Megdőlt az áramfogyasztási rekord

Publikálás dátuma
2018.03.02 18:06

Fotó: /

Péntek délben 6835 megawatton (MW) megdőlt az eddigi áramfogyasztási rekord – tette közzé a villamosenergia-ellátás zavartalanságáért felelős állami Mavir. A legutóbbi csúcsot tavaly január 11-én, illetve most szerdán mérték 6780 MW-on. A társaságnál az elmúlt napok rendkívüli hidegei miatt számítottak a rekorddöntésre. Az ugyanakkor – mások szerint - mégis fura. A pénteki terhelés a munkanapok között hagyományosan a legalacsonyabb. Emellett az igények se az ilyenkor szokásos délután hat óratájt, hanem délben törtek a magasba. Ráadásul pénteken a hőmérő higanyszála 0 és mínusz 1 Celsius-fok között mozgott, messze a tavalyi rekordot eredményező mínusz 7,3 fok felett. Korábban a Mavir a fejleményeket a hideggel és a világítási igénnyel indokolta. Bár szerintük a nyári rekord a klímaberendezések miatt egyre közelítik a télihez, honlapjuk adatsora arról tanúskodik, hogy 2015 óta – amikor az éves csúcs már nyáron állt be – az olló ismét a tél javára nyílik.

A Mavir ezúttal is zavarmentesen igazította az igényekhez a termelést – derül ki Tihanyi Zoltán vezérigazgató-helyettes idézett szavaiból. (A termelést - nem kis kihívásként - minden pillanatban az aktuális fogyasztáshoz kell igazítani.) Az igények 47 százalékát külföldről biztosították. Ez kiugró érték: az éves átlag 29 százalék. További 22-22 százalék nukleáris és gáz-, 6 százalék szén- és fa-, 3 százalék pedig megújuló-alapú erőművekből származott. (A manapság „kedvenc” témának számító napelem mindehhez 0,02 százalékban járult hozzá.) A 11,8 terawattórás december-februári összesített áramfogyasztás mindössze 0,1 százalékkal marad el a tavalyi történelmi csúcstól.

A hazai gázfogyasztás viszont kedd-szerdán 66,3 millió köbméterrel már elérte mostani téli tetőpontját – derül ki a gázrendszer egyensúlyát felügyelő, Mol-tulajdonú FGSZ-től kapott adatokból. Az érték csütörtökön 64, tegnap pedig már csak 62 millió köbméterre rúgott. A rekord 2005-2006-ban 90 millió köbméteren állt be. Ama hír kapcsán, hogy Ukrajna megingást észlelt a területén át Európába – így Magyarországra - irányuló orosz gázszállítmányokban, az FGSZ rögzítette: sajtóhíreket nem véleményeznek, de a határainkon semminemű bizonytalanságot nem tapasztaltak.

Vitatható beruházási igény
A Mavir szerint a jövőben a többletigények mellett az energiafüggőség csökkentése „kizárólag” hazai erőműberuházásokkal érhető el. E határozott kijelentés legalább ily élesen vitatható. A belföldi erőművek ma is közel 10 ezer MW termelésre alkalmasak, de a környékbelieknél drágábbak.
A lehető legalacsonyabb áramárat célzó szabályok miatt ilyenkor kötelező az olcsóbb külföldit választani. Szakértők (kiváltképp a Paks 2-es beruházás árnyékában) hosszú távon is üdvözölnék, ha az elrontott tervekre alapozott, drágán kivitelezett hazai erőművek helyett a jövőben is inkább az olcsó külföldiektől jutnánk áramhoz.

