Választás 2018;ENSZ;Balázs Péter;2018-as választás;

Fotó: AFP

- Döglött lóra ült fel a Fidesz

A kormány megint harcol, ezúttal az ENSZ-szel szemben. Balázs Péter volt külügyminiszter szerint nem ezt nevezik tárgyalásnak.

A kormány 12 pontos javaslatot fogadott el az ENSZ migrációs csomagjáról, ezt benyújtja az ENSZ-közgyűlés elnökének – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter.

Szijjártó egy budapesti konferencián a távirati iroda tudósítása szerint arról beszélt, hogy amennyiben a kormány javaslatai nem kerülnek be az ENSZ-csomagba, Magyarországnak nem áll módjában támogatni annak elfogadását. A jövőben is garantálni kell a magyarok biztonságát, a kormány és a kormánypártok készek megvívni ezt a harcot.

A javaslat címe: Nekünk a biztonság az első.

1. Az első pont arra az alapállításra reflektál, amelyből a migrációs csomag kiindul, és amely szerint a migráció jó és megállíthatatlan. Ezzel szemben a kormány szerint a migráció rossz és veszélyes folyamat, súlyos biztonsági kihívásokat okozott.

2. A második pont szerint a nemzetközi erőfeszítések célja a migrációs folyamatok megállítása kell legyen.

3. A harmadik – írta az MTI – arról szól, hogy a „migrációhoz való jog nem tartozik az alapvető emberi jogok közé”.

4. Szijjártó elmondta, hogy a negyedik pont alapján a migráció „senkinek sem jó”.

5. Az ötödik pont értelmében a nemzetközi közösség kötelessége, hogy elismerje, mindenkinek joga van a saját hazájában békében és biztonságban élni. Ha ez nem megy, akkor a lehető legközelebb maradhasson, amíg vissza nem tud menni a hazájába.

6. A hatodik pont alapján a migrációs folyamatokból csak az embercsempészek profitálnak, ezért a nemzetközi közösségnek fel kell számolnia a hálózataikat, szigorúan büntetni kell az embercsempészeket, valamint kerülni kell azoknak a politikáknak az erőltetését, amelyek az „embercsempészek szolgáltatásainak igénybe vételére ösztönöznek”.

7. A hetedik pont a szuverenitás fontosságát emeli ki: tiszteletben kell tartani minden ország jogát, hogy a saját polgárai biztonságát elsődleges kérdésként kezelje, és nem lehet elvitatni a jogát, hogy eldöntse, kit enged be a területére.

8. Az identitás kérdését taglalja a nyolcadik pont: a nemzetközi közösségnek támogatnia kell minden országot hagyományai és társadalmi berendezkedése megőrzésében.

9. Szijjártó Péter ismertetése szerint a kilencedik pont azzal foglalkozik, hogy a demográfiai és munkaerőpiaci kihívásokra vannak jobb eszközök a migrációnál, tiszteletben tartjuk, hogy más ország a migrációt választja, de „ne erőltessék ránk” a menekülteket.

10. A tizedik pont hangsúlyozza, hogy minden országnak joga és kötelessége megvédeni a határait, a nemzetközi közösségnek pedig támogatni kell őket ebben.

11. Kiemelte: a tizenegyedik pont alapján a tiltott határátlépés súlyos bűncselekmény, amelyet szankcionálni kell, csak a nemzeti és nemzetközi szabályok tiszteletben tartásával lehet átlépni a határokat.

12. Végül a tizenkettedik pont szerint a migrációs csomag semmilyen jogi kötelezettséget nem róhat a tagállamokra – magyarázta Szijjártó.

A kormány a javaslatot eljuttatja az EU- és NATO-tagállamokhoz is.

Annyi történt csupán, hogy a kormány csokorba szedte eddigi állításait, és Soros Györgyöt kicserélte az ENSZ-re – így minősítette Balázs Péter a Szijjártó által bejelentett 12 pontot. A Népszavának nyilatkozva a volt külügyminiszter közölte: a Fidesz nem tud leszállni a döglött lóról.

A folyamatosan hangoztatott, belpolitikai használatra szánt szövegeket halljuk újra, pedig most egy nemzetközi tárgyalássorozat előtt állunk – tette hozzá az egykori uniós biztos, a Bajnai-kormány külügyi tárcájának vezetője. Jó hír, hogy Magyarország egyáltalán részt vesz az egyeztetéseken. Kevésbé jó hír, hogy a magyar kormány előre feltételeket támaszt, ahelyett, hogy megvárná, milyen irányt vesznek az események, és annak megfelelően alakítaná álláspontját. Így nem lehet tárgyalni – mondta Balázs Péter. A tárgyalások ugyanis arra valók, hogy segítsenek áthidalni az érdek- és nézetkülönbségeket. A magyar kormány azonban ezt is harcként fogja fel, megmutatva, hogy nem ért semmit az egészből.

A volt külügyminiszter különösképpen aggályosnak tartja a harmadik pontot, amely szerint a „migrációhoz való jog nem tartozik az alapvető emberi jogok közé”. Mit szóltunk volna, ha erre hivatkozva visszaküldik a határról azokat, akik 1956-ban menekültek el Magyarországról? Vagy később, amikor Erdélyből, aztán a Vajdaságból indultak útnak az emberek?

A magyar kormány nem veszi figyelembe, hogy más országoknak is joguk van véleményt mondani. Szijjártó úgy gondolja, hogy a migráció egyik országnak sem jó. Miközben vannak államok, amelyek szívesen látnak bevándorlókat – jegyezte meg a volt külügyminiszter. Valótlanság azt sugalmazni, hogy az ENSZ „jogi kötelezettségeket” akar a tagállamokra róni. Hiszen az ENSZ kötelezettségek nélküli megoldási javaslatokat szeretne kidolgozni.

Négy kérdés
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón bejelentette, hogy a kormány az Alkotmánybíróságtól (Ab) kért állásfoglalást. Arra vár választ a kabinet: lemondhat-e a nemzetközi jogban az államiság tartópilléreiről, azok képviseletéről.
Négy kérdésben kérik az alaptörvény értelmezését az Ab-től, hogy tudják, a menekültüggyel kapcsolatban mekkora a mozgástér, jóváhagyhatja-e a kabinet például azt, hogy embereket telepítsenek az országba - mondta a miniszter.