Előfizetés

Nem jön az orosz gáz - Bezártak az ukrajnai iskolák

Péntektől jövő keddig szünetel a tanítás Ukrajna minden oktatási intézményében annak érdekében, hogy a fűtéssel spórolva megelőzzék az energiaválság kialakulását az országban - jelentette be Ihor Naszalik energetikai miniszter a kijevi parlament pénteki plenáris ülésén.

Ukrajnában két okból kényszerültek takarékossági intézkedéseket bevezetni: egyfelől az egy hete tartó hideg időjárás miatt csaknem tíz százalékkal, napi 200 millió köbméterre nőtt a gázfogyasztás az elmúlt napokban, másfelől az orosz Gazprom állami gázvállalat - megszegve szerződéses kötelezettségeit - szerda óta nem kezdte meg a Kijev által előre kifizetett gáz szállítását, ehelyett a pénzt visszautalta. 

Andrij Koboljev, a Naftohaz ukrán állami gázvállalat vezérigazgatója előző nap az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) ülésén közölte, hogy a cég a hiány egy részét képes fedezni európai uniós országokból, pluszimporttal, de ez nem lesz elegendő, ráadásul többe kerül, mint amennyiért a Gazpromnak szállítania kellett volna a stockholmi döntőbíróság döntése értelmében. Azt nem hozta nyilvánosságra, hogy mennyi gázt, és milyen áron vásárolt volna a Gazpromtól, illetve importál most az EU-ból. A miniszter elmondta, hogy szerdán kormányzati válságstábot hívtak össze a helyzet megoldására.

Az oktatási intézmények bezárása mellett az elfogadott cselekvési terv keretében a termelőcégek energiaszükségleteit földgáz helyett fűtőolajjal oldják meg. A kormányzat ezen felül a vállalatokat és a lakosokat is arra kérte, hogy lehetőleg spóroljanak a gázfogyasztással az elkövetkező 3-4 napban, amelyek után az időjárási előrejelzések alapján némi felmelegedésre lehet számítani. A Naftohaz két ügyben, a gázárral és a tranzittal kapcsolatos vita rendezésére nyújtott be keresetet az orosz gázóriással szemben a stockholmi választottbírósághoz.

Tavaly decemberben a bíróság az ukrán vállalat javára döntött a gázárvitában. Határozatában a 2014 második negyedében Ukrajna által Oroszországtól vásárolt gáz árát 27,4 százalékkal, azaz ezer köbméterenként 485 dollárról 352 dollárra csökkentette. Moszkva a 2009-ben Ukrajnával megkötött szerződésben az úgynevezett "take-or-pay" (vidd vagy fizess) elv alkalmazását is kikötötte, amely alapján Ukrajnának évi 52 milliárd köbméter földgázt kellett volna vásárolnia tőle. Ezt a mennyiséget a stockholmi bíróság évi ötmilliárd köbméterre mérsékelte.

A bíróság döntése szerdán a tranzitvitában is megszületett, és ebben is Ukrajna javára döntött a testület. Ebben a keresetben felrótta Kijev Moszkvának, hogy évi 110 milliárd köbméter Európába irányuló földgáz Ukrajnán keresztüli tranzitjára kötött szerződést, ezt azonban nem teljesítette, amiért Ukrajna 16 milliárd dollár kártérítést követelt. A bíróság 4,63 milliárd dollár kártérítést ítélt meg végül az ukrán vállalatnak. Ebből levonva Ukrajna tartozását, Oroszországnak 2,65 milliárd dollárt kell kifizetnie kártérítésként Ukrajnának, amelynek első részletét már szerdán át kellett volna utalnia, de mostanáig nem tette meg. A stockholmi döntés után Moszkva ezen túlmenően nem kezdte el a gázszállítást a Naftohaznak, ráadásul csökkentette a nyomást is az Oroszországot és az uniós országokat összekötő, Ukrajnán keresztülhaladó gázvezetékekben. (MTI)

Trump a videójátékokra kenné az iskolai lövöldözéseket

Publikálás dátuma
2018.03.02. 12:49
Illusztráció/AFP
Donald Trump amerikai elnök jövő héten találkozik a videójáték ipar legnagyobb szereplőivel, hogy az erőszakos tartalmak visszaszorításáról tárgyaljon velük, írja az Entertainment Weekly.

