Polipok az űrből

Publikálás dátuma
2018.03.06 06:16
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Az emberi civilizáció fejlődésével olyan új, élvonalbeli technológiák születnek, amelyek közelebb hozhatják a kapcsolatfelvételt a Földön kívül élőkkel.

Miközben néhány évtizede még azt sem tudtuk, vajon léteznek-e a miénkhez hasonló naprendszerek a galaxisokban, ma már 3500 körül jár a felfedezett exobolygók, az olyan égitestek száma, amelyek nem a Napunk, hanem más csillagok körül keringenek. A következő nagy felfedezés az lesz, ha sikerül kideríteni, valamelyiken van élet.

Régebben az információk hiánya miatt az ilyen és hasonló kérdésekkel való foglakozás a sci-fi irodalom területén hódított, ma már olyan komoly tudósok is foglalkoznak a problémával, mint Michio Kaku, a New York-i egyetem professzora. Az emberiség jövője (The Future of Humanity) című könyvében azt vizsgálja, hogyan szolgálhatja az űrben való terjeszkedés fajunk túlélését, miközben csökken a hely számunkra Földünkön, apadnak erőforrásai. Emellett Kaku természetesen arra is keresi a választ, mi az esélye, hogy értelmes életre bukkanunk a világűrben. Minderről a New York Post cikkében számol be.

A Tejút minden öt csillaga közül egynek van olyan bolygója, amely Föld méretű, és olyan távolságban kering körülötte, hogy akár élet is megjelenhetett rajta, ez 20 milliárd lehetőséget jelent. Ez akkor is reménykeltően nagy szám, ha sok más tényező is szükséges ahhoz, hogy ez bekövetkezhessen. Nem árt, ha van egy Jupiter méretű szomszédjuk, amely eltéríti a veszélyes aszteroidákat, és más űrszemetet, de egy Hold is kell, hogy stabilizálja őket. A SETI, a Földön Kívüli Élet Kutatásának Intézete 42 rádiótávcsövet irányít az égre, hogy rátaláljon értelmes lények üzeneteire. Seth Shostak, az intézet egyik tudósa, azt mondta Kakunak, szerinte már 2025 előtt létrejöhet a kontaktus, bár a Nautilus magazinban később 10 évvel kitolta a határidőt 2035-re.

De milyenek lehetnek ezek az élőlények? - teszi fel a kérdést Michio Kaku.

1. Kell, hogy legyen, térbeli látásra alkalmas szemük, hogy felmérhessék a távolságot, és képesek legyenek vadászni. „Minden valószínűség szerint az intelligens idegenek vadászok leszármazottai, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy agresszívek, de jó lesz óvatosnak lenni velük szemben” – írja Kaku.

2. Kell, hogy legyen a többi ujjukkal szembefordítható hüvelykujjuk, hogy meg tudjanak dolgokat ragadni a vadászathoz, és eszközöket tudjanak készíteni, amelyekkel akár kapcsolatot is felvehetnek más bolygók lakóival.

3. Kell, hogy legyen nyelvük: „Ahhoz, hogy a felhalmozott információkat generációról generációra hagyományozzák, alapvetően szükséges valamilyen nyelvezet.

De mi a helyzet, ha ezek a civilizációk olyan jéggel borított világban, a víz alatt léteznek, mint amilyen például a Jupiter holdján, az Európán van? A földi példát erre a polipok, a lábasfejűek szolgáltatják, amelyek legalább 165 millió évet már túléltek. Van sztereólátásra alkalmas szemük, van olyan szervük, a tapadókorongos lábaik, amellyel ügyesen képesek megragadni tárgyakat, bár bonyolult kommunikációra nem képesek nyelv hiányában. De egy másik bolygón akár az is megtörténhetett, hogy beszédet fejlesztettek ki. „Ha a feltételek radikálisan megváltoznak, akár a Földön is bekövetkezhet, hogy füttyögő, csipogó polipszerű lények csoportosan kezdenek vadászni. Elképzelhető, hogy a távoli jövőben az evolúciós nyomás hatására kifejlődik egy értelmes polipfaj” – mondja Michio Kaku. Várjuk tehát a polipokat az űrből? Erre azért csak egy kérdően felhúzott váll, a tudós válasza.

Civilizációk fejlettsége

Michio Kaku abban mindenesetre biztos, hogy még ebben a században felvesszük a rádiókommunikációt az idegenekkel, bár a társalgás nehéz lesz, mert fényévekre vannak tőlünk. Meg kell fejtenünk a nyelvüket és megértenünk, milyen technológiai szinten állnak, a Kardasov-skála melyik fokán. (A civilizációkat Kardasov orosz csillagász 1964-es elmélete nyomán energia felhasználásuk alapján ma négy fejlettségi csoportba sorolják.

