Előfizetés

Vámháborútól tartanak a republikánusok

K. J.
Publikálás dátuma
2018.03.07. 06:33
Az amerikai ipar slágercikke - Vámháború esetén nehezebb lenne eladni a Harley–Davidsonokat Fotó: AFP/Nicholas Kamm

Megnyugodtak és új erőre kaptak kedden az úgynevezett feltörekvő piacok, miután az amerikai republikánus törvényhozók lényegében egyöntetű elutasítással fogadták Donald Trump elnök múlt heti felvetését az acél és az alumínium amerikai importjára bevezetendő védővámokról.

Trump javaslata jelentős eladási hullámot váltott ki, mert a befektetők aggódni kezdtek, hogy az amerikai elnök terve ellenlépéseket válthat ki például Kanada, Brazília, Dél-Korea, Kína, illetve az Európai Unió részéről. Az EU-nak főként a gépkocsiexportját érintené érzékenyen a magas amerikai vámok bevezetése.

A piacok azonban jórészt megnyugodtak, miután vezető amerikai republikánus politikusok sorra elvetették elnökük ötletét.

A Wisconsinból való Paul Ryan képviselőházi elnök egyenesen kereskedelmi háború eshetőségét festette fel arra az esetre, ha Washington védővámokat léptetne életbe, és a terv átgondolását kérte Trumptól. Az erről szóló amerikai beszámolók megjegyzik, hogy Wisconsinban állítják elő például a Harley Davidson motorkerékpárokat, és ez a népszerű amerikai exporttermék alighanem alaposan megsínylene egy ilyen kereskedelmi háborút.

Az amerikai kongresszus mindkét házában – tehát a képviselőházban és a szenátusban is – megnyitottak aláírásra a republikánus törvényhozók előtt egy Trumphoz intézendő levélszöveget, amely rossz ötletnek nevezi a védővámok bevezetésének a gondolatát.

Külön nyilatkozatot tett Kevin Brady texasi republikánus képviselő, aki arra szólította fel Trumpot, hogy ne sújtsa ilyen intézkedéssel az Egyesült Államok legközelibb szövetségeseit. Orrin Hatch, Utah állambeli szenátor ugyanakkor arra hivatkozott, hogy a védővámok árát az amerikai állampolgárok fizetnék meg, és Trump döntése alááshatná a gazdasági növekedést ösztönző adóreform előnyeit. A Nebraskát képviselő Ben Sasse republikánus szenátor „a XVIII. század bizarr protekcionizmusának” minősítette Trump tervét.

A Fehér Ház azonban egyelőre köti az ebet a karóhoz. A CNN hírtévének nyilatkozó Peter Navarro gazdasági tanácsadó szerint a kétkedőknek nincs igazuk, és az elnök hamarosan felül fog rajtuk kerekedni.

Eközben a külső nyomásgyakorlás is megindult: Justin Trudeau kanadai miniszterelnök amerikai keleti parti idő szerint hétfő este telefonbeszélgetést folytatott Trumppal, és neve mellőzését kérő kanadai kormányzati forrás szerint erőteljesen védelmébe vette a kanadai dolgozók és az érintett iparágak érdekeit. Trudeau – értesült a Reuters hírügynökség - válaszlépésekkel fenyegette meg Washingtont arra az esetre, ha életbe léptetné a védővámokat.

Nem kegyelmez az árulóknak az orosz titkosszolgálat

Gál Mária
Publikálás dátuma
2018.03.07. 06:32
Szergej Szkripal 2006-ban rács mögé került Oroszországban Fotó: AFP/Yuri Senatorov/Kommersant Photo
Újabb volt orosz kiugrott kémet mérgeztek meg Nagy-Britanniában. Az áldozat válságos állapotban van, akárcsak a Litvinyenko gyilkosság óta padlóra került brit-orosz államközi kapcsolatok.

Moszkva mindig nyitott az együttműködésre, a Nagy-Britanniában megmérgezett kiugrott orosz kém, Szergej Szkripal ügyében azonban az orosz hatóságok ilyen irányú felkérést nem kaptak - közölte kedden Dmitrij Peszkov. A Kreml szóvivője újságírói érdeklődésre azt is elmondta, Moszkvának nincsenek információi a történtekről, nem tudják, mi okozhatta a 66 éves volt orosz ügynök súlyos tüneteit. Hozzátette, azt sem tudja, hogy a férfi rendelkezik-e még orosz állampolgársággal.

