Pozsonyi érsek: Szlovákia szabadságát támadták meg Kuciak gyilkosai

Publikálás dátuma
2018.03.06. 15:21
Ján Kuciak és Martina Kusnirova temetése, 2018. március 3. Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP
A jegyesével együtt meggyilkolt Ján Kuciak újságíró temetésén Stanislav Zvolenský pozsonyi érsek, a szlovák püspöki konferencia elnöke mondott beszédet - a hatalom felelősségét firtatta és az újságírói hivatásról beszélt, mely nélkül nincs szabadság. Homíliáját a Magyar Kurír közölte.

"Nekem is fáj Martina és Ján halála. És fáj a többi püspöknek, papnak, szerzetesnek, egész Egyházunknak" - jelentette ki az érsek, hozzátéve: a gyilkosságot, mely szerinte az újságírók elleni merénylet, Szlovákia szabadsága elleni támadásnak is tekinti. "Ha azt hitte a gyilkos, hogy Jánt elhallgattatja, akkor tévedett" - mondta.

Mint fogalmazott, az igazságot leírni és megmondani nehéz és hálátlan szolgálat, de e nélkül nem lehet megőrizni a szabadságot. Az újságíróknak "éppen ezért kötelességük és kiváltságuk, hogy a szabadság és demokrácia őrzői legyenek egy országban" - tette hozzá Zvolenský. Hangsúlyozta, "nem engedhetjük meg", hogy bárki is az életükre törjön.

"Nyilvánvaló, hogy Martina és Ján halálával a hatalommal való súlyos visszaélés történt" - fogalmazott az érsek. "Az egész társadalom jogosan kérdezi, hogy a hatalmon lévők hogyan bánnak a beléjük vetett bizalommal. A választ meghatározza, hogy milyen módon derítenek fényt a gyilkosságra." Zvolenský hangsúlyozta, azt szeretné, hogy a bűnösöket a világi igazságszolgáltatás se kerülje el.

Szerző

Magasabb bérekért tüntethetnek a húsosok

Publikálás dátuma
2018.03.06. 14:33
Shutterstock illusztráció
Akár demonstrációsorozat is indulhat a húsiparban, ha a kormány nem segít a munkavállalók bérproblémájának orvoslásában.

Ezt Golhovics Gábor, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) elnöke jelentette ki a Világgazdaságnak. Az ok az elmaradt bérfejlesztés: a munkavállalói érdekképviselet 12 százalékos emelést akar elérni. Ezt a munkaadók arra hivatkozva utasítják el, hogy már a megemelt minimálbér és a garantált bérminimum kigazdálkodása is nagy nehézséget jelent, nemhogy az ennél nagyobb összeget keresők fizetésének növelése.

A húsipari cégek zöme 1-3 százalékos nyereségkulcsot ér el, eközben, a HDSZ elnöke szerint, a kereskedelmi áruházláncok hallani sem akarnak arról, hogy a termékek megvásárlásáért többet fizessenek. A húsipari munkáltatók szerint már a termelékenységet és az eredményességet veszélyeztetné, ha ebben a helyzetben számottevő bérkiáramlás lenne. Emiatt viszont bértorlódás alakul ki. A minimálbér és a garantált bérminimum megemelése törvényi kötelezettség, ám az annál többet keresőknél ilyen előírás nincs, ha pedig elmarad a bérrendezés, az munkahelyi feszültségeket szít.

A HDSZ elnöke jelezte, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez fordulnak, hogy a kormány gyakoroljon nyomást a multik árpolitikájára. Golhovics emlékeztetett arra, a Földművelésügyi Minisztérium korábban elérte, hogy növekedjen a dinnye átvételi ára az áruházláncokban, a tejiparban dolgozók több demonstrációt is tartottak kereskedelmi áruházláncok előtt, hogy felhívják a figyelmet az ágazat problémáira.

Az áruházláncok elszipkázzák a munkaerőt a húsiparból, amely eleve munkaerőhiánnyal küszködik. Szakértői becslések szerint akár kétezer ember is hiányozhat az ágazatból, ami a munkavállalók mintegy 20 százaléka. Óriási a fluktuáció mértéke: ha jelentkeznek is emberek anyagmozgató, húsipari segédmunkás vagy takarító munkakörbe, és megkezdődik a betanításuk, nemritkán néhány óra vagy nap után távoznak. 

Golhovics tud olyan, ezerfős húsipari cégről, ahol a munkavállalók csaknem harmada évente háromszor cserélődik, ami a minőség rovására megy.

Szerző

Magasabb bérekért tüntethetnek a húsosok

Publikálás dátuma
2018.03.06. 14:33
Shutterstock illusztráció
Akár demonstrációsorozat is indulhat a húsiparban, ha a kormány nem segít a munkavállalók bérproblémájának orvoslásában.

Ezt Golhovics Gábor, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) elnöke jelentette ki a Világgazdaságnak. Az ok az elmaradt bérfejlesztés: a munkavállalói érdekképviselet 12 százalékos emelést akar elérni. Ezt a munkaadók arra hivatkozva utasítják el, hogy már a megemelt minimálbér és a garantált bérminimum kigazdálkodása is nagy nehézséget jelent, nemhogy az ennél nagyobb összeget keresők fizetésének növelése.

A húsipari cégek zöme 1-3 százalékos nyereségkulcsot ér el, eközben, a HDSZ elnöke szerint, a kereskedelmi áruházláncok hallani sem akarnak arról, hogy a termékek megvásárlásáért többet fizessenek. A húsipari munkáltatók szerint már a termelékenységet és az eredményességet veszélyeztetné, ha ebben a helyzetben számottevő bérkiáramlás lenne. Emiatt viszont bértorlódás alakul ki. A minimálbér és a garantált bérminimum megemelése törvényi kötelezettség, ám az annál többet keresőknél ilyen előírás nincs, ha pedig elmarad a bérrendezés, az munkahelyi feszültségeket szít.

A HDSZ elnöke jelezte, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez fordulnak, hogy a kormány gyakoroljon nyomást a multik árpolitikájára. Golhovics emlékeztetett arra, a Földművelésügyi Minisztérium korábban elérte, hogy növekedjen a dinnye átvételi ára az áruházláncokban, a tejiparban dolgozók több demonstrációt is tartottak kereskedelmi áruházláncok előtt, hogy felhívják a figyelmet az ágazat problémáira.

Az áruházláncok elszipkázzák a munkaerőt a húsiparból, amely eleve munkaerőhiánnyal küszködik. Szakértői becslések szerint akár kétezer ember is hiányozhat az ágazatból, ami a munkavállalók mintegy 20 százaléka. Óriási a fluktuáció mértéke: ha jelentkeznek is emberek anyagmozgató, húsipari segédmunkás vagy takarító munkakörbe, és megkezdődik a betanításuk, nemritkán néhány óra vagy nap után távoznak. 

Golhovics tud olyan, ezerfős húsipari cégről, ahol a munkavállalók csaknem harmada évente háromszor cserélődik, ami a minőség rovására megy.

Szerző