Pénzt hoz a választás a háziorvosoknak

Publikálás dátuma
2018.02.28. 21:50
Fotó: Bohanek Miklós
A háziorvosok is kapnak egy kis pénzt a választások előtt. A 2018 tavaszára ígért újabb 130 ezer forintos többletet még a referendum előtt kézhez kapják – tudta meg a Népszava. (Lapunk ma írt arról, hogy előbbre hozzák a katonák pótlékemelését, még a választás előtt megkapják a többletet.)

A kormány az alapellátás gazdasági megerősítésére a ciklus elején tett ígéretet. A cél az volt, hogy a kártyapénz fedezze a háziorvosi rendelők működtetésének költségeit. Tervbe vették azt is, hogy a ciklus végére tisztes megélhetést biztosítson a háziorvosoknak a praxisuk. Először 2015-ben kaptak a háziorvosi praxisok havonta plusz 130 ezer forintot szabadon felhasználható, úgynevezett rezsitámogatásként. Ezt követően évente újabb és újabb 130 ezer forinttal egészítették ki járandóságukat. Tavaly nyáron az egészségügyért felelős államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a 2018-tól járó összeget a tavaszi hónapokban folyósítják.

Lapunknak Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének  elnöke azt mondta: elvben április elsejétől kapták volna meg az idei évre járó 130 ezer forintot, de a kormány előre hozta az összeg kifizetését. Ezzel – szerinte – a kormány teljesítette a háziorvosoknak tett ígéretét, hiszen az idei 130 ezer forinttal az elmúlt négy évben 520 ezer forinttal növelte a praxisok bevételét. Megjegyezte: eddig valamennyi évben rezsitámogatásként jutott el ez az összeg hozzájuk, most viszont három jogcím – a rezsitámogatás, a kártyapénz, és a gyógyítási indikátorok – között oszlik meg. Selmeczi Kamill hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy ne kapná meg mindenki a 130 ezer forintot. Az érdekvédő jelezte: az összegből az orvosoknak ki kell egészíteniük a náluk dolgozó ápolók, asszisztensek bérét a kötelező bérminimumra.

A kormányzat az elmúlt három évben mindig megpróbálta valamilyen módon teljesítményhez, plusz feladathoz kötni az összeg elosztását, ám ezt a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki eredendően maga is háziorvos, rendre megakadályozta. Például 2015-ban Zombor Gábor, az egészségügyért felelős akkori államtitkár azt szerette volna, ha a 130 ezer forintból a háziorvosok a praxisokban dolgozó ápolónőknek, asszisztenseknek emelték volna a bérét. Egy évvel később, Ónodi-Szűcs Zoltán már határozottan azt mondta: „kérést” is tesznek majd a pénz mellé. Az ő tervei szerint az aktuális 130 ezer forint többletből mintegy 50 ezer forintot csak akkor utaltak volna, ha a háziorvos évente megújítja a praxisába bejelentett páciensek legalább 30 százalékának a törzskartonját. Mindettől a szakállamtitkárság azt várta, hogy az alapellátók három év alatt a teljes lakosságot átszűrik egy kérdőív segítségével. Éger István viszont úgy vélte, hogy az összeg alanyi jogon jár a kollégáinak. Hozzátette azt is, hogy  az új típusú kikérdezéses állapotfelmérés páciensenként 30–40 perc, így a feladat havonta minimum 30 óra többletmunkát kívánna.

A mostani összeg kifizetésével a háziorvosi praxisok támogatása 2010-es 69 milliárd forintról, 2018-ra 125 milliárd forintra nőtt. A finanszírozás csaknem megduplázásával sem sikerült a háziorvosi rendszerben a szükséges változásokra sort keríteni. Így például jelenleg is több mint 350 háziorvosi körzetben nincs orvos. A gyakorló gyógyítók 43 százaléka hatvan év feletti.

Szerző

Hosszabb a menetidő a pécsi fővonalon

Publikálás dátuma
2018.02.28. 20:03
Népszava illusztráció
Műszaki hiba miatt 50-60 perccel hosszabb a menetidő a Budapest-Dombóvár-Pécs vasútvonalon szerda kora este - közölte a Mávinform sajtóügyeletese az MTI-vel.

Kavalecz Imre tájékoztatása szerint a Rétszilas-Simontornya-Tolnanémedi vonalszakaszon áramellátási hiba miatt nem működik a rendszer.

A vonatok az érintett szakaszon lassabban, csak 40 kilométer/órás sebességgel haladhatnak, amely időveszteséget okoz. A szakemberek már megkezdték a meghibásodott biztosítóberendezés javítását.

Szerző

A Kúria szerint sem összeférhetetlenek Patyi tisztségei

Publikálás dátuma
2018.02.28. 19:43
Népszava fotó
Helybenhagyta a Kúria szerdán a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) múlt pénteki határozatát, amelyben elutasította a Patyi András, az NVB elnöke tisztségei összeférhetetlenségének megállapítása iránti indítványt.

A Kúria az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a választási eljárásról szóló törvény két együttes feltételt szab az összeférhetetlenség megállapításához. Egyrészt definiálja az érintett, "foglalkoztató" szervet, másrészt előírja a meghatározott szervvel a munkajogviszony fennállását.

Azt is hangsúlyozta a Kúria, hogy az összeférhetetlenségi szabályok nem értelmezhetőek kiterjesztően. Az összeférhetetlenség fennállásához mindkét feltétel együttes megléte szükséges, az egyik vagy mindkét feltétel fennállásának hiánya kizárja az összeférhetetlenség megállapítását.

A bírósági felülvizsgálati kérelem keretei között a Kúria azt állapította meg, hogy az NVB elnöke által az Államreform Bizottság elnöki tisztének betöltése nem eredményez összeférhetetlenséget - olvasható a közleményben.

Nyakó István, az MSZP sajtófőnöke még múlt kedden nyújtotta be kifogását, kérve, hogy az NVB állapítsa meg: összeférhetetlen Patyi Andrásnak, a testület elnökének tisztsége más posztjaival, így a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektori és az Államreform Bizottság elnöki tisztségével.

Az NVB egyhangú döntésével megállapította, hogy Patyi András tagsága a testületben nem összeférhetetlen más posztjaival.

Az NVB lényegében azzal indokolta a határozatát, hogy Patyi András nincs munkaviszonyban központi államigazgatási vagy egyéb közigazgatási szervvel, mert sem az egyetem, sem az Államreform Bizottság nem minősül annak.

A Kúria szerdán hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálati kérelemnek kizárólag AZ NVB elnöke megbízatásának az Államreform Bizottság elnöki tisztségével való összeférhetetlenségére vonatkozó érveit, az e körben hivatkozott jogsértéseket vizsgálta érdemben. Ennek oka, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemben nem elegendő jogszabálysértésre hivatkozni, meg kell jelölni a jogszabálysértés indokát is.

Bár a felülvizsgálati kérelemben megjelölték a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény bizonyos paragrafusait, a kérelmező a jogszabályi hivatkozásokhoz nem társított a jogszabálysértéshez kapcsolódó érdemi indokolást, így nem állapítható meg, hogy miben áll a jogsértés mibenléte - olvasható a közleményben.

Szerző