90. Oscar-díj: A csoda elmaradt, de büszkék lehetünk

Publikálás dátuma
2018.03.05 09:28
A legjobb férfi mellékszereplő, Sam Rockwell amerikai színész, a legjobb női főszereplő, Frances McDormand amerikai színésznő, a
Fotó: /
Nem történt meg az újabb csoda, nem Enyedi Ildikó nyerte a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar díjat 2018-ban: a befutó a chilei Sebastian Leilo rendezte A Fantastic Woman lett.

Ahogy a magyar rendező korábban nyilatkozta, már maga az öt közé kerülés is nagy csoda volt, amire egyáltalán nem számított. Mindazonáltal, ez alapján elkönyvelhetjük, hogy a Testről és lélekről a tavalyi év egyik legjobb filmje volt világszinten. Sőt, ne feledjük el, hogy ott van még Enyedi Ildikó művének elismerései között a Berlinale fődíja, az Arany Medve és Borbély Alexandra elismerése, a legjobb európai színésznőnek járó Európai Filmdíj.

FOTÓ: VALERIE MACON / AFP

FOTÓ: VALERIE MACON / AFP

Az Oscar azonban nem pusztán a filmek minőségéről szól, nem klasszikus verseny, mint egy filmfesztivál, így nem feltétlenül a legjobb film nyeri a díjat. Igen sokat számít a marketing, az egyes a filmek mögé rakott kampány és az Enyedi-film forgalmazója, a Netflix nemhogy nem reklámozta a szavazók között a filmet, de magának a cégnek a piaci felfogása is minimum megosztó, lévén, hogy a mozikat nem tartja fontosnak – így kifejezett hátrányt jelentett az Oscar versenyben. A Fantastic Woman pedig annak a Sony Classicnak volt a kezében, mely két évvel ezelőtt mindent elismerést segített megszerezni a Nemes Jeles László rendezte Saul fiának és most is profin kampányolt, az utolsó napokban már szinte lejátszottnak számított a kategória. Pedig ez az Oscar-hajrá lehetett volna szorosabb. Emlékezzünk csak, a chilei film ugyanazon a Berlinalén startolt, mint a Testről és lélekről és ott „csak” a legjobb forgatókönyv díját kapta meg. Persze, ezen a szinten elképesztően kevés különbség van a filmek között, A Fantastic Woman is egy kiváló film: hőse, Marina, egy transznemű nő, akinek a barátja meghal és ettől a ponttól kezdve annak a családjának egy célja van, hogy kisemmizzék. Marina mindenről lemond, csak egy dologról nem: a méltóságáról. Értjük, hogy miért fontos is ez a mű a kvalitásain túl is – ez pedig erősebb üzenet lehetett a szavazók szemében, mint az a tény, hogy Enyedi Ildikó volt a kategória egyetlen női rendezője. Talán a díj után Leilo filmjét bemutatja annak magyar jogtulajdonosa.

Amúgy a 90. Oscar-gála a szokásos unalomba fulladt: a díjak nem leptek meg senkit, lévén, hogy a papírforma érvényesült. A legjobb film A víz érintése lett, a legjobb rendező ezt a bizarr szerelmesművet rendező Guillermo del Toro. A színészdíjak sem hoztak semmilyen meglepetést: Gary Oldman bearanyozódott a Churchill címszerepéért, a színésznők mezőnyében Frances Mcdormand lett A három óriásplakát Ebbing határában nyújtott a szó szoros értelmében drámai játékáért. A mellékszereplők mezőnyében Sam Rockwell (Ebbing) és Allison Janney (Én, Tonya) lettek a befutók – itt sem volt semmi meglepetés. A legmeglepőbb döntés a legjobb eredeti forgatókönyv esetében történt meg: Martin McDonagh elől Jordan Peele (Tűnj el!) happolta el az arany szobrocskát. Az pedig, hogy Roger A. Deakins tizennegyedik jelölését végre Oscarra váltotta az operatőrök mezőnyében a Blade Runner 2049-ért, már inkább igazságtétel kategóriája. Az külön bónusz, hogy Deakins köszönőbeszédében megemlítette Budapestet: jelesül, hogy voltak, akikkel már harminc éve együtt dolgozik, másokkal csak nálunk találkozott először, de a díj az egész stábé.

