Szijjártó reagált az Orbánt rasszistának nevező emberi jogi főbiztos szavaira

Publikálás dátuma
2018.03.07. 15:38
Fotó: Kisbenedek Attila AFP
Mint kedden megírtuk, megerősítette az ENSZ emberi jogi főbiztosa, hogy rasszistának és idegengyűlölőnek tartja Orbán Viktor miniszterelnököt, és nem hajlandó az erre vonatkozó korábbi kijelentései miatt lemondani, ahogy azt Szijjártó Péter külügyminiszter követelte tőle a múlt héten. Zeid Raad al-Husszein közleményében azt is leszögezte: itt az ideje szembeszállni az Orbán Viktor-féle zsarnokokkal, miután a gyűlölet gyúlékony erő, és ma, Európában nem fog győzedelmeskedni.

Szijjártó Péter erre reagálva azt mondta: szerinte az ENSZ emberi jogi főbiztosa harcot hirdetett Orbán Viktorral és a magyar migrációs politikával szemben. A magyar kormány "felveszi a kesztyűt", megvívja ezt a harcot, és egyetlen illegális bevándorlót sem fog beengedni Magyarországra – fogalmazott a külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint. 

( lásd még: Húszezerből három: a kormánynak fogalma sincs, kit enged be az országba )

Szijjártó Péter  Zeid Raad al-Husszein szavaiból arra következtetett, hogy Orbán Viktor és a magyar kormány útban van a főbiztosnak, majd a szokásos pökhendiséggel hozzátette: „Senki nem mondhatja meg nekünk, hogy sokszínűek legyünk, azt pedig kikérjük magunknak, hogy emiatt minket bárki rasszistának nevezzen.” A minősítés sem maradt el, mint a magyar diplomácia szokásos adaléka: Szijjártó szerint Zeid Raad al-Husszein szélsőségesen bevándorláspárti hivatalnok, aki a migrációt, mint alapvető emberi jogot akarja elismertetni, valamint be akarja hozni a migránsokat Európába.

És ki is valójában ez az ember, akit az ifjú magyar külügyminiszter csak így lehivatalnokoz

A jordán származású Husszein a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen szerzett jogi diplomát, majd Cambridge-ben PhD tudományos fokozatot. A Jordán Királyi Hadsereg tisztjeként 1994-96-ban az UNPROFOR bosznia-hercegovinai missziójában teljesített szolgálatot. Ezután négy évig Jordánia ENSZ-misszióját vezette, majd ezen megbízatása mellett kinevezték hazája kubai nagykövetének is. 2014 szeptemberétől tölti be jelenlegi főbiztosi posztját. Kulcsszerepet játszott a 2002-ben alapított Nemzetközi Büntetőbíróság felállításában, melynek első elnökévé választották.

Szerző

Fagyhalál: a kormány mossa kezeit

Publikálás dátuma
2018.03.07. 13:55
Illusztráció. Fotó: Németh András Péter
Több száz hajléktalan és magányos idős ember életét menthette meg tíz nap alatt az extrém hideg időjárás miatt bevezetett vörös kód riasztás, állítja a szociális államtitkár.

A kedden visszavont vörös kód idején több mint 3100 riasztás érkezett a regionális diszpécserközpontokhoz, és a leghidegebb éjszakán is csupán 94 százalékos volt az ellátórendszer telítettsége – jelentette be a szociális ügyekért is felelős államtitkár az MTI tudósítása szerint. Czibere Károly úgy véli, ez azt jelenti, senki nem kényszerült arra, hogy a szabadban, a kihűlés kockázatával éjszakázzon.

Czibere Károly ezzel lényegében folytatja azt a gondolatmenetet, mely szerint azok, akik az utcán alszanak, önszántukból teszik – hiszen a statisztikák szerint nem kényszerülnének rá, valamelyik menedékhelyen lenne nekik hely. Arról már nem beszélnek, hogy az a néhány üres férőhely konkrétan mennyire elérhető, megközelíthető egy-egy ember számára. Ráadásul sokan nem is az utcán, hanem saját fűtetlen lakásukban fagynak meg. Emlékezetes: a kancelláriaminiszter múlt heti kormányinfóján beszélt arról, az államnak nincs felelőssége a kihűléses halálesetekben, hiszen „az állam által működtetett hajléktalanszállókon, szociális intézményekben fagyhalál nem következett be”.

