívánnak jóslásokba bocsátkozni arról, hogy Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése milyen hatással lesz az aukciósházakra, mindez idáig azonban nem mutatható ki drámai Brexit-hatás. Jóllehet a Christie’s bezárta dél-kensingtoni kirendeltségét, s Los Angelesben nyitott bemutatótermet nyitott, ebből azért nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Az Artnet adatai szerint az elmúlt évben a brit fővárosban bonyolították le a három nagy aukciósház eladásainak 24,2 százalékát, míg ez az arány az előző évben csak egy árnyalattal volt magasabb (25 százalék). A forgalom értékét tekintve viszont egyértelmű, 21,3 százalékos az emelkedés.

Orbánnak tudnia kellett a gyanús Elios-sikerekről

Publikálás dátuma
2018.03.01. 06:00
Fotó: Molnár Ádám
A kormányfő szoros felügyelete alatt lévő fejlesztési minisztérium hatékonyan segítette a miniszterelnök vejének érdekeltségét.

„Nem foglalkozok üzleti ügyekkel” – így reagált egy hónapja Orbán Viktor kormányfő arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) súlyos, államilag szervezett csalásra bukkant a veje, Tiborcz István korábbi cége, az Elios közbeszerzéseinél. Csakhogy több jel is utal arra, hogy a kormányfő igenis foglalkozott olyan üzleti ügyekkel, amelyek között jó eséllyel ott szerepeltek az Elios-beruházások.

Az eddig nyilvánosságra került OLAF-iratokból kiderül ugyanis: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) illetve korábban a tárca által felügyelt ügynökség volt az irányító hatósága azoknak a pályázatoknak, amelyeken sokat nyert az Elios. Ennek azért nagy a jelentősége, mert Eleni Kounalakis – aki 2010 és 2013 között volt az Egyesült Államok budapesti nagykövete –, azt állította a könyvében, hogy a kormányfő hetente találkozott a fejlesztési miniszterrel, és ezeken a találkozókon Orbán valamint Németh Lászlóné végigvette az éppen folyamatban lévő tendereket. „Átnézték a középítkezési projektek listáját, és eldöntötték, melyikeknek legyen prioritása és melyik pályázatok nyerjenek” – írta Kounalakis.

Amikor erről később – még 2015-ben – megkérdezték Orbánt, azt nyilatkozta: „Ez ma is így van, a folyamatnak ez a törvényes rendje, csak a miniszter személye változott. A különböző irányító hatóságok megteszik javaslataikat, és évek óta a kormány fejlesztési kabinetje hozza meg a döntéseket, amelyeket jóváhagyásért bevisznek a kormány elé.”

Az ügy eddig nyilvánosságra került OLAF-irataiból kiderül: 2013-ban Szolnokon és Kalocsán, 2014-ban pedig Mórahalmon a fejlesztési tárca, illetve az általa felügyelt ügynökség sorozatban hozott olyan döntéseket, amelyek győzelemhez segítetté a kormányfő vejének érdekeltségét.

Tiborcz volt érdekeltsége, az Elios Innovatív Zrt. 2009 és 2014 között 35 fideszes vezetésű város közvilágítását cserélhette le LED égőkre 13 milliárd forint értékben. Bár az érintett fideszes önkormányzatok zöme most különféle jogi kifogásra hivatkozva nem akarja kiadni az Elios-iratokat, több helyhatóság kivételt tett, és nyilvánosságra hozta az OLAF, a helyi Elios-pályázatok kapcsán megküldött megállapításait.

