Orbánnak tudnia kellett a gyanús Elios-sikerekről

Publikálás dátuma
2018.03.01. 06:00
Fotó: Molnár Ádám
A kormányfő szoros felügyelete alatt lévő fejlesztési minisztérium hatékonyan segítette a miniszterelnök vejének érdekeltségét.

„Nem foglalkozok üzleti ügyekkel” – így reagált egy hónapja Orbán Viktor kormányfő arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) súlyos, államilag szervezett csalásra bukkant a veje, Tiborcz István korábbi cége, az Elios közbeszerzéseinél. Csakhogy több jel is utal arra, hogy a kormányfő igenis foglalkozott olyan üzleti ügyekkel, amelyek között jó eséllyel ott szerepeltek az Elios-beruházások.

Az eddig nyilvánosságra került OLAF-iratokból kiderül ugyanis: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) illetve korábban a tárca által felügyelt ügynökség volt az irányító hatósága azoknak a pályázatoknak, amelyeken sokat nyert az Elios. Ennek azért nagy a jelentősége, mert Eleni Kounalakis – aki 2010 és 2013 között volt az Egyesült Államok budapesti nagykövete –, azt állította a könyvében, hogy a kormányfő hetente találkozott a fejlesztési miniszterrel, és ezeken a találkozókon Orbán valamint Németh Lászlóné végigvette az éppen folyamatban lévő tendereket. „Átnézték a középítkezési projektek listáját, és eldöntötték, melyikeknek legyen prioritása és melyik pályázatok nyerjenek” – írta Kounalakis.

Amikor erről később – még 2015-ben – megkérdezték Orbánt, azt nyilatkozta: „Ez ma is így van, a folyamatnak ez a törvényes rendje, csak a miniszter személye változott. A különböző irányító hatóságok megteszik javaslataikat, és évek óta a kormány fejlesztési kabinetje hozza meg a döntéseket, amelyeket jóváhagyásért bevisznek a kormány elé.”

Az ügy eddig nyilvánosságra került OLAF-irataiból kiderül: 2013-ban Szolnokon és Kalocsán, 2014-ban pedig Mórahalmon a fejlesztési tárca, illetve az általa felügyelt ügynökség sorozatban hozott olyan döntéseket, amelyek győzelemhez segítetté a kormányfő vejének érdekeltségét.

Tiborcz volt érdekeltsége, az Elios Innovatív Zrt. 2009 és 2014 között 35 fideszes vezetésű város közvilágítását cserélhette le LED égőkre 13 milliárd forint értékben. Bár az érintett fideszes önkormányzatok zöme most különféle jogi kifogásra hivatkozva nem akarja kiadni az Elios-iratokat, több helyhatóság kivételt tett, és nyilvánosságra hozta az OLAF, a helyi Elios-pályázatok kapcsán megküldött megállapításait.

Ezek összefésüléséből kiderül: 2013-ban Szolnokon és Kalocsán, 2014-ban pedig Mórahalmon – az Orbán szoros felügyelete alatt lévő – fejlesztési minisztérium,illetve az általa felügyelt ügynökség ugyanazzal a meglehetősen primitív trükkel segítette Tiborcz volt érdekeltségét. A tárca vagy az ügynöksége a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) irányító hatóságaként a közvilágítási pályázatok beadása előtt egy-két nappal mindig megváltoztatta az ajánlattétel feltételeit, ráadásul mindig ugyanazon a technikai paraméteren módosított. Ezzel egyfelől ki lehetett küszöbölni a nem kívánt konkurenciát, hiszen csak a jól értesült pályázónak volt esélye arra, hogy időben módosítsa pályázatát. A hatóság a technikai módosítással azt is lehetővé tette, hogy a LED lámpák esetében a pályázó a fényforrások 100 ezer órás élettartamával számolhasson: így az EU számára drágább ajánlati ár esetén is finanszírozhatóvá vált a projekt, és meg lehetett indokolni Brüsszelnek, hogy a tendergyőztes Elios miért adta a versenytársakénál magasabb áron a LED lámpáit az önkormányzatoknak.

Figyelemre méltó, hogy az Elios – akkor még ES Holding – első sikere helyszínén, a Hódmezővásárhelyen kiírt pályázati eljárásban még nincs nyoma a minisztérium beavatkozásának. Vélhetőleg azért, mert az volt az Elios első tendere és a kiírók még ott alakították ki a később rutinszerűvé vált "támogatás" rendszerét. A helyi fideszes önkormányzat egyébként – elébe ment annak, hogy a vasárnapi választáson győztes új polgármester Márki-Zay Péter ígéretéhez híven nyilvánosságra hozza az Elios-iratokat –, ezért kedden inkább maga küldte el az Átlátszó oknyomozó portálnak az OLAF hódmezővásárhelyi levelét. Ebből kitűnik, hogy a tender idején Lázár János vezette önkormányzat kőkeményen összejátszott a Tiborcz-érdekeltséggel a cég tendergyőzelme érdekében. Az önkormányzat honlapjáról előkerült a város és az ES-Holding 2010-es szerződése is, ahonnan pedig ismét bebizonyosodott, hogy a kormányzati propagandával szemben Tiborcz István maga is aktívan részt vett a tárgyalásokon. Az akkor mindössze 23 éves üzletembert vezérigazgatóként nevesíti az okirat, s a cég képviselőjeként szerepel a szerződésben.

