Előfizetés

Lerakták a Cziffra Központ alapkövét Budapesten

Publikálás dátuma
2018.03.01. 13:15
Fotó: Fortepan/Orig: Becságh István

Ünnepélyes keretek között csütörtökön a Józsefvárosban lerakta a leendő Cziffra Központ alapkövét Balázs János zongoraművész, az intézmény művészeti vezetője, és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere - informál az MTI.  A Tavaszmező utca 6. szám alatt megvalósuló létesítmény 2,5 milliárd forint hazai forrásból épül meg és várhatóan 2019 tavaszán nyitja meg kapuit.

Cziffra György 1921. november 5-én született Budapeten, Franciaországban halt meg 1994. január 15-én. A cigányzenész családból származó, már nyolc évesen a Zeneakadémiára kerülő, Magyar Örökség- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, az egyik legjelentősebb és világszerte ismert magyar zenei előadóművész.




Tetkós múmia - Nem vagány öreg néni, hanem régészeti lelet

Publikálás dátuma
2018.03.01. 12:38
Múmiafej avatott kezekben - AFP fotó
A legősibbnek vélt figurális tetoválásokat találták meg régészek két ötezer éves egyiptomi múmián, ami azt igazolja, hogy az eddig véltnél ezer évvel korábban jelenhetett meg Afrikában a tetoválás - ismertette a BBC News.

Egy fiatal férfi múmiáján látszik, hogy a felkarjára egy vad bika és egy sörényes juh képét tetoválták. A minták először sötét foltnak tűntek a férfi bőrén. A női múmia felkarjára és vállára pedig S-alakú motívumokat tetováltak. A felfedezés azt bizonyítja, hogy az eddig véltnél ezer évvel korábban jelent meg a tetoválás szokása Afrikában. A két múmia tetoválásairól a tudósok a Journal of Archeological Science című folyóiratban számoltak be.

Daniel Antoine, a tanulmány egyik vezető szerzője, a British Múzeum fizikai antropológiai kurátora elmondta: ez a rendkívüli felfedezés megváltoztatja a korszakban élő emberekről szerzett tudásunkat.  A férfi múmiát száz évvel ezelőtt találták meg. Korábbi CT-vizsgálatok alapján 18-21 éves lehetett, amikor a hátát ért szúrt seb a halálát okozta. A karján látható sötét foltokkal jó ideig nem törődtek, csak akkor derült ki, hogy tetoválások, amikor infrás szűréssel tüzetesebben megvizsgálták.

Az egyik tetoválásból egy vad bika képe rajzolódik ki, amelyet hosszú farokkal és kidolgozott szarvakkal ábrázolták, a másik pedig sörényes juhra hasonlít görbe szarvakkal és púpos vállal. A női múmián a kutatók szerint olyan tetoválások vannak, amelyek státuszt, bátorságot és mágikus tudást jelölhetnek. A jobb vállán négy kis S-alakú motívum fut végig. Egy olyan ábrázolás is megjelenik rajta, amely a rituális tánchoz használt botokra hasonlít. A minták a bőr alatt vannak, valószínűleg korommal színezték őket.

Korábban a tudósok úgy gondolták, hogy ebben az ősi korszakban csak a nőknek volt tetoválása, ám a férfi múmián felfedezett minták azt jelzik, hogy mindkét nemnél használták. A múmiákat Felső-Egyiptom déli részén, a mai Luxortól 40 kilométerre délre tárták fel. A két testet különösebb előkészítés nélkül temették el, de a sivatagi hő, sótartalom és szárazság megőrizte a maradványokat. A karbonos vizsgálat szerint a Kr. e. 3351 és 3017 közötti időszakból származnak, röviddel a térség egyesítése és az első fáraók (Kr. e. 3100) előtti korszakból.

A legősibb tetoválásokat az Alpokban találták egy mumifikálódott testen: a világhírű gleccsermúmia, Ötzi, kinek maradványait 1991-ben a dél-tiroli Ötz-völgyben találták meg, több mint 5200 éve élt, ám az ő tetoválásai vízszintes és függőleges vonalakból álltak, nem voltak figuratívak.

Megvan a Fidesz új ellensége

Publikálás dátuma
2018.03.01. 12:18

Nagy "falatot" talált a kormánypárt propagandagépezete a hódmezővásárhelyi fiaskó után: a magyar származású, idős altruista pénzember Soros Györgyöt lecserélve, egy egész világszervezetet kiált ki ellenségnek. Szóval: egy oroszlán lábát harapdálja egy kisegér, de a híveknek bejöhet. 

A kormány a Facebook-oldalán bejelentette, hogy úgynevezett „tájékoztató kampányt” indít az „ENSZ migrációs csomagjáról”. Az ENSZ ugyanis a kormány szerint azt akarja, hogy „bontsuk le a bevándorlás útjában álló kerítést, folyamatosan fogadjunk be migránsokat, fizessük a migránsok letelepedését és munkavállalását”. A kampány tömör üzenete: a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy mi dönthessünk a saját jövőnkről. „Magyarország dönt, nem az ENSZ!” – olvasható a jelszó a kormány híradásában.

A hódmezővásárhelyi vereség után felmerült a kormánypárti politikusok és véleményformálók részéről, hogy egy pozitív hangvételű, az elért eredményekre koncentráló kampányt kellene folytatni a „sorosozás” helyett – kezdte Mikecz Dániel, a Republikon Intézet politológusa.

Megkockáztatható, hogy Soros György személye háttérbe kerül. Az ENSZ migrációs csomagjához fűzött 12 pontja mentén azonban a kormány kampánykérdést csinál az ügyből. Most is – ahogyan már az IMF-ellenes plakátok idején is – a magyar szuverenitás hangsúlyozása a cél, ami illeszkedik a kampány korábban kitalált jelszavához: Magyarország az első. A migráció és a nemzeti szuverenitás tehát továbbra is központi helyet foglal el a kampányban, amihez a korábbi gyakorlathoz hasonlóan kijelölik az ellenséges szervezetet, ebben az esetben az ENSZ-et – állapította meg Mikecz Dániel. Kérdés persze, hogy mennyire alkalmas egy ilyen szerep betöltésére az egyébként gyakran kritizált világszervezet. 

A magyar emberek leginkább az ENSZ humanitárius tevékenységével találkoznak, ami különbözik a pénzügyekkel foglalkozó IMF-től, vagy a politikai szervezetként megismert EU-tól. Természetesen be lehet emelni ebbe a politikai mezőbe az ENSZ-et, ugyanakkor a képzettársítás döcögősebb, mint az említett szervezetek, vagy akár Soros György esetében. A politológus szerint ez és az idő rövidsége csökkenti a kampány hatását, esetleg – a kormányzati üzenet erőltetettsége, propaganda jellege miatt – ellentétes reakciót vált ki. - Cz. G.