Ezek összefésüléséből kiderül: 2013-ban Szolnokon és Kalocsán, 2014-ban pedig Mórahalmon – az Orbán szoros felügyelete alatt lévő – fejlesztési minisztérium,illetve az általa felügyelt ügynökség ugyanazzal a meglehetősen primitív trükkel segítette Tiborcz volt érdekeltségét. A tárca vagy az ügynöksége a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) irányító hatóságaként a közvilágítási pályázatok beadása előtt egy-két nappal mindig megváltoztatta az ajánlattétel feltételeit, ráadásul mindig ugyanazon a technikai paraméteren módosított. Ezzel egyfelől ki lehetett küszöbölni a nem kívánt konkurenciát, hiszen csak a jól értesült pályázónak volt esélye arra, hogy időben módosítsa pályázatát. A hatóság a technikai módosítással azt is lehetővé tette, hogy a LED lámpák esetében a pályázó a fényforrások 100 ezer órás élettartamával számolhasson: így az EU számára drágább ajánlati ár esetén is finanszírozhatóvá vált a projekt, és meg lehetett indokolni Brüsszelnek, hogy a tendergyőztes Elios miért adta a versenytársakénál magasabb áron a LED lámpáit az önkormányzatoknak.

Figyelemre méltó, hogy az Elios – akkor még ES Holding – első sikere helyszínén, a Hódmezővásárhelyen kiírt pályázati eljárásban még nincs nyoma a minisztérium beavatkozásának. Vélhetőleg azért, mert az volt az Elios első tendere és a kiírók még ott alakították ki a később rutinszerűvé vált "támogatás" rendszerét. A helyi fideszes önkormányzat egyébként – elébe ment annak, hogy a vasárnapi választáson győztes új polgármester Márki-Zay Péter ígéretéhez híven nyilvánosságra hozza az Elios-iratokat –, ezért kedden inkább maga küldte el az Átlátszó oknyomozó portálnak az OLAF hódmezővásárhelyi levelét. Ebből kitűnik, hogy a tender idején Lázár János vezette önkormányzat kőkeményen összejátszott a Tiborcz-érdekeltséggel a cég tendergyőzelme érdekében. Az önkormányzat honlapjáról előkerült a város és az ES-Holding 2010-es szerződése is, ahonnan pedig ismét bebizonyosodott, hogy a kormányzati propagandával szemben Tiborcz István maga is aktívan részt vett a tárgyalásokon. Az akkor mindössze 23 éves üzletembert vezérigazgatóként nevesíti az okirat, s a cég képviselőjeként szerepel a szerződésben.

Megfúrta az Elios-ügy tárgyalását a Fidesz
Vita alakult a napirend témáiról az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szerdai ülésén. Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke nem értett egyet Molnár Zsolt, MSZP-s bizottsági elnök kezdeményezésével, hogy az Elios-ügyet is tárgyalják. Molnár azt javasolta, a bizottság kérje be az OLAF-jelentést, de ez a kormánypárti többség leszavazta.

Orbánnak tudnia kellett a gyanús Elios-sikerekről

Publikálás dátuma
2018.03.01. 06:00
Fotó: Molnár Ádám
A kormányfő szoros felügyelete alatt lévő fejlesztési minisztérium hatékonyan segítette a miniszterelnök vejének érdekeltségét.

„Nem foglalkozok üzleti ügyekkel” – így reagált egy hónapja Orbán Viktor kormányfő arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) súlyos, államilag szervezett csalásra bukkant a veje, Tiborcz István korábbi cége, az Elios közbeszerzéseinél. Csakhogy több jel is utal arra, hogy a kormányfő igenis foglalkozott olyan üzleti ügyekkel, amelyek között jó eséllyel ott szerepeltek az Elios-beruházások.

Az eddig nyilvánosságra került OLAF-iratokból kiderül ugyanis: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) illetve korábban a tárca által felügyelt ügynökség volt az irányító hatósága azoknak a pályázatoknak, amelyeken sokat nyert az Elios. Ennek azért nagy a jelentősége, mert Eleni Kounalakis – aki 2010 és 2013 között volt az Egyesült Államok budapesti nagykövete –, azt állította a könyvében, hogy a kormányfő hetente találkozott a fejlesztési miniszterrel, és ezeken a találkozókon Orbán valamint Németh Lászlóné végigvette az éppen folyamatban lévő tendereket. „Átnézték a középítkezési projektek listáját, és eldöntötték, melyikeknek legyen prioritása és melyik pályázatok nyerjenek” – írta Kounalakis.

