Theresa May Brexit-jövőképe

Publikálás dátuma
2018.03.03 06:32
FOTÓ: LEON NEAL/AFP
Fotó: /
A brit kormányfő harmadik nagyszabású programbeszédében elismerte, a tárgyalások során elképzelhetetlen a „kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad” brit politikája.

Theresa May kormányfő a londoni Lancaster House-ban, majd Firenzében elhangzott tavalyi felszólalása után péntek délután a Mansion House-ban, a City polgármestere, a Lord Mayor hivatalos rezidenciáján tartotta meg óriási felhajtással megelőzött harmadik Brexit-programbeszédét. A „mérföldkőként” értékelt összefoglalóra a kilépési tárgyalások szempontjából sűrű és nehéz napok után került sor, ráadásul a súlyos fennakadásokat okozott hideghullám miatt le kellett mondani az eredetileg tervezett észak-kelet-angliai helyszínről. A héten először egy potenciális következő kormányfő, Jeremy Corbyn, majd May a Downing Street 10. két korábbi lakója, a konzervatív John Major és a munkáspárti Tony Blair fejtette ki hangzatosan nézeteit.

Az ellenzék vezére a vámunió folytatása mellett kardoskodott, míg Major és Blair egyenesen a kilépés visszafordításáért emelt szót. Miközben a három választást nyert Blair reformokat remél Brüsszeltől, Theresa May beszédét közvetlenül megelőzve hozta nyilvánosságra az Európai Unió a kilépésre vonatkozó jogi szövegtervezetét, mely szerint ha a két fél nem jut megállapodásra, Észak-Írországnak az akadálymentes határ érdekében az EU toldalékává kellene válnia. Ahogy előbb a parlamentben, kormányfő csütörtökön a Donald Tuskkal, az Európa Tanács elnökével a Downing Street 10.-ben folytatott megbeszélésén is rögzítette, ez elfogadhatatlan számára, mert aláásná az Egyesült Királyság közös piacát és alkotmányos egységét.

Mindezen előzmények után és a Brexit-tárgyalások még ebben a hónapban megkezdődő újabb fordulója előtt Theresa May a világ legátfogóbb, minden szabadkereskedelmi megállapodásnál teljesebb együttműködés megvalósítására szólította fel pénteken az EU-t, felvetve annak veszélyét, hogy ellenkező esetben a kapcsolatok káoszba sodródnak. A „rugalmas divergencia” jegyében Nagy-Britannia a kereskedelem egyes területein „tükrözni” fogja az európai szabályokat, másokon többé-kevésbé elszakad majd azoktól.

A kormányfő kötelezettséget vállalt a szigetországra háruló feladatok teljesítésére, ugyanakkor öt feltétel állandó teljesüléséhez kötötte a megegyezést. A megállapodásnak kötelező érvényűnek kell lennie, nem sérülhet a népszavazás eredménye, meg kell védeni a munkahelyeket és az emberek biztonságát, tiszteletben kell tartani a toleráns, nyílt demokrácia alapelveit és nem gyengülhetnek az Egyesült Királyságot összekötő szálak. A beszéd lényegi eleme volt egy olyan mechanizmus kiépítésének igénye, mely lehetővé teszi a kereskedelmi szerződés érvényesülését a kezdetben közös, majd folyamatosan eltávolodó, végeredményben teljesen függetlenné váló két jogi rendszer között.

Míg korábbi beszédek azt a benyomást keltették, hogy a szabályozási béklyóktól megszabadulva a szigetország továbbra is élvezi majd az európai egységes piac előnyeit, Theresa May a XVIII. századi patinás épületben elismerte, hogy „nem lesz minden tökéletes”, tudomásul kell venni „kemény igazságokat”, azaz ellentétben Boris Johnson külügyminiszter egyik korábbi frappáns kijelentésével, „olyan nincs, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon”.

Beszéde végén Theresa May megígérte: „akármilyen megállapodás is születik, az Egyesült Királyságra fényes jövő vár. Ha a szigetország el is hagyja az Európai Uniót, a britek továbbra is európaiak maradnak”.

