Bárándy Gergely: Czeglédy ügyében is kettős mércével mér az ügyészség

Publikálás dátuma
2018.03.06. 06:02
Korábbi ügyvédje tárgyalásán megjelent Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke és felesége is - MTI fotó/Kelemen Zoltán
A büntetőjogász szerint Czeglédy Csaba esetében egyértelműen nem állnak fenn az előzetes letartóztatás feltételei, az ügyészség politikai láthatóan feladatot teljesít.

- Szigorúan ügyvédszemmel nézve mi látszik a Czeglédy-ügy eddigi menetéből?

- Mára sajnos már közhely, de attól még igaz, hogy az előzetes letartóztatás – ami a rövidesen életbe lépő új Büntető eljárásjogban már csak „letartóztatás” lesz – nem előrehozott büntetés, hanem az eljárás sikerét hivatott biztosítani. Akkor van törvényi lehetőség az elrendelésére, ha – ami jelen esetben a logika szabályai szerint egyáltalán releváns ok lehet – fennáll a szökés, az elrejtőzés vagy a bűnismétlés veszélye, avagy feltételezhető, hogy a terhelt megfélemlíteni vagy befolyásolni akarja a tanúkat. Az ügyészség is ezekre hivatkozással kérte a kényszerintézkedés elrendelését. Czeglédy Csaba ügyében azonban ezek egyike sem áll fenn, ezért álláspontom szerint szakmai szempontból teljesen indokolatlan volt az előzetes letartóztatás ismételt elrendelésének indítványozása. A bűnismétlés veszélye szóba sem jöhet, mivel a Czeglédy-féle Human Operator Zrt. már nyár óta nem működik, iratait lefoglalták, számláit zárolták. Azt pedig a minap Czeglédy maga bizonyította be, hogy nem áll szándékában megszökni vagy elrejtőzni. Hiszen a mentelmi joga felfüggesztése előtt akár nyílegyenesen a repülőtérre is mehetett volna, hogy távozzon az országból, nem lehetett volna őt jogszerűen feltartóztatni. Azaz nemcsak hogy bizonyítani nem lehet, hogy megszökne, hanem a Czeglédy bebizonyította, hogy nem. Végül, a hatóságok hosszú ideje nyomoznak az ügyben, majd nyolc és fél hónapon át előzetes letartóztatásban tartották Czeglédyt. Ha ennyi idő alatt nem sikerült odáig eljutni, hogy minden releváns okirati bizonyítékot beszerezzenek, a szóba jöhető tanúkat kihallgassák, esetleg szembesítsék őket egymással, az már a nyomozó hatóság hibája. Én nagyon régen képviselem azt az álláspontot, hogy bizonyos idő elteltével nem is szabadna erre az okra hivatkozva előzetest hosszabbítani.

- Czeglédy esetében egy új gyanúsításra hivatkozva kérték az előzetes letartóztatás ismételt elrendelését.

- Ez az amire azt lehet mondani, hogy már nem a lóláb, hanem az egész ló lóg ki. Teljesen egyértelműnek tűnik, hogy csak indokot akartak találni, hogy Czeglédyt vissza lehessen vinni az előzetesbe. A régi ügyben ugyanis a büntetőeljárási törvény alapján nem lehetett volna elrendelni még az őrizetbe vételét sem. Polt Péter legfőbb ügyész éves beszámolójának parlamenti vitájában évről évre elmondom: az nem véletlen, hogy az ügyészség valahogy mindig akkor jut el egy a Fidesz ellenfelének számító politikust érintő nyomozási cselekményig, amikor az a Fidesznek kedvez, és az ellenzéknek hátrányos. Annak idején Molnár Gyula polgármesterjelölttel szemben is valahogy éppen az önkormányzati választások előtt, a kopogtatócédulák gyűjtésekor közölték a gyanúsítást. Az korábban is közismert volt, hogy Czeglédy indulni kíván a választásokon és aláírásokat gyűjtöttek neki. Milyen meglepő véletlen, hogy most is úgy folytatták a nyomozást, hogy az pont Ceglédy jelöltté válásakor jusson el a gyanúsításig. Még véletlenül sem 5 nappal előbb vagy később. Ezek az irányított eljárások. Egy jogállamban egy ilyen ügy után a legfőbb ügyésznek távoznia kell, azonban Polt Péter renoméján sajnos ez már nem ront semmit.

- Ez már politikusi vélemény

- Mert e tekintetben a politikusi és büntetőjogászi vélemény ugyanaz, nem lehet a kettőt külön választani, aki kizárólag szakmai alapon akar megítélni ilyen ügyeket az tévúton jár. Az ügyészség magatartása itt tetten érhetően nem szakmailag, hanem politikailag motivált. Az ügyészség sajnos az előzetes letartóztatást és általában a büntetőügyeket láthatóan politikai célok kiszolgálására is használja. Az ügyészség kettős mércével mér. Czeglédy esetében arra is hivatkozik, hogy a cselekmény tárgyi súlya indokolja az előzetes letartóztatást. Ugyanakkor látványos, hogy közben ott a Tiborcz-ügy, ahol az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF 13 milliárdos visszaélés miatt kereste meg az ügyészséget, ennek ellenére fel sem merült, hogy bárki előzetesbe kerüljön. Ahogy Mengyi „Voldemort” Roland, korrupciós bűncselekményekkel vádolt fideszes képviselő is szabadlábon védekezik.

