Kortárs művészekért rajonganak a milliárdosok

Igazán nem panaszkodhattak a legjelentősebb nemzetközi aukciósházak 2017-ben. Bevételeiket jelentősen emelték, s az idei esztendő is hasonlóan jövedelmezőnek ígérkezik.

Dollármilliárdok, több mint ötezerszeres értéknövekedés, csaknem kétszázötven vérbeli műgyűjtő milliárdos jelzi a világ legnagyobb aukciósházainak 2017-es évét. A Christie’s bevételei az árverésekből, illetve magáneladásokból 21 százalékkal 6,6 milliárd dollárra emelkedtek. A rivális Sotheby”s ugyan nem gyarapította bevételeit ekkora mértékben, de 2017-ben így is 13 százalékkal több pénzt zsebelt be az árveréseken, mint az előző évben: 4,7 milliárd dollárért értékesítette a műalkotásokat. Jó évet zárt az elsősorban óraárveréseiről ismert Philips is, amelynél 25 százalékos emelkedésről számoltak be, így a vállalat 708,8 millió dolláros bevételt mondhatott magáénak. Piaci részesedése ezzel 5,6 százalékon maradt, pedig jelentős összegeket költöttek a fejlesztésekre, a munkatársak számát is emelték, a hongkongi irodát bővítették, a cél ugyanis az, hogy minél több árverést rendezhessenek a városban, nyilvánvalóan a kínai célközönségre számítva.

A Sotheby’s pontos bevételeit azért nem egyszerű megállapítani, mert az aukciósház a tőzsdén is jelen van. A Christie’s és a Philips pedig nem teszi közzé sem a nyereségét, sem a veszteségét, mert ez nem felelne meg a francia, illetve az orosz tulajdonos üzleti érdekeinek. Azért nem könnyű még csak megbecsülni sem az aukciósházak tiszta nyereségét, mert az egyes, óriási összegekért elkelt műalkotások marketingköltségei esetenként elérhetik a több millió dollárt.

A Sotheby’s legnagyobb dobása tavaly Jean-Michel Basquiat cím nélküli festményének 110,5 millió dollárért való eladása volt: a japán milliárdos, Maezava Juszaku fizetett ekkora összeget az 1982-ben készült alkotásért egy tavaly májusi árverésen. 1984-ben még 19 ezer dollárért vásárolta meg egy műgyűjtő a képet, amelyet azóta nyilvánosan nem is mutattak be. Idén januárban aztán bejelentették, hogy a fekete arcot azúrkék háttérben ábrázoló festményt hamarosan a New York-i Brooklyn Múzeumban tekinthetik meg az érdeklődők.

A Philipsnél szintén kortárs mű, Peter Doig Rosedale című 1991-ben készült munkája hozta a legtöbbet a konyhára: 28,8 millió dollárért adták el. Korábban a skót festő egyetlen képén sem tudtak ekkora összegért túladni.

A Christie’s számára a csúcsot a Leonardo da Vincinek tulajdonított Salvator Mundi (Világ megváltója) kép eladása jelentette: az 1500 körül készült festmény novemberben egészen hihetetlen, 450,3 millió dolláros áron kelt el. Az árverést majdnem félmillióan követték nyomon az interneten, a titokzatos vevő telefonon adta le a győztes licitet.

A Leonardo képet kortárs festményekkel együtt bocsátották árverésre. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung megjegyezte, az utóbbi években ez már trend, az ok pedig kizárólag anyagi természetű. A kortárs művekre ugyanis különösen nagy az igény, az összforgalom harmadát teszik ki, s a „vegyes aukciókkal” akarják tovább növelni a klasszikus művek értékét. A műgyűjtőknek persze megvannak a maguk kedvencei. Mint az Artnet internetes kereskedőportál írta, a kortárs művek árverésénél az összbevétel mintegy fele 25 művész munkájának eladásából származik. A Christie’s bevételének jelentős hányada is a modern képekből származik. Csak a kortárs, illetve az impresszionista festményekből 1,6 milliárd dolláros bevételre tett szert az aukciósház, amely 53 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A nagy árverések elsősorban milliárdosok hóbortja. Az amerikai Forbes magazin szerint világszerte több mint 2000 a dollármilliárdosok száma, közülük 243-at sorolnak a vérbeli műgyűjtők közé. Nemcsak festményekre licitálnak, ékszerekre, régi autókra, órákra, táskákra is. Évről évre egyre fontosabbak az ázsiai, elsősorban a kínai érdeklődők, a Christie’s például hét százalékkal tudta növelni ázsiai eladásait. Ám más házaknál is jókora érdeklődés volt tapasztalható a földrész műgyűjtői által: ők összesen 1,6 milliárd dollárt költöttek a Sotheby’s aukcióin.

S mi várható idén? A forgalom minden bizonnyal tovább emelkedik, elsődlegesen a kortárs művészetnek köszönhetően. Az egyes kiállítási tárgyak ára is rohamos emelkedésnek indult az elmúlt években, a gazdasági válság hatása már egyáltalán nem érződik. Míg Wolfgang Tilmans fotográfus Gillan & Christopher című printjén 2015 októberében még 50 ezer dollárért adott túl a Christie’s, nem egészen két évvel később ismét árverezték, ekkor már a Sotheby’s-nél 150 ezer dollár volt az ára.

Egyelőre nincs Brexit-hatás

A szakértők nem kívánnak jóslásokba bocsátkozni arról, hogy Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése milyen hatással lesz az aukciósházakra, mindez idáig azonban nem mutatható ki drámai Brexit-hatás. Jóllehet a Christie’s bezárta dél-kensingtoni kirendeltségét, s Los Angelesben nyitott bemutatótermet nyitott, ebből azért nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Az Artnet adatai szerint az elmúlt évben a brit fővárosban bonyolították le a három nagy aukciósház eladásainak 24,2 százalékát, míg ez az arány az előző évben csak egy árnyalattal volt magasabb (25 százalék). A forgalom értékét tekintve viszont egyértelmű, 21,3 százalékos az emelkedés.