Ha az összes kiadott elismerést nézzük, matematikai alapon nem voltak igazán nagy nyertesek. A víz érintése négy, a Dunkirk három, a Három óriásplakát Ebbing határában, A legsötétebb óra, a Szárnyas fejvadász 2049 két Oscart vitt haza.

A díjkiosztó, mely számos pontján a politikai korrektség hangsúlyozását tette kirakatba, majdnem a totál unalomba fulladt. De szerencsére csak majdnem. Az este legeredetibb megmozdulását Frances McDormandnak köszönhetjük, aki köszönőbeszéd helyett felállította az összes női jelöltet és felszólította a stúdiófőnököket, hogy itt az ideje, hogy megkérdezzék őket, hogy milyen filmeket akarnak készíteni a jövőben. Mondandóját úgy zárta: „Két szót mondok: Inclusion Rider”. Hollywoodban ez egy olyan pont a legnagyobb csillagok szerződéseiben, melyben kikötik, hogy a stáb nem és kor alapján kiegyensúlyozottnak kell lennie. Ez egyfajta belső harc volt eddig az álomgyárban, melyet a legnagyobbak támogattak és McDormand a második Oscarjával nyilvánvalóan most már ebben a ligában játszik. Amúgy a gálán többen beszéltek arról, hogy Hollywoodban új időszámítás vette kezdetét, jelképes volt, ahogy Ashley Judd, Salma Hayek és Annabella Sciorra – három Weinstein áldozat – beszélt erről, de egyértelműen McDormand szavai ütötték meg az ingerküszöböt.

Idén Jimmy Kimmel, az est házigazdája felajánlás alapján egy jetskivel jutalmazták azt, aki a legrövidebb köszönő beszédet mondja: a nyertes versenyző Mark Bridges, a Fantomszál jelmeztervezője lett. Aki mer, az nyer!

Enyedi Ildikó filmje Oscar nélkül is győztes
Mintegy kétszáz szakmabeli várta az Ötkert nevű belvárosi szórakozóhelyen Enyedi Ildikó győzelmét a Testről és lélekről című filmjével a 90. jubileumi Oscar-díjkiosztón a legjobb idegennyelvű film kategóriában. A Magyar Nemzeti Filmalap szervezte összejövetelen még a díjkiosztó előtt bejelentkezett Skype-on a Los Angeles-i Dolby Theatre-ből Havas Ágnes, a Filmalap igazgatója, Mécs Mónika producer, Borbély Alexandra főszereplő és a háttérben látható Enyedi Ildikó.
A producer elmondta: ezen a ponton már megnyugodtak, és úgy gondolják, hogy bármelyik film megnyerheti az idegennyelvű film kategóriáját. Amikor kihirdették a kategória öt jelöltjét, hangos ünneplésben tört ki a terem. Amikor kihirdették a győztest, a jelenlévők, a szeretet jegyében megölelték egymást – így talán mondhatjuk: Enyedi Ildikó filmje, Oscar nélkül is győztes.

2018.03.05 09:28

Elegáns lett a megújult Szépművészeti (fotók)

