Putyin fegyverkezésről beszélt évértékelőjén

Publikálás dátuma
2018.03.01 13:23
Vlagyimir Putyin a március 1-i, 2017-es évet értékelő beszédén. Fotó: Aleksey Nikolskyi / Sputnik
Fotó: /

Csodafegyverrel büszkélkedett Vlagyimir Putyin moszkvai évértékelő beszédében, írja az Euronews. Az orosz elnök bemutatott egy olyan, legújabb technológiával felszerelt rakétát, amely képes kivédeni minden eddigi rakétavédelmi rendszert, például az Egyesült Államok által használtat.

Putyin választási ígéretekben bővelkedő évértékelésében nem annyira az előző évről volt szó; sokkal inkább - kampánybeszédként - a következő elnöki ciklusával foglalkozott. Munkahelyteremtést, nyugdíjemelést, autópálya-fejlesztést és jobb egészségügyet ígért.

Az általában decemberben tartott beszéd márciusra halasztása sem lehetett véletlen: március 18-án tartják az elnökválasztást Oroszországban.

Szerző
2018.03.01 13:23

Nincs többé SMS-válás Indiában

Publikálás dátuma
2018.09.22 10:30

Fotó: NurPhoto/ Debajyoti Chakraborty
A világ második legnépesebb országában növekszik a feszültség a muszlim kisebbség és nacionalista hindu többség között.
„Talaq, talaq, talaq.” Eddig elég volt ennyit – talaq arabul: válás – kimondania Indiában egy muszlim férfinak, hogy mindenféle indok és kötelezettség nélkül elválhasson feleségétől. Mi több, még hitvese elé sem kellett feltétlenül állnia, beszámoltak olyan esetekről is, mikor levélben, SMS-ben, sőt interneten zajlott a házasság felbontása. Megelégelve a minden szempontból aggályos eljárást, 2017-ben az indiai legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek a minősítette „három talaq” válást, ám a törvényhozás malmai Új-Delhiben is lassan őrölnek, így törvény mindeddig nem született. Szerdán aztán a nacionalista hindu kormánypárt, a Bháratíja Dzsanata Párt (BJP) az asztalra csapott, és az ellenzéket megkerülve kormányrendeletben tiltotta be a muszlim szokást, három év börtönnel fenyegetve az elkövetőket. Az igazságügy-miniszter tájékoztatása szerint cselekedniük kellett, ugyanis a bírósági döntés óta is legalább 201 ilyen válás történt, és ez az adat valószínűleg csak a jéghegy csúcsa.

Persze túlzás lenne kijelenteni, hogy ez az eljárás bevett a muszlimok között. Az 1,3 milliárd lakosú Indiában napjainkban nagyjából 180 millió muszlim él, arányaiban tehát a „három talaq” használata elenyésző. De miután az ellenzék egy része azzal vádolja Narendra Modi kormányát, démonizálják a muszlimokat, hogy politikai tőkét kovácsoljanak az iszlámellenességből a 2019-es választások előtt, a kérdés reflektorfénybe került. Tagadhatatlan, hogy a muszlim-kérdés az utóbbi időben forró téma Indiában. A Pew Resarch Center előrejelzései szerint 2050-re az indiai muszlimok száma el fogja érni a 311 milliót, és így a világ legnagyobb muszlim közösség lesz. Mivel eközben a hindu népesség is szaporodik, továbbra is kisebbségben maradnak, és arányuk sem változik jelentősen, jelenlétük viszont egyre feltűnőbb.  Ez pedig – a politikai retorikával megfűszerezve – óhatatlanul konfliktusokhoz vezet. Az utóbbi években több összetűzés alakult ki például az úgynevezett „szerelem dzsihád” miatt. A vallások közötti párkapcsolatokat Indiában eddig sem nézték éppen jó szemmel, de néhány éve elterjedt az a legenda, amely szerint muszlim férfiak szándékosan hindu nőket csábítanak el, hogy aztán „agyukat átmosva” áttérítsék őket, hogy még több muzulmánt hozzanak világra. Idén márciusban egy nőnek a legfelsőbb bíróság előtt kellett bizonyítania, hogy saját akaratából ment hozzá muszlim férjéhez, és tért át az iszlámra. És bár a bíróság végül a javára döntött, a legtöbb hétköznapi kapcsolat el sem jut eddig a pontig, a családi és társadalmi nyomás már előbb szétszakítja a párokat.  Számos erőszakos eset is történt, ahol felmerült a vallási indíték gyanúja. Tavaly egy muszlim férfit azért lincselt meg a tömeg, mert vett egy tehenet a tejéért, nem sokkal korábban másik kettőt pedig azért, mert azzal vádolták őket, hogy tehenet loptak (a tehén szent állat a hindu vallásban). Ezek persze egyedi esetek, de mindenképpen figyelmeztetőek. Nem véletlen, hogy az USA világ vallásainak helyzetét vizsgáló Nemzetközi Vallásszabadság Bizottsága is arra jutott 2017-es jelentésében, hogy Indiában egyre szaporodnak a muszlimok és dalitok (a hindu kasztrendszerből kirekesztett „érinthetetlenek”) elleni támadások.   
2018.09.22 10:30
Frissítve: 2018.09.22 10:30