Az elsőben azok vannak, akik bolygójuk teljes energiakészletét tudják hasznosítani, amelyet Napjuktól kapnak. A másodikban azok, akik központi csillaguk energiáját teljes egészében fel tudják használni, sőt irányítani annak termelését. A harmadik csoport már galaxis szinten képes erre, a negyedik szinten az Univerzumot tudják kihasználni, például annak gyorsuló tágulásával utazni.

Mik a szándékaik, békések vagy agresszívek? Nem valószínű, hogy leszállnak a Fehérház pázsitjára, és szóba állnak velünk, mert csak afféle erdei állatok színvonalán állunk hozzájuk képest, akikkel nem érdemes társalogni. Michio Kaku elsődlegesen azt gondolja, nem bántanának minket, mert évezredek álltak rendelkezésükre, hogy levetkezzék, szektariánus, nacionalista, fundamentalista nézeteiket. Akkor lehetnek veszélyesek, ha nem törődnek velünk, és az útjukban állunk.

Névjegy
Japán származású amerikai elméleti fizikus, jövőkutató, aki gyakran látható a Magyarországon is fogható népszerű tudományos csatornákon. Tehetségére Teller Ede figyelt fel. Jelenleg a City College of New York professzora. Több tudományos, és tudománynépszerűsítő bestsellere jelent meg, amelyek nagy része magyarul is kapható, ezek közül az utóbbi tíz évben A lehetetlen fizikája, A jövő fizikája és Az elme jövője címűek láttak nálunk is napvilágot.
2018.03.06 06:16

Digitális diktatúra Kínában

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:00

Fotó: EYEPRESS NEWS/
Kínában a Kommunista Párt által „társadalmi elismerésnek” nevezett digitális megfigyelő rendszer 2020-ban már teljes kapacitással fog működni.
A "társadalmi elismerés" mindenkiről részletes feljegyzést fog vezetni az 1,4 milliárd lakosú országban. A 200 millió kamera országos hálózata a nap 24 órájában követ majd nyomon mindenkit, nem lesz olyan sötét sarok, ahová el lehet rejtőzni előlük. Az egyik, már működő nyilvántartó program próbaverziója összesen 800 pontot adhat. A sikeres, gazdag üzletemberek, akik sok „állampolgár-pontot” szereznek, VIP ellátást kapnak a hotelekben, repülőkön, olcsó kölcsönökhöz juthatnak, a legjobb egyetemekre járhatnak, és gyorsan kapnak munkát. A kevés pontszámmal rendelkezőket gyakorlatilag kizárják a társadalomból, nem utazhatnak, nem kaphatnak kölcsönt, állami munkát. A mindent átfogó nyilvántartást a legmodernebb megfigyelőrendszer üzembe helyezése teszi lehetővé. A kamerák arcfelismerővel, testletapogatóval és nyomkövető rendszerrel lesznek felszerelve, állandó megfigyelés alatt tartva minden állampolgárt. Emellett az okostelefonok is monitorozzák a tulajdonosaik tevékenységét napról-napra. A társadalmi elismerést, amely a fejlesztés különböző fokozatában van, már legalább egy tucat városban tesztelik. Az is tudható, ki, mit vesz a szupermarketban, túl sok alkohol vásárlása például pontvesztéshez vezet, míg a pelenkavásárlás, amely felelősségtudatról tanúskodik, plusz pontokat hoz, ami azonnal megjelenik a rendszerben. Pontvesztéshez vezethet az is, ha valamelyik szülő vagy barát negatív megjegyzést tesz a kormányra. És természetesen pontokban jelentkezik az is, kikkel randevúzik, kivel házasodik össze a kínai állampolgár. Az ABC News által megszólaltatott Dandan Fan, aki jól menő üzletasszony, és 770 pontja van a lehetséges 800-ból, nem tiltakozik a mindent átfogó megfigyelés ellen, mint mondja, minden ember minden országban stabil és biztonságos társadalmat akar, ezért ha mindenhol kamera van, nem érzi veszélyben magát. Mivel Kínában a polgárok megfigyelése hagyományos gyakorlat, az emberek hozzászoktak, hogy a kormány meghatározó szerepet játszik magánéletükben is. A privát szférának nincs akkora értéke, mint nyugaton, a közjó előbbre való, mint az egyén érdeke. Vannak azonban a rendszernek már kárvallottjai is. Liu Hu oknyomozó újságírót, aki kormányzati korrupciós ügyekre hívta fel a figyelmet, és sorozatgyilkosságokat oldott meg, a kormány ellenségnek tekinti, és elvesztette szociális hitelét. Karrierje tönkrement, elszigetelődött, félti családja jövőjét. Szeretné, ha a világ megértené, milyen veszélyt jelent a "társadalmi elismerés". 
Szerző
2018.09.21 12:00
Frissítve: 2018.09.21 12:00