Brit médiaértesülések szerint egy volt orosz kémet kezelnek súlyos mérgezéses tünetekkel az angliai Salisbury kórházának intenzív osztályán. A férfit, Szergej Szkripalt egy 33 éves nővel együtt eszméletlenül találták meg az egyik bevásárlóközpont előtti padon. Mindkettőjük állapota válságos. Sajtóinformációk szerint fentanyllal, egy nagyon erős opioid fájdalomcsillapítóval mérgezték meg őket.

A bűncselekmény ügyében több brit hatóság is nyomozást indított, de egyelőre nem erősítették meg, hogy valóban egy orosz kémről van szó. Hivatalos álláspont szerint egyelőre nem erősíthető meg és nem is zárható ki a terrorcselekmény lehetősége sem.

A brit média nem is terrorcselekményről beszél, hanem arról, hogy az orosz titkosszolgálat állhat a háttérben. A 66 éves férfi ugyanis az orosz katonai hírszerzés ezredese volt, mielőtt átállt volna az MI6-hez, a brit külső hírszerzéshez. Tíz évig dolgozott Londonnak, feladata a nyugaton és brit földön tevékenykedő orosz ügynökök leleplezése volt. Lebukott, és 2006-banOroszországban 13 év fegyházbüntetésre ítélték. 2010-ben szabadult egy orosz-amerikai/brit kémcsere során, amikor tíz, Washington által lebuktatott orosz ügynökért cserébe Moszkva négy személyt adott ki a briteknek, illetve az amerikaiaknak. Szkripal azóta visszavonultan élt Salisburyben.

A hivatalos London is megszólalt a titokzatos mérgezés ügyében. Boris Johnson külügyminiszter a parlamentben úgy fogalmazott: ha a nyomozás bebizonyítja, hogy „idegen állam” érintett az ügyben, akkor Az Egyesült Királyság erőteljes választ fog adni. A világ minden kormányához intézve szavait azt üzente, egyetlen ártatlan élet kioltását célzó, brit földön elkövetett merénylet sem marad büntetlenül. Johnson ugyanakkor azt is hozzátette, egyelőre nem akar senkire sem mutogatni az ügyben. A külügyminiszter közölte, a Szkripallal együtt megmérgezett nő a volt kém lánya, Júlia. Boris Johnson aggasztónak nevezte a merényletkísérletet és azt állította, hogy az Alekszandr Litvinyenko 2006-ban történt mérgezésére emlékeztet.

Van ok a gyanúra
A média és a brit külügyminiszter nem véletlenül sugallja, hogy az orosz titkosszolgálat „takarításáról” van szó Szkripal esetében, hiszen Alekszandr Litvinyenko volt FSZB tiszt meggyilkolása kísértetiesen hasonló hátterű. Litvinyenko szembefordult a már Putyin vezette orosz hatalommal és 2000-ben emigrált Londonba. Őt polónium 210-el ölték meg a brit fővárosban úgy, hogy a radioaktív izotópot a teájába csempészte két orosz ügynök. Az eset megrengette az orosz-brit diplomáciai kapcsolatokat is, London szerint a kivégzést elrendelő parancs magától Vlagyimir Putyintól származott. Az orosz titkosszolgálat láthatóan nem idegenkedik a mérgektől, és nem csak kiugrott kémek esetében használja. Tavaly februárban a Borisz Nyemcov meggyilkolásának évfordulójára hazatérő ismert orosz ellenzéki aktivistát, az Egyesült Államokba emigrált Vlagyimir Kara-Murzát mérgezték meg ismeretlen tettesek. És nem is először, két évvel korábban hasonló méreggel próbálták eltenni láb alól. Bár állapota mindkét esetben válságos volt, felépült.

Nem kegyelmez az árulóknak az orosz titkosszolgálat

Gál Mária
Publikálás dátuma
2018.03.07. 06:32
Szergej Szkripal 2006-ban rács mögé került Oroszországban Fotó: AFP/Yuri Senatorov/Kommersant Photo
Újabb volt orosz kiugrott kémet mérgeztek meg Nagy-Britanniában. Az áldozat válságos állapotban van, akárcsak a Litvinyenko gyilkosság óta padlóra került brit-orosz államközi kapcsolatok.