A Munkáspárt most hátradőlve nézheti May vergődését

Publikálás dátuma
2018.09.22 09:30
Jeremy Corbyn a parlamentben
Fotó: AFP PHOTO / PRU/
Egyes felmérésekben már a Labour vezet a Brexit miatt lassan önmagukat szétverő toryk előtt. Az is valószínű, hogy a Munkáspárt nyerne, ha beállna egy megismételt referendum mögé.
Vasárnap kezdődik és szerdáig tart Liverpoolban a magabiztosságra egyre több okot látó brit Munkáspárt (Labour) éves kongresszusa, amely tízezernél is több résztvevőjével és több száz programjával máig Európa egyik legnagyobb politikai rendezvénye. Az esemény szlogenje a párt által már a tavalyi választási kampányban is használt jelmondat maradt : „A sokakért, és nem a kevesekért”. Ez azt jelzi, hogy hangsúlyt helyeznek a klasszikus baloldali témákra, a népjóléti intézkedésekre, a leszakadó társadalmi rétegek megsegítésére. Nyilvánvalóan szó lesz azonban a Brexitről is, főként miután Theresa May miniszterelnök üres kézzel, sokak szerint egyenesen megalázva tért vissza a salzburgi informális EU-csúcsról. A közelmúltban két, egymástól független közvélemény-kutatás is arra az eredményre jutott, hogy a Munkáspárt nyerne, ha beállna egy megismételt Brexit-referendum mögé.      Jeremy Corbynnak a tavalyi előrehozott választásokon ugyan nem sikerült győzelemre vezetnie a Munkáspártot, de az előrejelzésekkel ellentétben szoros versenyre kényszerítették a konzervatívokat. Az erősödés pedig azóta is folytatódik: az egyik legfrissebb felmérés szerint a Labour 41 százalékon áll a toryk 37 százalékával szemben, de más, óvatosabb becslések szerint is legalábbis fej-fej mellett haladnak.    Belső problémák persze a Munkáspárton belül is vannak, de ezek messze nem mérhetők a konzervatívok széthúzásához. Az elmúlt hetekben nagy botrányt kavart például, hogy a Munkáspárt elfogadja-e az antiszemitizmus nemzetközi definícióját, amely többek között Izrael egyoldalú bírálatát is antiszemitizmusként értékeli. A Labour egy része úgy vélte, hogy ezzel elveszítenék jogukat Izrael szabad bírálatához, mások szerint viszont ideje helyreállítani a kapcsolatokat a zsidó állammal. Végül a definíciót elfogadták, és az ügy nem tépázta meg túlzottan a pártot. Nem teljes az egyetértés a képviselőjelöltek kiválasztásával kapcsolatban sem, sokan újraválasztást követelnek, míg a másik tábor azzal érvel, hogy a túl gyakran megismételt eljárás elvonja a képviselők figyelmét a munkájukról.  

Gyengült a font May szavaira

Napon belüli mélypontra gyengült a font a dollárral szemben péntek kora délután a brit kormányfőnek arra a kijelentésére, hogy holtpontra jutottak a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről folyó tárgyalások. Theresa May nyilatkozata előtt a font 1,3148 dollárt ért, mintegy 50 perccel később, 15.55 perckor pedig már csak 1,3069 dollárt (a brit fizetőeszköz gyengült a forinthoz képest is, hajnalban 364,45 forintot, röviddel 16 óra előtt 360,40 forintot ért egy font). May kifogása szerint az Európai Unió nem adott magyarázatot arra, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folyó tárgyalásokon beterjesztett, ám a salzburgi informális EU-csúcson elvetett brit javaslatcsomag miért ásná alá az EU egységes belső piacát. (MTI)

2018.09.22 09:30
Frissítve: 2018.09.22 09:30