2018.03.03 06:32

Hetek óta lángol egy német mocsár egy balul sikerült hadgyakorlat miatt

Publikálás dátuma
2018.09.21 11:15

Fotó: DPA/ Stephan Konjer
Szükségállapotot hirdettek pénteken, két települést kellhet evakuálni. A füstöt több száz kilométerre is érezni.
A német hadsereg, a Bundeswehr gyakorlata után kigyulladt a mocsár Emsland megyében, Meppen mellett, írja a Spiegel. Egy rakétát teszteltek, annak ellenére, hogy nem volt elérhető tűzoltó egység. Ez két hete történt - a hatóságok pénteken már kihirdették a szükségállapotot a még mindig tomboló tűz miatt. Bejelentésük értelmében a környék két településének evakuálására is sor kerülhet.

A probléma a füst

A hatalmas füstöt még a 200 kilométerre fekvő Hamburgban is érezni lehet. Több százan dolgoznak szakadatlanul az oltáson, ám azt nehezíti egyrészt a tűz terjedését segítő erős szél, a korábbi hosszú szárazság, és a tőzeg is, mint azt a Deutsche Welle írja. A tőzeg ugyanis belülről ég, kívülről pedig vízhatlan. Mikor legutóbb, 2010-ben keletkezett tűz a környéken, 6 hétig tartott eloltani azt.
A hadsereg elnézést kért a tűzért. Szerintük a füst nem jelent egészségügyi kockázatot, ám a polgári hatóságok szkeptikusak az állítással szemben.
2018.09.21 11:15

Ha semmire sem költünk, 10 év alatt össze is jön egy lakás

Publikálás dátuma
2018.09.21 10:30

Fotó: Népszava/
A bérek növekedésével egyidejűleg a lakásárak is jelentősen drágulnak, így a lakáspiaci boom miatt egyáltalán nem könnyebb ma sem lakáshoz jutni. Az ingatlan.com ennek kapcsán azt vizsgálta: az egy-egy megyére jellemző átlagos nettó havi kereset hányszorosából lehet az adott megyeszékhelyen megvásárolni egy 50 négyzetméteres új vagy használt lakást.  A lakásárak az országon belül Budapesten a legmagasabbak , az ingatlan.com-on a magánszemélyek és ingatlanközvetítők által meghirdetett 50 négyzetméteres használt lakások átlagára szeptember közepén 29,9 millió forint volt, az azonos méretű újakat pedig 37,5 millióért hirdetik. A fővárosi nettó átlagfizetés 272 ezer forint, azaz 9, illetve 11,5 évnyi keresetből jönnek ki a szóban forgó lakások. Nem a fővárosban kell azonban a legtöbbet dolgozni a lakásokért: Hajdú-Biharban 9,2 évig kell félretenni a 178 ezer forintos nettó fizetést egy debreceni 50 négyzetméteres használt lakáshoz, illetve 11 évig és 9 hónapig kell spórolni egy új lakáshoz. Miskolcon lehet viszont a leghamarabb összegyűjteni a használt lakások 10,6 milliós átlagárát, ami a Borsod megyei több mint 169 ezer forintos nettóból 64 hónap alatt jön össze. Új lakáshoz Egerben lehet a leggyorsabban hozzájutni: az 50 négyzetméteres új lakáshoz szükséges 16 millió forint 81 havi nettóból jön ki, ami közel 7 évet jelent.
Az évtizedes spórolást persze több tízezren "átugorják", már csak azért is, mert addig is élni kell valamiből. Nem marad más, mint a hitel. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője rámutatott: az elmúlt pár évben a lakásdrágulás mértéke a nagyvárosokban átlagosan 15-20 százalékos volt, a lakáshitelkamatok éves szintje viszont a BankRáció.hu adatai szerint 2,6 és 11 százalék között mozog konstrukciótól függően. Ilyen feltételek mellett még azoknak is megérheti a hitelfelvétel, akiknek az ingatlan ára teljes egészében a rendelkezésére áll, hiszen annak értéke gyorsabban nő, mint amit évente kamatként kell fizetni. A szakértő szerint ez is magyarázza a hitelfelvételi kedv emelkedését: ma már majdnem minden második lakást hitelből finanszíroznak a vevők.
Szerző
2018.09.21 10:30
Frissítve: 2018.09.21 10:30