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:22

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Október végén Leonardo-kamarakiállítással nyílik meg a Szépművészeti Múzeum. A következő megnyitását 2019 közepére tervezik.
Március közepén két hétre már megnyílt a nagyközönség előtt a Szépművészeti Múzeum Román csarnoka. A háromhajós román stílusú bazilikát idéző tér sokáig a szobormásolat-gyűjteményéről volt nevezetes, a második világháború után hetven évig a múzeum raktáraként várt jobb sorsára. Tavasszal tömegek álltak sorba a múzeum előtt és annak lépcsőjén, hogy csodájára járjanak a megújulásának: most ezt nem tehetnék meg. A lépcsőnek ugyanis hűlt helye. Igaz, október végére újraépítik, az épületnek a Kós Károly sétányra néző homlokzatát sem fogja állványzat takarni. Hétfőn sajtóbejáráson mutatta meg a Szépművészeti főigazgatója, Baán László, valamint Fekete Péter kulturális államtitkár, Mányi István építész és Seres András főrestaurátor, miért lesz érdemes újra sorba állni a múzeum előtt. Fekete Péter Kós Károly történelmi regényének, Az országépítőnek 1934-es kiadásával érkezett, hogy Baán Lászlót csodaálmodóként méltassa. A visszafogott eleganciával újraálmodott épület mélyföldszintjén már installálják az egyiptomi kiállítást: új, nagyobb térben, hatszáz műtárggyal fogja várni a látogatókat. Az emeleten, a felújított Román szárnyban a Régi képtár már elkészült, bárhol a világon megállná a helyét. Részben olyan művekkel, amelyeket eddig a Magyar Nemzeti Galériában láthattunk: a Szépművészeti régi-új koncepciójának megfelelően a XVIII. század végéig együtt mutatja be az egyetemes és a magyar művészet történetét. Így olyan dilemmák elé sem állítja a látogatót, hogy a Régi képtár egyik főműve, a trónoló Thalia vajon itáliai vagy magyar alkotás-e. Készítője, a magyar Michele Pannonio (Pannóniai Mihály) ugyanis Ferrarában alkotott.
Az épület Dózsa György úti szárnyában már hónapok óta elkészült a Schickedanz-terem játékos neoreneszánsz mennyezetfestésével, ahogy alatta, az első emeleten a Michelangelo-terem a kazettás dongaboltozatával. Itt fog megnyílni október végén a Leonardo és a budapesti lovas című kamaratárlat, középpontjában azzal a lovasszoborral, amelynek alkotója Leonardo da Vinci vagy egyik követője lehet. A kiállításhoz érkeznek Leonardo-grafikák Windsorból és a párizsi Louvre-ból is. Mányi István építész 35 éve foglalkozik a múzeum megújításának gondolatával, és annak minden gyakorlati lépésével. Felidézte: az elmúlt évtizedekben toldozgatták-foltozgatták az épületet, a mostani felújítás az első olyan koncepcionális lépés, amely egybefogalmazza a múzeumot, hosszú időre meghatározva a működését. Igaz, volna még néhány teendő, nem is kevés a 30 ezer négyzetméteren. A Reneszánsz csarnok például nem volt része a rekonstrukciónak – falfestései mögött a restaurátorok viszont megtalálták az eredeti festést. Amely, ha helyreállítanák, Mányi szerint legalább akkora durranás lenne, mint most a Román csarnok. A Román csarnok fölött is van egy varázslatos loft tér, és érdemes volna alternatív energiára átállítani az épület üzemeltetését – említett példákat. A Szépművészeti összes, megújult állandó kiállítása 2019 közepétől lesz látogatható. Újabb megnyitó prolongálva.

Számok a szépség mögött

Az elmúlt három és fél év alatt 14 ezer négyzetmétert érintett a Szépművészeti Múzeum mintegy tízmilliárd forintba kerülő felújítása, azaz a múzeum alapterületének 40 százalékát. Kétezer négyzetméter kiállítótér kapta vissza eredeti funkcióját, a műtárgyraktárak 500 négyzetméterrel bővültek. Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) év végére készül el mintegy húszmilliárd forintból a Szabolcs utcában. Az OMRRK 37 ezer négyzetméteres épületegyüttese többek között a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria több mint 300 ezer műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít majd helyet. A Szépművészeti mélyföldszintjén kialakítottak egy több mint 600 négyzetméteres, melegkonyhás éttermet is, amely egyszerre mintegy 140 embert tud vendégül látni. Bár az étterem üzemeltetésére kiírt nyilvános pályázatot elvben áprilisban elbírálták, külön kérdésre sem árulták el a bérlő kilétét. 