Megfúrta az Elios-ügy tárgyalását a Fidesz
Vita alakult a napirend témáiról az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szerdai ülésén. Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke nem értett egyet Molnár Zsolt, MSZP-s bizottsági elnök kezdeményezésével, hogy az Elios-ügyet is tárgyalják. Molnár azt javasolta, a bizottság kérje be az OLAF-jelentést, de ez a kormánypárti többség leszavazta.

Visszatérhet Marton

Publikálás dátuma
2018.02.28. 21:00
Fotó: Népszava

A Rózsavölgyi Szalon és a Veszprémi Színház megerősítette a Blikknek azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a szexuális zaklatási vádak miatt visszavonult Marton László ismét rendezhet. Oberfrank Pál igazgató azt mondta: már elkezdték tervezni a 75 esztendős rendezővel a következő évadot. Marton emellett a Rózsavölgyi Szalonba is visszatérhet: már keresik a darabot, amelyet megrendezhet. A Rózsavölgyiben korábban Spiró-darabot rendező Martonnal egy éve, tehát még a botrány előtt kezdett egyeztetni a magánszínház. Zimányi Zsófia művészeti vezető egyenesen úgy fogalmazott a Független Hírügynökségnek: igazságtalan volt a hadjárat, amit a rendező ellen indítottak.

Amint arról korábban lapunk is rendszeresen beszámolt, a Weinstein-botrány hatására Marton Lászlót 2017 októberében egy Facebook-posztban vádolta meg szexuális zaklatással – akkor még nem megnevezve a Vígszínház korábbi főrendezőjét – Sárosdi Lilla. A színésznő a nagy nyomás miatt végül elmondta, hogy Martonról van szó, s amikor a rendező tagadott, féltucatnál is több nő jelentkezett, akihez Marton akarata ellenére közeledett szexuálisan.

Szerző

Tahi Tóth Lászlót március 7-én búcsúztatják

Publikálás dátuma
2018.02.28. 19:47
Fotó: Facebook/Vígszínház
Tahi Tóth László Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész búcsúztatását március 7-én, szerdán 15 órakor tartják a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában - közölte a Vígszínház szerdán az MTI-vel.

Tahi Tóth László életének 75. évében, türelemmel és méltósággal viselt betegség után február 22-én hunyt el. A színészt a Vígszínház saját halottjának tekinti.

A színművész 2017. január 21-én a József Attila Színház Hattyúdal című előadása közben lett rosszul, amelyben Tamburás szerepét alakította. A művész az előadást végigjátszotta, utána azonban mentővel kórházba szállították. Néhány héttel később agyműtéten esett át.

Tahi Tóth László 1944. január 23-án született Budapesten. Apja példáját követve festő akart lenni, de az egyik színésznek készülő barátja biztatására 1962-ben jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahová azonnal felvették és Várkonyi Zoltán osztályába került. Már főiskolás évei alatt számos főszerepet játszott. Diplomázását követően 1966-ban került a Vígszínházhoz, amelynek több mint ötven évig volt a tagja.

Színháza sikerdarabjainak állandó, kiemelkedő szereplője volt, különös tehetséggel bújt groteszk alakok bőrébe. Számtalan színpadi szerepe mellett több mint negyven filmben és tévéjátékban nyújtott kiemelkedő alakítást, és az egyik legtöbbet foglalkoztatott szinkron- és hangjátékszínész volt. 2006-ban jelent meg A geg - Színészkedési kézikönyv - Színpadi szökellések és kéziugrások tára című humoros "kézikönyve", amelyben színészi pályájának tapasztalatait írta meg és saját rajzaival illusztrálta. Margitsziget rózsái címmel egy lemeze is megjelent.

Munkássága elismeréseként 1972-ben Hegedűs Gyula-emlékgyűrűt, 1974-ben Jászai Mari-díjat kapott. 1985-ben lett érdemes művész, 2012-ben kiváló művész. 1995-ben Pro Comedia-díjat vehetett át, az Ajtay Andor-emlékdíjat kétszer, 1979-ben és 1986-ban nyerte el. A Kossuth-díjat 2017-ben kapta meg.

Szerző