A kormány is tart a fogorvosoktól

Publikálás dátuma
2018.03.06 06:04
Illusztráció - Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
Kerüli a kormány a feszültséget a fogorvosokkal, így a választások előtt márciustól ők is kapnak havi 130 ezer forintos rezsi kiegészítést.

Tavaly, amikor év végén kiutalták számukra hárommilliós szabadon felhasználható extra támogatást, akkor elhangzott: ez most egy egyszeri összeg, de lesz folytatás. Korábban Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár pedig azt ígérte: még a ciklus vége előtt rendezik az alapellátó fogorvosok finanszírozását. Cserébe a kormány azt várja, hogy javuljanak a lakosság szájüregi egészségének a mutatói, valamint ahhoz is ragaszkodott, hogy fogorvosok segítsenek egy olyan új finanszírozási rendszer kialakításában, amellyel elkerülhetők az elszámolási csalásokat. Az erről szóló egyeztetések épp hogy elkezdődtek a Magyar Orvosi Kamara(MOK) Fogorvosi Tagozatának elnökével, amikor Lázár János kancellária miniszter a kormányinfón bejelentette a háziorvosok mellett a fogorvosok kapnak márciustól 130 ezer forintot.

Minket is meglepett a bejelentés – mondta a Népszavának Nagy Ákos, aki ősszel a háromnapos részleges fogorvosi sztrájkot megszervezte. A keszthelyi fogorvos hozzátette: hivatalosan még sem ők sem értesültek, hogy pontosan mikor és hogyan kapják meg az összeget, egyelőre örülnek annak. Ám ezzel a 130 ezer forinttal még korántsem teljesült a korábbi követelésük, miszerint legalább a háziorvosokéval azonos finanszírozási többletet várnak az alapellátó körzetek számára. A háziorvosoknak az elmúlt négy évben összesen 520 ezer forinttal nőtt a havi juttatásuk. A háziorvosok és fogorvosok között mindig is volt egy finanszírozási olló, ez 2017-re olyan nagyra nyílt, hogy órási elégedetlenséget váltott ki. Közben A MOK fogorvosi tagozata is elkészítette a számításokat, és az is alátámasztotta, hogy a meglévő finanszírozás – most egy átlagos körzet havi 800 ezer forintot kap – duplájára lenne szükség a stabil működéshez.

A Népszava úgy tudja: a kormányzat az alapellátó praxisok jelenlegi 300-400 ezer forintos alapdíját növeli a minap bejelentett 130 ezres plusszal, míg a beavatkozásokért járó díjak nem változnak.

Lapunknak Ónodi-Szűcs Zoltán hétfőn a fogorvosoknak tett váratlan gesztust azzal indokolta, hogy Lázár János kancellária miniszter tavaly ősszel vállalta: amikor nő a háziorvosok finanszírozása, akkor a fogorvosok sem maradnak ki. A politikus szavaiból az is kiderült: most is egyeztetnek a kamara fogorvosi tagozatával arról, miként lehetne a jövőben úgy rendezni a finanszírozást, hogy az egyaránt szolgálja a betegek és a gyógyítók elégedettségét.

Szerző
2018.03.06 06:04

Márki-Zay: önkormányzati cég számláit zárolta a NAV, veszélyben a bérek és a közétkeztetés

