Pucérra vetkőztetik a rabokat

Publikálás dátuma
2018.03.02 06:08
Illusztráció. Fotó: Tóth Gergő

A látogatófogadáson hiába tiltottak meg minden testi érintkezést a rabok és hozzátartozóik között, hiába választja el plexilap a fogvatartottakat és rokonaikat, a beszélő után ennek ellenére is minden elítéltnek meztelenre kell vetkőznie és guggolnia kell az őrök előtt - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) jelentésében, amely a miskolci börtönben tett látogatásuk tapasztalatait összegzi.

Tavaly a korábbinál is szigorúbb szabályokat léptettek életbe a börtönök, a jogvédő szervezet szerint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága ezzel jelentősen "megnyeste" a fogvatartotti jogokat. Miskolcon a nem dolgozó fogvatartottakat átlagosan napi négyszer, míg a dolgozókat napi tízszer motozzák át: tavaly mintegy 767 ezer motozást, 25 ezer zárkaellenőrzést, 55 ezer ruházatátvizsgálást és 9 ezer csomagátvizsgálást hajtottak végre.

A szigorítás célja, hogy megakadályozzák a "gyanús" tárgyak, csomagok bekerülését. Ugyanakkor az eredményes ellenőrzések száma minimális, az MHB szerint egymillió kontrollvizsgálatra vetítve csak nyolc esetben találtak valamit. Emellett egy másik, alapjogi problémára is fény derült, mégpedig a fogvatartottak és ügyvédeik kapcsolattartásának korlátozására. Miskolcon - a jogvédők szerint teljesen törvénytelenül - be volt kamerázva az ügyvédi beszélő helyisége, ami a védői titkot sérti.

Megírtuk: nemrég a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára, Kadlót Erzsébet is arról számolt be, a börtönökben több intézkedéssel is nehezítik a védenceikkel foglalkozó ügyvédek munkáját. Szigorítottak az ügyvédek beléptetésén, de a védői meghatalmazás aláírásakor is az ügyvéd csak ellenőrzés mellett érintkezhet védencével, a védelemre való felkészülést is akadályozzák. Czenczer Orsolya bv-őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint minderre azért volt szükség, mert előfordult, hogy a rabok az ügyvédeiken keresztül jutottak olyan tárgyakhoz (például SIM-kártyához), amelyeket tilos maguknál tartaniuk.

Csakhogy, mint arra az MHB jelentése rávilágított, ezek a regulák nem képesek kiszűrni az illegális SIM-kártyákat vagy a drogot. Nemrég - az MHB megkeresésére - a Legfőbb Ügyészség is állást foglalt a védelemhez való jog csorbítatlan érvényesülése érdekében, ennek ellenére, legalábbis a jogvédők tudomása szerint, a miskolci börtönben továbbra is kamera rögzíti az ügyvéd és ügyfele megbeszéléseit.

Szerző

Több mint tizenhét tonna élő nyulat rendelt az Állatkert

Publikálás dátuma
2019.03.25 20:37
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Ebből 4,5 tonna egynapos kölyök lesz, „a takarmánynyulakat” az állatkert ragadozó lakóinak szánják.
Kissé morbid felhívás jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben: a Fővárosi Állat- és Növénykert két éves időtartamra rendelne „takarmánynyulat” vagyis a helyi ragadozók ellátására szánt élő állatokat, legfeljebb 34,7 millió forint értékben.
A felhívás meghatározza, hogy 17,5 tonna, állatorvosilag ellenőrzött állományból származó, selejt élő nyulat vennének ebből az összegből, a tételből 4,5 tonna pedig újszülött selejt nyúlfióka lesz. Ajánlatot április 23-áig tehetnek a reménybeli nyúlbeszállítók.

Kásler meglóbálta a főigazgatók feje fölött a szívlapátot

Publikálás dátuma
2019.03.25 19:46

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Kásler Miklós miniszter megint nem várt izgalmat okozott a kórházvezetőknek, amikor egy háttérbeszélgetésen talányosan kijelentette: tíz kórház főigazgatói posztjára írt ki pályázatot. Az egyik kormányközeli portál tudósítása szerint a tárca vezetője arról beszélt, hogy „a kórházak adósságának mintegy kétharmadát 28 intézmény okozza. Ezért is hirdettek meg 10 kórházban is vezetői pályázatokat, hogy olyan szakemberek kerülhessenek az intézmények élére, akik képesek elérni a hatékonyabb gazdálkodást.” A tudósítás szerint beszélt arról, hogy a kiírt kórház-igazgatói pályázatok azt a célt is szolgálják, hogy az állami rendszerben is mindenkor megfelelően kezeljék a rendelkezésre álló forrásokat. A főigazgatók körében az a hír, hogy legalább tízük „lapátra került” meglehetős riadalmat okozott. Volt aki gyorsan számba vette, hogy kik lehetnek a legeladósodottabbak, de például a lista elején állók közül a Honvéd Kórház főigazgatójának leváltására vagy kinevezésére nincs is hatásköre a humán miniszternek. Az ötszázmillió feletti adósok között több fővárosi intézmény is van, köztük a Szent János, amely élére néhány hete cseréltek főigazgatót. Menesztették Kázmér Tibort és az intézmény vezetésével pályázat nélkül bízták meg Takács Pétert a tárca addigi egészségpolitikai főosztályvezetőjét. Ha a főigazgató cseréket az eladósodás nagysága vezérelné akkor veszélyben lehet a Békés megyei Központi kórház, a Jász-Nagy-Kun Szolnok Megyei kórház, a fővárosi Bajcsy, a Dél-Pesti Centrum, és a Péterfy kórház főigazgatójának a széke.  Lapunknak többen azt is megjegyezték, hogy a kórházi eladósodásnak vajmi kevés köze van a menedzseri képességeknek. A finanszírozás alapjául szolgáló pontok költségtartalmát utoljára 1997-ben igazították meg, az ellátásokért utalt díjaknak húsz éve nincs köze a gyógyítás valós költségeihez. A miniszter által említett pályázati kiírást azonban hiába kerestük például az állam kórházfenntartó, a közigazgatási állásportálon illetve az egészségügyi közlönyben – nem találtuk. Igaz az utóbbinak, noha formailag közérdekű adatokat közöl, mégis csak a tartalomjegyzéke érhető el a neten, a tartalma csak 2730 forint ellenében ismerhető meg.
Szerző