Szerző
2018.03.02 18:06
Frissítve: 2018.03.02 21:07

Egyre többet keresünk - a KSH mérésében

Publikálás dátuma
2018.09.20 14:31
illusztráció
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Az elemzők várakozásait felmúlva emelkedtek tovább a nyáron a fizetések: a KSH csütörtökön közölt legfrissebb számai szerint júliusban 326 700 forint volt a bruttó átlagkereset, ami tavalyhoz képest 12,8 százalékos növekedést jelent.
Az év első hét hónapjára nézve ez 324 700 forintos bruttó és 216 ezer forintos nettó átlagkeresetet, illetve 9,4 százalékos reálbérnövekedést jelent. Ha a közfoglalkoztatottakat nem számoljuk, az állami szféra fizetései egy ideje már leelőzik a versenyszférát, a bruttó átlagbér az állami intézményeknél ugyanis már eléri 343 700 forintot, a vállalkozásoknál dolgozók bruttó bére viszont 336 800 forint. (Közfoglalkoztatottak nélkül a nemzetgazdasági átlagbér 337 ezer forintra rúgna). A statisztikák azonban torzíthatnak, a versenyszféra egyes területeire – például az építőiparra – ugyanis még mindig jellemző a fekete foglalkoztatás, vagy a minimálbér mellett részben zsebbe kapott fizetés, ami lefelé húzza az átlagot. Hasonló okokból számos munkavállaló bére viszont csak papíron nőtt, mivel a kötelezően megfizetendő minimálbér növekedésével nőtt a legálisan kapott összeg is. A KSH által közölt átlagszámok emellett azért is félrevezetőek, mert egy-egy kiemelkedő fizetés könnyen megdobja az átlagot, miközben a többség bére messze nem éri el azt a szintet. Jól mutatják ezt az egyes ágazatok átlagbérstatisztikái közötti drasztikus különbségek is. A nemzetgazdasági átlagbérhez leginkább az ipar és a feldolgozóipar átlagszámai állnak a legközelebb – bruttó 342 ezer és 339 ezer forint -, de a munkaerőhiánnyal leginkább küzdő építőiparban és kereskedelemben, vagy a mezőgazdaságban mért bruttó átlagok – 244 ezer, 300 ezer és 243 ezer forint - már jócskán alatta maradnak. A legalacsonyabb átlagfizetések egyébként a szociális ellátásban vannak: mindössze 147 500 forintot keresnek átlagosan az itt dolgozók. A legmagasabb fizetésekkel bíró ágazatokban - a pénzügyi, biztosítási tevékenységek, az információ, kommunikáció, valamint a villamosenergia, gáz, gőz, légkondicionálás területeken – mért átlagfizetések – 618 ezer, 563 ezer, 540 ezer - ugyanakkor kiteszik a nemzetgazdasági átlag majdnem dupláját is. Ebből is látszik tehát, hogy az átlagfizetés mennyire csalóka adat, és könnyen eltérhet a munkavállalók tapasztalataitól. A valósághoz közelebb állna a medián bér, amelyet úgy számítanak ki, hogy sorba rendezik a kereseteket, és a középre eső összegnél (ez lesz a mediánbér) a dolgozók fele többet, fele pedig kevesebbet keres. Ez a medián általában 20-25 százalékkal kisebb összeg, mint az átlagbér, vagyis most bruttó 243-260 ezer forint között lehet. Ilyen adatokat azonban nem közöl a KSH, a Magyar Szakszervezeti Szövetség azonban ki szeretné ezt számolni, ezzel is készülve a várhatóan november végén kezdődő háromoldalú bértárgyalásokra. A környező országok egyre magasabb fizetéseit követendő, legalább 10 százalék fölötti béremelést szeretnének, míg a munkaadói oldal az alacsony termelékenységre hivatkozva egyszámjegyű növekedést tart csak reálisnak. Információink szerint a Pénzügyminisztérium egy kompromisszumos javaslatban gondolkozik: 9, illetve 12 százalékkal növelné a minimálbért és a garantált bérminimumot, így előbbi bruttó 150 ezer forintra, utóbbi bruttó 202 ezer forintra emelkedne.  
2018.09.20 14:31
Frissítve: 2018.09.20 15:58

Sokba kerülhet a Facebook-nak, hogy nem törődik az EU-s fogyasztóvédelmi előírásokkal

Publikálás dátuma
2018.09.20 13:31
Illusztráció
Fotó: Pexels/
Szankciókat helyezett kilátásba a Facebook ellen csütörtökön az Európai Bizottság (EB), amennyiben az amerikai internetes óriáscég az év végéig nem tesz végre eleget az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak.
"Elfogyott a türelmem. Túl régóta húzódik ez, miközben a Facebook korábban biztosított afelől, hogy decemberig átírják a felhasználási feltételeik még fennmaradt félrevezető elemeit" - jelentette ki Vera Jourová fogyasztóvédelemért felelős uniós biztos, írja az MTI.
"Eljött a cselekvés ideje, elég volt az ígéretekből"
 - tette hozzá Jourová. Mint mondta, ha az év végéig nem hajtják végre teljeskörűen a szükséges változtatásokat, akkor gyors lépésekre és szankciókra számíthat az uniós fogyasztóvédelem részéről a Facebook.
A közösségi platform által elvégzett eddigi módosítások "nagyon korlátozottak"
- áll a bizottság tájékoztatásában. A brüsszeli testület arról számolt be februárban, hogy ugyan történtek előrelépések, de a Facebook és a Twitter működése továbbra sem felel meg a közösségi fogyasztóvédelmi szabályoknak. Mint írták, a jogellenes tartalmak bejelentésére és törlésének kérésére használt eljárást érintő változtatások nem elegendőek.
Ennek előzménye, hogy a bizottság tavaly márciusban felszólította a Facebookot, a Twittert és a Google+-t működtető Alphabetet, hogy mihamarabb hozzák összhangba működésüket az uniós előírásokkal a felhasználók megtévesztésének visszaszorítása érdekében.

Az Airbnb összekapta magát

Az Európai Bizottság és az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok júliusi felhívását követően a szálláshelyek online piacterét üzemeltető Airbnb elkötelezte magát amellett, hogy módosítja szerződéses feltételeit és az árait átláthatóbban tünteti fel - közölte Vera Jourová szintén csütörtökön. Tájékoztatása szerint a vállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy 2018 végére
  • honlapján minden esetben a foglalás teljes árát tünteti fel, amely magában foglalja a fizetendő egyéb díjakat. Ha ezt nem lehet előre kiszámolni, a fogyasztó arról is tájékoztatást kell kapjon.
  • Az Airbnb vállalta továbbá, egyértelműen jelzi, hogy egy adott ajánlatot magán- vagy profi vendéglátós nyújtja-e, mivel eltérő fogyasztóvédelmi szabályok vonatkoznak rájuk.
  • A vállalat arról is tájékoztat, ha úgy dönt, hogy felmondja a szerződést vagy töröl egy tartalmat, és ilyen esetben lehetőséget biztosít az esetleges jogorvoslatra és a kártérítésre.
2018.09.20 13:31