Moszkva mindig nyitott az együttműködésre, a Nagy-Britanniában megmérgezett kiugrott orosz kém, Szergej Szkripal ügyében azonban az orosz hatóságok ilyen irányú felkérést nem kaptak - közölte kedden Dmitrij Peszkov. A Kreml szóvivője újságírói érdeklődésre azt is elmondta, Moszkvának nincsenek információi a történtekről, nem tudják, mi okozhatta a 66 éves volt orosz ügynök súlyos tüneteit. Hozzátette, azt sem tudja, hogy a férfi rendelkezik-e még orosz állampolgársággal.

Brit médiaértesülések szerint egy volt orosz kémet kezelnek súlyos mérgezéses tünetekkel az angliai Salisbury kórházának intenzív osztályán. A férfit, Szergej Szkripalt egy 33 éves nővel együtt eszméletlenül találták meg az egyik bevásárlóközpont előtti padon. Mindkettőjük állapota válságos. Sajtóinformációk szerint fentanyllal, egy nagyon erős opioid fájdalomcsillapítóval mérgezték meg őket.

A bűncselekmény ügyében több brit hatóság is nyomozást indított, de egyelőre nem erősítették meg, hogy valóban egy orosz kémről van szó. Hivatalos álláspont szerint egyelőre nem erősíthető meg és nem is zárható ki a terrorcselekmény lehetősége sem.

A brit média nem is terrorcselekményről beszél, hanem arról, hogy az orosz titkosszolgálat állhat a háttérben. A 66 éves férfi ugyanis az orosz katonai hírszerzés ezredese volt, mielőtt átállt volna az MI6-hez, a brit külső hírszerzéshez. Tíz évig dolgozott Londonnak, feladata a nyugaton és brit földön tevékenykedő orosz ügynökök leleplezése volt. Lebukott, és 2006-banOroszországban 13 év fegyházbüntetésre ítélték. 2010-ben szabadult egy orosz-amerikai/brit kémcsere során, amikor tíz, Washington által lebuktatott orosz ügynökért cserébe Moszkva négy személyt adott ki a briteknek, illetve az amerikaiaknak. Szkripal azóta visszavonultan élt Salisburyben.

A hivatalos London is megszólalt a titokzatos mérgezés ügyében. Boris Johnson külügyminiszter a parlamentben úgy fogalmazott: ha a nyomozás bebizonyítja, hogy „idegen állam” érintett az ügyben, akkor Az Egyesült Királyság erőteljes választ fog adni. A világ minden kormányához intézve szavait azt üzente, egyetlen ártatlan élet kioltását célzó, brit földön elkövetett merénylet sem marad büntetlenül. Johnson ugyanakkor azt is hozzátette, egyelőre nem akar senkire sem mutogatni az ügyben. A külügyminiszter közölte, a Szkripallal együtt megmérgezett nő a volt kém lánya, Júlia. Boris Johnson aggasztónak nevezte a merényletkísérletet és azt állította, hogy az Alekszandr Litvinyenko 2006-ban történt mérgezésére emlékeztet.

Van ok a gyanúra
A média és a brit külügyminiszter nem véletlenül sugallja, hogy az orosz titkosszolgálat „takarításáról” van szó Szkripal esetében, hiszen Alekszandr Litvinyenko volt FSZB tiszt meggyilkolása kísértetiesen hasonló hátterű. Litvinyenko szembefordult a már Putyin vezette orosz hatalommal és 2000-ben emigrált Londonba. Őt polónium 210-el ölték meg a brit fővárosban úgy, hogy a radioaktív izotópot a teájába csempészte két orosz ügynök. Az eset megrengette az orosz-brit diplomáciai kapcsolatokat is, London szerint a kivégzést elrendelő parancs magától Vlagyimir Putyintól származott. Az orosz titkosszolgálat láthatóan nem idegenkedik a mérgektől, és nem csak kiugrott kémek esetében használja. Tavaly februárban a Borisz Nyemcov meggyilkolásának évfordulójára hazatérő ismert orosz ellenzéki aktivistát, az Egyesült Államokba emigrált Vlagyimir Kara-Murzát mérgezték meg ismeretlen tettesek. És nem is először, két évvel korábban hasonló méreggel próbálták eltenni láb alól. Bár állapota mindkét esetben válságos volt, felépült.