Publikálás dátuma
2019.01.18 20:22

Fotó: / Vajda József
A polgármester reméli, a Fidesz nem csinál Hódmezővásárhelyből Esztergomot: rendkívüli közgyűlést hívott össze, ám a kormánypárti szavazatokra is szükség lesz a helyzet rendezéséhez.
"Gyermekeink sportja után most az étkeztetésük és a HMSZ dolgozóinak bérfizetése forog kockán" - írja közösségi oldalán Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere. Mint írja, a héten inkasszózta a NAV a Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Zrt. (HMSZ) számláit, amivel veszélybe került a szolgáltatások működése és a dolgozók bérének kifizetése. Honlapja alapján rengeteg egyéb mellett a városi közétkeztetésért, a hulladékkezelésért és a parkolásért is felel a cég. A polgármestert az ügyvezetés úgy tájékoztatta, a jelen fizetésképtelenség oka a külső partnerek tartozása.
"Bár a fideszes képviselők eddig nem voltak együttműködőek, őszintén reméljük, hogy ezúttal megszavazzák a benyújtandó üzleti és reorganizációs tervet, valamint a pénzügyi védelmet, amivel a közétkeztetés és a dolgozók bérének kifizetése biztosítható"
- fogalmazott Márki-Zay. A városi szolgáltató működését biztosító üzleti tervet a közgyűlés fideszes többsége korábban nem fogadta el, így jelenleg az egyetlen gyors megoldás a pénzügyi védelem alá helyezés, részletezi a polgármester. Pénteken arra szólította fel a cég vezetését, hogy azonnal tegye meg a szükséges lépéseket a bérek és a beszállítók számláinak kifizetését lehetővé tevő eljárás elindítására. Ezzel párhuzamosan rendkívüli közgyűlést is összehívott jövő csütörtökre. Hozzáteszi még:
"bízunk benne, hogy a Fidesz nem teremt szándékosan Esztergomhoz hasonló helyzetet az októberi választásokig hátralévő alig 9 hónapban, önös politikai bosszúból ellehetetlenítve a gyermekétkeztetést, a közterületek karbantartását, a sportlétesítmények működtetését és a szemétszállítást is".
2019.01.18 20:22
Frissítve: 2019.01.18 20:34

Míg Európa emberi jogi díjjal tüntette ki, Ankarában terrorizmusért elítélték a volt bírót

Publikálás dátuma
2019.01.18 19:21

Fotó: ANADOLU AGENCY/ MURAT KAYNAK
A puccsra hivatkozva előzetes letartóztatásban lévő 14 ezer ember közül egy újabb került a 17 ezer elítélt közé.
Terrorszervezeti tagságért tíz év börtönbüntetésre ítélték pénteken Ankarában a Václav Havel-díjas korábbi török bírót, Murat Arslant, aki egyúttal egy bezáratott török civil jogi egyesület, a Bírák és Ügyészek Szövetségének (YARSAV) egykori elnöke is volt.
Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint Arslan annak a "gülenista hálózatnak" volt a tagja, amelyet Recep Tayyip Erdogan török elnök és rezsimje a 2016. július 15-ei katonai puccskísérletért vádol. A hatalomátvételi kísérlet állítólagos kitervelője az Erdogan-rezsim Soros Györgye: egy Amerikában élő török hitszónok, Fethullah Gülen. Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. Ami viszont bizonyosan "felróható" neki, hogy számos török iskolát nyitottak a támogatásával.
A hatalomátvételi incidens után a török vezetés rendkívüli állapotot vezetett be és 2018 nyaráig sok esetben törvényerejű rendeleteket kibocsátva irányította az országot. Ankara az egyik intézkedés keretében záratta be az Arslan által vezetett YARSAV-ot is. Arslan mindemellett még a török alkotmánybíróság jelentéstevőjeként is dolgozott. Az egykori bírót 2016 októberében tartóztatták le, azóta előzetesben ült.
A börtönben tartózkodott akkor is, amikor 2017 októberében az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlése kitüntette a Václav Havel emberi jogi díjjal.
A hatósági fellépés Törökországban 2016 júliusa óta szakadatlan. Összesen csaknem 220 ezer embert, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat, jogvédőket és civil aktivistákat vettek őrizetbe. Mintegy 17 ezer embert már elítéltek, közülük csaknem kétezret életfogytiglanra, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek. Az Európa Tanács tagja - amelynek Törökország csaknem a kezdetek óta tagja - az elmúlt két és fél évben számos alkalommal bírálta Ankarát a szerinte túlzó megtorlásért. Emellett Ankara azért mégis jó viszonyt ápol Európával, például rendszeresen hatalmas mennyiségű fegyvert vesz Németországtól, de tavaly Orbán Viktor is nagy örömmel látta vendégül Budapesten.
2019.01.18 19:21