Családi pótlékért ingáznak

Magyarországon az olcsóbb életet, a határ másik oldalán pedig magasabb fizetés nyújtotta előnyöket élvezik az Ausztriában dolgozók.

Ha nem is szándékosan, de tevőlegesen a magyar munkavállalók egy részének visszaáramlását, a hazai munkaerőpiaci helyzet javulását segítik az osztrákok azzal a döntéssel, hogy csökkentik az Ausztriában dolgozó külföldi munkavállalók családtámogatását, ha a gyermekeiket más országban nevelik - magyarázta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a közelmúltban egy gazdaságpolitikai fórumon. A kérdés persze az, hogy a nagyon hangzatos nyilatkozatot mennyire lehet komolyan venni, ha erről az érintetteknek, és a velük foglalkozó szakembereknek más a véleményük.

Az ilyen kijelentés felesleges hangulatkeltés – mondta Pál Lajos, kamionsofőr, aki naponta ingázik az otthona, egy határ menti magyar falu és a bécsi munkahelye között. A környezetében még senki nem fontolgatja a hazajövetelét az osztrák kormány tervezett lépése miatt, pedig a már megszületett határozat vele együtt sok kollégáját érinti. Egyébként ő akkor is maradna, ha teljesen megvonnák tőle a családtámogatást, amitől egyébként nem tart. Havonta több mint kétezer euró a fizetése, ezenfelül megkapja az egygyermekes családnak járó támogatást, és felveheti a 13. és a 14. havi bérét is. Ezek után egyszerűen nincs miért hazajönnie.

A kamara elnöke sületlenségeket beszél - állítja Rácz Róbert, a Felső-Ausztriában dolgozó lakatos, mert az osztrák családi pótlék a tervezett negyven százalékos csökkentéssel is jóval több, mint a magyar. Nemcsak ezt, hanem azt is jó lenne végre felismerni, hogy számunkra nem az a segítség, amire az elnök gúnyosan céloz, hanem az, hogy az osztrákok sok olyan magyarnak adnak munkát és tisztességes fizetést, akiknek itthon nem jut, vagy arcpirítóan kevés, amiből nem lehet megélni.

Az semmilyen hatással nem lesz a magyarországi munkaerőhiányra, hogy esetleg az Ausztriában dolgozó magyarok bizonyos szociális juttatásoktól részben elesnek - jelentette ki Horváth Csaba, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugat-dunántúli regionális képviseletének vezetője, miután megkérdezték a kismartoni, a nagykanizsai és a szombathelyi irodában a tanácsért évente hozzájuk forduló mintegy 3500 ügyfelet arról, hogy miként fogadták a rossz hírt. A felmérésből kiderült: nem ijedtek meg, és ha netalántán megszüntetnék a családtámogatást, akkor sem hagynák ott ausztriai munkahelyüket. Mert nemcsak a jóval magasabb bérek miatt dolgoznak kint. Figyelembe veszik a jobb munkakörülményeket, a kedvezőbb munkaidő-beosztást, a hétvégi pihenőnapok számát. Azt, hogy sokkal több a szabadság, évente minimum 25, ami akár 38 nap is lehet. Számít az utazási költségtérítés, és az előnyösebb adózási rendszer is. Fontos szempont még, hogy a többi ausztriai munkavállalóhoz hasonlóan a magyarokat is kollektív szerződés védi, és az osztrákoknál mintaértékű a kapcsolat a munkaadók és a munkavállalók között.

A magyar szakszervezeti vezető szerint az osztrák kormány szándékából nem lesz semmi, mert kicsi az esély arra, hogy Brüsszel elfogadja az uniós jogszabálytól eltérő elképzelést. Az ugyanis kimondja, hogy szociális ellátásra, így többek között a családi pótlékra is, mindenki ott jogosult, ahol a járulékot fizeti. Aztán a családtámogatási rendszer átalakításához az osztrák parlamentnek törvényt is kellene módosítani, aminek egyelőre semmiféle jelét nem lehet látni. Korábban többször is napirendre került ez a tervezet, a megvalósítása azonban minden alkalommal elmaradt - tette hozzá Horváth Csaba.

Ha az intézkedést most mégis végrehajtják Ausztriában, akkor az ott dolgozó magyarok nemhogy haza nem jönnek, hanem a családjukkal együtt inkább kiköltöznek - tájékoztatott Vörös Klára, a soproni Osztrák-Magyar Könyvelő Iroda vezetője. Legalábbis ez derült ki az ügyfelekkel folytatott beszélgetésből. Pedig nem biztos, hogy jól járnak. Mert az igaz, hogy ebben az esetben a teljes családi pótlékot megkapják, ami most még körülbelül a háromszorosa a magyarnak, viszont számolniuk kell azzal, hogy a kiadásaik is jelentősen megnőnek. Egyébként az osztrák adózási és járulékfizetési szabályok inkább a kiskeresetűeknek kedveznek, így a magyarok többségének is, mert különböző jogcímeken voltaképpen több pénz marad a zsebükben, mint amennyit adó formájában az osztrák államnak visszafizetnek. Mind közül mégis azok a magyar családok járnak a legjobban, ahol az egyik szülő itthon, a másik Ausztriában talál magának munkát, mert idehaza az olcsóbb élet, a határ másik oldalán pedig magasabb fizetés nyújtotta előnyöket élvezik.

Kíváncsiak voltunk az osztrák Munkáskamara (Arbeiterkammer) véleményére is, és azt a választ kaptuk, hogy az érdekvédelmi szervezet elutasítja a kormánynak azt a szándékát, miszerint a családi pótlékot nem Ausztriában, hanem más uniós országban élő gyerekeknél a lakóhely szerinti ország árszínvonalához igazítanák. A Munkáskamara álláspontja az, hogy amennyiben ez megtörténik, akkor az „egyenlő munkáért egyenlő bért” alapelvvel ütközik. A munkáltatók és a munkavállalók egyenlő mértékben járulnak hozzá az adókhoz, a közterhekhez és a társadalombiztosításhoz. Az osztrák kormány terveinek megvalósulása esetén viszont az érintett uniós polgárok ugyanannyi járulékért nem ugyanazt a szolgáltatást kapnák.