A budapesti lovas

A klasszicista szobrászat egyik nagysága, a dán Bertel Thorvaldsen segédjeként 1818 és 1824 között Rómában élt Ferenczy István szobrászművész, aki megtakarításait egy nyolcvan műből álló szoborgyűjteménybe fektette. A kollekció egyik darabjáról, a ma budapesti lovasként ismert kisméretű bronzszoborról úgy hitte: antik alkotás. Gyűjteményét örököseitől 1914-ben vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum, amelynek igazgatóőre, Meller Simon művészettörténész két évvel később nagy bejelentést tett: az ágaskodó lovon küzdő harcos szobra valójában Leonardo da Vinci műve, Gian Giacomo Trivulzio zsoldosvezér – Milánó egykori helytartója – síremlékéhez készült tanulmány-modell alapján születhetett meg 1506 körül. Azaz ez a mű az egyetlen fennmaradt Leonardo-szobor a világon. Leonardo szerzősége azóta is vita tárgya – a katalógusban az alkotó Leonardo vagy követőjeként szerepel. A művet a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériában 2009-ben állították ki. Az amerikai múzeum szakemberei akkor úgy foglaltak állást: nem bizonyítható, de nem is kizárható, hogy a bronzlovas Leonardo keze munkája. Annyi bizonyos: a bronz összetétele, az öntési technika alapján az itáliai reneszánsz idején készült, s lehet Leonardóval egykorú. 2015 őszén a Szépművészeti válogatott gyűjteménye részeként a milánói Palazzo Realéban is bemutatták. Stefano Zuffi művészettörténész akkor úgy nyilatkozott: szerinte kizárt, hogy a szobor Leonardo munkája volna, ám bizonyosan hozzátartozik a plasztikai munkásságához. Ez a korábbi milánói állásponthoz képest megengedőbb kijelentés. Leonardo vagy követője: a Népszava a szombati számában írt arról, a műtárgypiacon milyen jelentősége van annak, ha egy mű Leonardóé. A Leonardónak tulajdonított Salvator Mundi című képet – a világ legdrágább festményét – az Abu-Dzabi Louvre 450 millió dollárért vásárolta meg múlt év őszén. A művet korábban Leonardo tanítványának, a kiváló milánói festőnek, Bernardino Luininak tulajdonították. Luini legdrágábban eladott képe viszont „csak” 654 ezer dollárért kelt el árverésen.  

2018.09.24 17:22
Frissítve: 2018.09.24 17:31

Tanuljunk a művészetek legjobb mestereitől – online

Publikálás dátuma
2018.09.24 14:00

Fotó: /
Már A szolgálólány meséje című regény szerzőjétől, Margaret Atwood írónőtől is tanulhatunk a Masterclass (Mesterkurzus) nevű online oktatási program keretében. Az angol nyelven elérhető leckéket bármikor, bárhol megnézhetjük, s számos terület legjobbjainak előadásait látva fejleszthetjük saját képességeinket. Ahogy Atwooddal a kreatív írás rejtelmeibe kaphatunk bepillantást, úgy Hans Zimmerrel vagy Annie Leibovitzzal a zene és a fotográfia területére léphetünk be. Előad többek között Jane Goodall, Serena Williams, Helen Mirren, Marc Jacobs és Ron Howard is. A több mint harminc előadó egyenként átlagosan huszonnégy leckét tart egy kurzuson belül. Egy kurzus ára kilencven dollár (körülbelül huszonnégyezer forint), de ha több előadó óráin szeretnénk “részt venni”, köthetünk minden kurzusra kiterjedő előfizetést, melynek díja 180 dollár, azaz negyvenkilencezer forint. Egy koncertjegy árához hasonlítva nem is tűnik mindez olyan soknak, ha cserébe a fotelban ülve tanulhatunk Steve Martintól vagy Martin Scorsesetől. 
2018.09.24 14:00
Frissítve: 2018.09.24 14:00