Sarah Huckabee Sanders elnöki szóvivő szerint nem kell majd gyors eredményre számítani, de továbbra is mindent megtesznek azért, hogy megvédjék az iskolákat. A kijelentésből következik, hogy a Trump-kormányzat szerint az Egyesült Államokban gyakori iskolai lövöldözések nem a fegyvertartás laza szabályai miatt fordulnak elő, hanem mert a fiatalok a médiában sok erőszakkal találkoznak.

A fegyvertartás korlátozásáról szóló vita azután kapott új erőre, hogy február 14-én egy ámokfutó 17 halálos áldozatot hagyott maga után a floridai Marjory Stoneman Douglas középiskolában. Az amerikai elnök a felelősséget nyíltan az internetes tartalomra, a filmekre és a videójátékokra hárítaná, és szigorú besorolást írna elő a filmek és a videó játékok esetében. Trump csak azt felejtette el, hogy a filmeket és videójátékokat már jó ideje különböző kategóriákba sorolják az Egyesült Államokban felnőtt tartalom, nyelvezet és erőszakosság alapján.

Egyelőre nem tudni, hogy kik vesznek majd részt az elnöki találkozón. Az iparág szereplőit képviselő Entertainment Software Association (ESA) ugyanis azt közölte, sem a szervezet, sem az olyan nagy szereplők, mint a Nintendo, a PlayStation vagy a Microsoft nem kapott még meghívót. Az ESA közölte, a világ mindig táján ugyanazokkal a játékokkal játszanak, az USA-ban viszont jóval elterjedtebb a fegyveres erőszak. Ráadásul sok tudományos elemzés született már a témáról és nem találtak kapcsolatot a média tartalom és a való életbeli erőszak között. Az ESA hozzátette, már régóta együtmműködnek a szülőkkel, és több mint húsz éve sorolják be a játékokat a tartalom alapján, ezen kívül pedig többféle módon is tájékoztatják a játékosokat és a szülőket is.

Erdogan bosszúja: újabb 138 elfogatóparancs

Publikálás dátuma
2018.03.02. 11:55
Recep Tayyip Erdogan török államfő elnöki palotájában. Fotó: KAYHAN OZER / ANADOLU AGENCY
Újabb 138 ember ellen adtak ki elfogatóparancsot pénteken a török fővárosban, Ankarában, illetve számos más tartományban, továbbra is a 2016-os puccskísérletre hivatkozva - jelentette az MTI szerint az Anadolu török állami hírügynökség.

Az érintettek közül 66-an tanárként dolgoztak, amíg a hatalomátvételi incidens után bevezetett, és azóta is tartó rendkívüli állapot keretében el nem bocsátották őket munkahelyükről. A további 72 gyanúsított olyan szakszervezetek vezetője volt, amelyeket "gülenizmus" vádjával megszüntetett azóta az állam. Sokuk ellen az lehet a vád, hogy használták a ByLock nevű titkosított üzenetküldő mobil-applikációt, amelyen keresztül a kormány szerint a puccskísérletet előkészítették.

A török oktatásügyi minisztérium legutóbbi összesítése szerint a kormány az eltelt időszakban legkevesebb ezer "gülenistának" bélyegzett magániskolát bezáratott.

Törökországban az elmúlt közel 20 hónap alatt nagyjából 111 ezer állami alkalmazottat menesztettek, illetve 38 ezret felfüggesztettek állásából, több mint 159 ezer embert őrizetbe vettek, legalább 48 ezret - köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, üzletembereket, újságírókat és tanárokat - pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a "gülenista" hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez.

A puccskísérlettel és "gülenizmussal" Erdogan által legfőképp vádolt Fethullah Gülen, Egyesült Államokban élő muzulmán hitszónok tagadja, hogy létezne vagy létezett volna titkos hálózata.

38 Nobel-díjas írt nyílt levelet Erdogannak
38 Nobel-díjas írta alá azt, az Erdogannak csütörtökön küldött nyílt levelet, melyben arra kérik: állítsa helyre a jog uralmát országában.
Emlékeztetik a török elnököt, hogy ugyan azok a civil szervezetek védték, mikor őt börtönözték be a '90-es években jogszerűtlenül, akik jelenleg politikai célú támadásainak célkeresztjében állnak. Felszólítják továbbá, hogy engedje szabadon a nemrég - többek közt "tudatalatti üzenetek" küldése miatt - súlyosbított életfogytiglanra ítélt újságírókat - hiszen 9 éve még ő maga is azt mondta, Törökország többé nem börtönzi be íróit.