Figyelmeztetés nélkül, gyorsan zajlott a fajok tömeges kihalása

Publikálás dátuma
2018.09.21 10:24
Illusztráció - fosszíliák a perm végéről
Fotó: Shutterstock/
A Föld történetében a fajok legsúlyosabb tömeges kihalását szinte semmilyen figyelmeztetés nem előzte meg, az esemény 31 ezer év alatt zajlott le - írta az MTI egy új tanulmány alapján, amelynek elkészítésében főleg amerikai és kínai tudósok vettek részt.
A földtörténeti perm korszak végén, 251,9 millió évvel ezelőtt a bolygó tengerben élő fajainak több mint 96 százaléka, a szárazföldi fajok 70 százaléka pusztult el. A Geological Society of America Bulletin folyóiratban publikált tanulmányukban a kutatók azt állítják, hogy sikerült meghatározni a kihalás időtartamát: mintegy 31 ezer évig tartott - ismertette a Phys.Org tudományos portál.
A kutatók nem találtak a kihaláshoz vezető geológiai bizonyítékot, és annak sem találták nyomát, hogy az óceán hőmérsékletében nagy változás zajlott volna le, illetve drámai módon változott volna a légkör szén-dioxid-tartalma. Geológiai szempontból egy pillanat alatt zajlott le az óceáni és a szárazföldi élővilág fajainak tömeges kihalása.
"Biztosan állíthatjuk, hogy nem volt kezdeti impulzusa a tömeges kihalás bekövetkeztének. Az élénk tengeri ökoszisztéma kitartott a perm korszak végéig, aztán bumm - az élet eltűnt. Tanulmányunk legfontosabb következtetése, hogy a kihalásnak nincs semmiféle korai jele. Geológiailag minden nagyon gyorsan történt"
- mondta Jahandar Ramezani, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatója.
Ramezani a tanulmányon az MIT geológiaprofesszorával, Samuel Bowringgal, a Kínai Tudományos Akadémia tudósaival, a Nemzeti Múzeum Természettudományi Múzeumának szakembereivel és a Calgary-i Egyetem tudósaival dolgozott együtt.
A tudósokat több mint két évtizede foglalkoztatja a kérdés, hogy mikor következett be pontosan a tömeges kihalás, mivel úgy vélték, annak pontos meghatározása rávilágíthat a lehetséges okokra. A kérdés megoldásához korábban a Kína keleti részén a Mejsan körzetben jó állapotban fennmaradt fosszíliákban gazdag kőzetrétegeket kutatták. Ez a rész azonban a perm időszak végén mély vízben terült el, és a kihalás időszakából mindössze 30 centiméternyi talajréteget találtak. A kutatók szerint elképzelhető, hogy ebben a bizonyos óceáni környezetben egyes korszakokban nem képződött üledék, és ezekben a hézagokban nem maradt fenn az élet és a környezet állapotáról semmiféle bizonyíték.
A nemzetközi kutatócsoport a tanulmányhoz a dél-kínai Penglaitan szekcióban a közvetlenül a kihalás időszaka előtt képződött mintegy 27 méter vastag talajréteget vizsgálta korszerű technikai módszerekkel. Ez a vizsgálat és elemzés vezetett annak megállapításához, hogy a perm korszak végén bekövetkezett kihalás 252 millió évvel ezelőtt történt és 31 ezer évig tartott.
A kihaláshoz egy népszerű korábbi hipotézis szerint a szibériai vulkánkitörések vezettek, amelyek több mint 4 millió köbkilométenyi lávát lövelltek ki. A kitörések miatt olyan óriási mennyiségű kén-dioxid és szén-dioxid került a levegőbe, hogy felmelegedett tőle a légkör és elsavasodtak az óceánok. A Penglaitan rétegeit vizsgáló kutatók adatai szerint azonban miközben a perm korszak utolsó 400 ezer évében nagyon megnőtt a globális vulkáni aktivitás, abban a 30 ezer évben, ami a tömeges kihaláshoz vezetett, nem találták nyomát sem a tengeri fajok drámai eltűnésének sem jelentős változásnak az óceánok hőmérsékletében és a légkör karbontartalmában.
"Mondhatjuk, hogy kiterjedt vulkáni aktivitás volt a kihalás előtt és után, ami jelenthetett valamiféle környezeti stresszt és ökológiai instabilitást. De a globális ökológiai összeomlás hirtelen következett be, és nem látjuk ennek okát a talajrétegekben"
- magyarázta Ramezani.
 A tudós hangsúlyozta, hogy a tanulmány kizárja azokat az elméleteket, amelyek szerint a tömeges kihalást fokozatos környezeti változás okozta. 
"Úgy tűnik, egy hirtelen csapás lehetett az oka, próbáljuk megfejteni, hogy mit jelent és pontosan mi okozta"
- fűzte hozzá.
Témák
kihalás
2018.09.21 10:24