Szerző

Még nem úsztuk meg az ónos esőt

Az ónos eső veszélye miatt az ország nagy részére elsőfokú figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat hétfő este.

Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésük szerint Budapestre, Pest, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyére adták ki a figyelmeztetést.

Kedd hajnalig a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén (főként a nyugati részén) szórványosan várható kis mennyiségű csapadék. Az eső, ónos eső, fagyott eső mellett nyugaton és a hegyvidéki területeken kevés hó is hullhat. Kedd hajnaltól délnyugat felől újabb hullámban várható csapadék. Délelőtt északkelet felé terjedve az ország nagy részén várható csapadék. Kevéssel fagypont feletti hőmérséklet mellett eső várható, de főként az Alpokalján, északnyugaton, illetve hegyvidéki területeken havas eső, ónos eső, eleinte hó is hullhat. Kedden a nap második felére északkelet felé helyeződik át a kiterjedtebb csapadékzóna.

Az előrejelzés szerint a legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 2 és plusz 2 fok között valószínű. A nappali maximumok jellemzően plusz 1-6 Celsius-fok között alakulnak, de a Dél-Alföldön 7-8 fokig is felmelegedhet a levegő.

Szerdán eleinte többnyire erősen felhős lesz az ég, többfelé várható eső, majd délnyugat felől vékonyodik, szakadozik a felhőzet, és már csak helyenként valószínű csapadék. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 2 és plusz 3, a legmagasabb hőmérséklet plusz 4 és 10 fok között valószínű.

Szerző

Össztűz a letelepedési kötvényre

Publikálás dátuma
2018.03.05. 19:23
A magyar Nemzet írta úgy egy éve, hogy a Rogán Antalhoz köthető ügyvédi iroda minden egyes kínai letelepedési kötvényt vásárló e
Nemzetközi antikorrupciós szervezetek európai szintű fellépést követelnek a pénzért letelepedést és állampolgárságot kínáló tagállami programok átláthatóságának a megteremtése érdekében. 

Három nemzetközi szervezet — a Transparency International, a brit Global Wittness és a tényfeltáró újságírói projekteket koordináló OCCPR — képviselői hétfőn találkoztak az Európai Bizottság bel- és igazságügyi főigazgatóságának munkatársaival, hogy felhívják a figyelmüket az úgynevezett arany vízum programoknak az EU-n belüli mozgás szabadságát és a belső piaci normákat fenyegető hatásaira. 

A találkozót megelőzően a három NGO (non-governmental organization - kormánytól független szervezet )munkatársai Brüsszelben sajtótájékoztatón ismertették több mint féléve tartó kutatómunkájuk eredményét. A szervezetek nyolc európai uniós tagállamban — Ausztriában, Bulgáriában, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán és Portugáliában — vizsgálódtak. Munkájuk során arra a következtetésre jutottak, hogy a befektetésért letelepedést és állampolgárságot kínáló programok mindenütt visszaélésekre adnak lehetőséget és szabad utat engednek a korrupciónak. A kedvezményeket kínáló országok titkolóznak a kedvezményezettek kilétéről és befektetéseik nagyságáról. Nem ellenőrzik megfelelően a vízumot igénylő személyeket, sem a pénzük eredetét. Társadalmi kontroll híján a programok lehetőséget adnak az illegálisan szerzett jövedelmek elrejtésére, és a felelősségrevonás elkerülésére. Mint elhangzott, a programokkal bűnözők és bűnös úton szerzett jövedelmek érkezhetnek az EU területére.

“Az aranyvízumok mindenütt kockázatokat rejtenek magukban, de valamennyi célja, hogy pénzt pumpáljon a gazdaságba. A magyarországi letelepedési államkötvény kirí a többi közül, mert nettó veszteséget termel a költségvetésnek. Viszont az üzleten 59-60 milliárd forintot kerestek a homályos hátterű közvetítő cégek, amelyek a kötvényekkel kereskedtek ” — mondta kérdésünkre Ligeti Miklós, a Transparency International magyarországi szervezetének jogi vezetője, aki részt vett a brüsszeli tájékoztatón. A jogász közölte azt is, hogy a letelepedési kötvénnyel kapcsolatban január végén tett feljelentésük átkerült a Központi Nyomozó Főügyészségre.

Az anti-korrupciós szervezetek azt szeretnék, ha az Európai Bizottság útmutatásokat dolgozna ki arról, hogy az arany vízum programok végrehajtásakor a tagállamoknak milyen átláthatósági szabályokat kell követniük. Mivel az állampolgársági ügyek a tagországok hatáskörébe tartoznak, ennél több nem várható az uniós végrehajtó testülettől. Az illetékes szóvivő hétfőn megerősítette: az év második felében jelentésben fogják értékelni az egyes tagállami programokat.