Amikor erről később – még 2015-ben – megkérdezték Orbánt, azt nyilatkozta: „Ez ma is így van, a folyamatnak ez a törvényes rendje, csak a miniszter személye változott. A különböző irányító hatóságok megteszik javaslataikat, és évek óta a kormány fejlesztési kabinetje hozza meg a döntéseket, amelyeket jóváhagyásért bevisznek a kormány elé.”

Az ügy eddig nyilvánosságra került OLAF-irataiból kiderül: 2013-ban Szolnokon és Kalocsán, 2014-ban pedig Mórahalmon a fejlesztési tárca, illetve az általa felügyelt ügynökség sorozatban hozott olyan döntéseket, amelyek győzelemhez segítetté a kormányfő vejének érdekeltségét.

Tiborcz volt érdekeltsége, az Elios Innovatív Zrt. 2009 és 2014 között 35 fideszes vezetésű város közvilágítását cserélhette le LED égőkre 13 milliárd forint értékben. Bár az érintett fideszes önkormányzatok zöme most különféle jogi kifogásra hivatkozva nem akarja kiadni az Elios-iratokat, több helyhatóság kivételt tett, és nyilvánosságra hozta az OLAF, a helyi Elios-pályázatok kapcsán megküldött megállapításait.

Ezek összefésüléséből kiderül: 2013-ban Szolnokon és Kalocsán, 2014-ban pedig Mórahalmon – az Orbán szoros felügyelete alatt lévő – fejlesztési minisztérium,illetve az általa felügyelt ügynökség ugyanazzal a meglehetősen primitív trükkel segítette Tiborcz volt érdekeltségét. A tárca vagy az ügynöksége a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) irányító hatóságaként a közvilágítási pályázatok beadása előtt egy-két nappal mindig megváltoztatta az ajánlattétel feltételeit, ráadásul mindig ugyanazon a technikai paraméteren módosított. Ezzel egyfelől ki lehetett küszöbölni a nem kívánt konkurenciát, hiszen csak a jól értesült pályázónak volt esélye arra, hogy időben módosítsa pályázatát. A hatóság a technikai módosítással azt is lehetővé tette, hogy a LED lámpák esetében a pályázó a fényforrások 100 ezer órás élettartamával számolhasson: így az EU számára drágább ajánlati ár esetén is finanszírozhatóvá vált a projekt, és meg lehetett indokolni Brüsszelnek, hogy a tendergyőztes Elios miért adta a versenytársakénál magasabb áron a LED lámpáit az önkormányzatoknak.

Figyelemre méltó, hogy az Elios – akkor még ES Holding – első sikere helyszínén, a Hódmezővásárhelyen kiírt pályázati eljárásban még nincs nyoma a minisztérium beavatkozásának. Vélhetőleg azért, mert az volt az Elios első tendere és a kiírók még ott alakították ki a később rutinszerűvé vált "támogatás" rendszerét. A helyi fideszes önkormányzat egyébként – elébe ment annak, hogy a vasárnapi választáson győztes új polgármester Márki-Zay Péter ígéretéhez híven nyilvánosságra hozza az Elios-iratokat –, ezért kedden inkább maga küldte el az Átlátszó oknyomozó portálnak az OLAF hódmezővásárhelyi levelét. Ebből kitűnik, hogy a tender idején Lázár János vezette önkormányzat kőkeményen összejátszott a Tiborcz-érdekeltséggel a cég tendergyőzelme érdekében. Az önkormányzat honlapjáról előkerült a város és az ES-Holding 2010-es szerződése is, ahonnan pedig ismét bebizonyosodott, hogy a kormányzati propagandával szemben Tiborcz István maga is aktívan részt vett a tárgyalásokon. Az akkor mindössze 23 éves üzletembert vezérigazgatóként nevesíti az okirat, s a cég képviselőjeként szerepel a szerződésben.

Megfúrta az Elios-ügy tárgyalását a Fidesz
Vita alakult a napirend témáiról az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szerdai ülésén. Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke nem értett egyet Molnár Zsolt, MSZP-s bizottsági elnök kezdeményezésével, hogy az Elios-ügyet is tárgyalják. Molnár azt javasolta, a bizottság kérje be az OLAF-jelentést, de ez a kormánypárti többség leszavazta.