„Lázár János kijelentése arra enged következtetni, hogy az állam csak magáért vállal felelősséget, az országért nem. Az állam nem tartozik felelősséggel azért, ha fizetésképtelenségük miatt elveszik az emberek feje fölül egyetlen fedelüket, és az utcára lökik őket, hajléktalanná válnak, és megfagynak. Nem tartozik felelősséggel azokért, akik saját fűtetlen lakásukban kihűlnek, mert nincs mivel fűteniük. Sem azokért, akiknek telente arról kell dönteniük, hogy egyenek-e, vagy fűtsenek, mert a kettőre nem futja a jövedelmükből” – írta a tárcavezető kijelentésére reagálva a Magyar Szociális Fórum (MSZF).

Miközben a szociális államtitkár arról beszél, hogy a vörös kód több száz ember életét „menthette” meg, arról már hallgat, összesen mennyien fagytak meg az elmúlt években. Az MSZF jelentései szerint az áldozatok száma több ezerre tehető, amit a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztanak: a KSH szerint 2006 és 2016 között majdnem 2500, tehát egy nagyobb falunyi ember halt meg a hideg miatt Magyarországon a téli hónapokban. Sokan saját otthonukban halnak meg, mert nincs pénzük fizetni energiaszámláikat (az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2016-ban 9,2 százalék volt azok aránya, akiket "energiaszegénység" sújt, vagyis anyagi okból nem tudták megfelelően melegen tartani otthonukat). Az MSZF legutóbb arról adott tájékoztatást, az idei télen a fagyhalál magyarországi áldozatainak száma február végére elérte a 185-öt.

Szerző

Fagyhalál: a kormány mossa kezeit

Publikálás dátuma
2018.03.07. 13:55
Illusztráció. Fotó: Németh András Péter
Több száz hajléktalan és magányos idős ember életét menthette meg tíz nap alatt az extrém hideg időjárás miatt bevezetett vörös kód riasztás, állítja a szociális államtitkár.

A kedden visszavont vörös kód idején több mint 3100 riasztás érkezett a regionális diszpécserközpontokhoz, és a leghidegebb éjszakán is csupán 94 százalékos volt az ellátórendszer telítettsége – jelentette be a szociális ügyekért is felelős államtitkár az MTI tudósítása szerint. Czibere Károly úgy véli, ez azt jelenti, senki nem kényszerült arra, hogy a szabadban, a kihűlés kockázatával éjszakázzon.

Czibere Károly ezzel lényegében folytatja azt a gondolatmenetet, mely szerint azok, akik az utcán alszanak, önszántukból teszik – hiszen a statisztikák szerint nem kényszerülnének rá, valamelyik menedékhelyen lenne nekik hely. Arról már nem beszélnek, hogy az a néhány üres férőhely konkrétan mennyire elérhető, megközelíthető egy-egy ember számára. Ráadásul sokan nem is az utcán, hanem saját fűtetlen lakásukban fagynak meg. Emlékezetes: a kancelláriaminiszter múlt heti kormányinfóján beszélt arról, az államnak nincs felelőssége a kihűléses halálesetekben, hiszen „az állam által működtetett hajléktalanszállókon, szociális intézményekben fagyhalál nem következett be”.

„Lázár János kijelentése arra enged következtetni, hogy az állam csak magáért vállal felelősséget, az országért nem. Az állam nem tartozik felelősséggel azért, ha fizetésképtelenségük miatt elveszik az emberek feje fölül egyetlen fedelüket, és az utcára lökik őket, hajléktalanná válnak, és megfagynak. Nem tartozik felelősséggel azokért, akik saját fűtetlen lakásukban kihűlnek, mert nincs mivel fűteniük. Sem azokért, akiknek telente arról kell dönteniük, hogy egyenek-e, vagy fűtsenek, mert a kettőre nem futja a jövedelmükből” – írta a tárcavezető kijelentésére reagálva a Magyar Szociális Fórum (MSZF).

Miközben a szociális államtitkár arról beszél, hogy a vörös kód több száz ember életét „menthette” meg, arról már hallgat, összesen mennyien fagytak meg az elmúlt években. Az MSZF jelentései szerint az áldozatok száma több ezerre tehető, amit a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztanak: a KSH szerint 2006 és 2016 között majdnem 2500, tehát egy nagyobb falunyi ember halt meg a hideg miatt Magyarországon a téli hónapokban. Sokan saját otthonukban halnak meg, mert nincs pénzük fizetni energiaszámláikat (az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2016-ban 9,2 százalék volt azok aránya, akiket "energiaszegénység" sújt, vagyis anyagi okból nem tudták megfelelően melegen tartani otthonukat). Az MSZF legutóbb arról adott tájékoztatást, az idei télen a fagyhalál magyarországi áldozatainak száma február végére elérte a 185-öt.

Szerző