Félünk, de nem védekezünk

Tavaly 13 százalékkal több szén-monoxid-mérgezéses esetet regisztráltak. A magyarok 80 százaléka fél a mérgezéstől, de csak tízből ketten tartanak otthonukban gázérzékelőt.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) tájékoztatásából kiderült, hogy tavaly 13 százalékkal több szén-monoxid (CO)-mérgezéses esetet regisztráltak, mint az előző évben, ugyanakkor a halálos kimenetelűek száma csökkent. „Ez összefüggésben áll azzal, hogy egyre több otthonban szerelnek fel CO-érzékelőt, mely még idejében, nagyon kis mennyiségű szén-monoxid-koncentráció esetén is riaszt, így a megfelelő teendőkkel, köztük a hatóságok értesítésével, elkerülhetők a halálos kimenetelű balesetek” – magyarázta Patonai Roland, a Szerelvénybolt Kft. épületgépészeti áruházlánc tulajdonosa. Legfrissebb kutatásukból kiderült, hogy a magyarok 80 százaléka tart a mérgezéstől, de csak tízből ketten ketten tartanak otthonukban gázérzékelőt. Az ismeretek hiányát jól mutatja, hogy minden tizedik megkérdezett azt hiszi, hogy szúrós szagáról ismerné fel az egyébként színtelen, szagtalan gázt.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője kiemelte: fontos, hogy legalább a mérgezés tüneteivel tisztában legyünk: ha fejfájás, émelygés, hányinger, szédülés lép fel, esetleg a család több tagja is rosszul van, és az épületben fennáll a CO-szivárgás esélye, azonnal szellőztetni kell, segítséget hívni, és szakemberrel ellenőriztetni a szén-monoxid mértékét.

A kutatásában tízből kilencen tudták, hogy a fejfájás a mérgezés egyik első tünete, az aluszékonyságot, hányingert viszont már csak háromból ketten jelölték meg.

Csaknem minden második esetben a fürdőszobában használatos nyílt égésterű fűtőberendezés a mérgezés előidézője, minden tizedik alkalommal pedig a konyhában alakul ki. Sokan elfelejtik, hogy olyan helyiségben is összegyűlhet a veszélyes mennyiségű szén-monoxid, ahol nincs kémény. Épp ezért érdemes a hálószobában is elhelyezni szén-monoxid-mérőt, lehetőleg az ágy fejmagasságában.

Bár félünk a CO-mérgezéstől, a válaszadók csupán 24 százaléka rendelkezik érzékelő készülékkel. Azok közül, akiknek nincs, 85 százalék mondta, hogy gondolkodott már azon, hogy beszerez egyet. Az elmaradt vásárlás oka legtöbbször az anyagiakban keresendő, 44 százalék gondolja úgy, hogy túl drágák ezek a készülékek. A válaszadók kétharmada maximum 10 ezer forintot lenne hajlandó erre a célra költeni, csupán 17 százalék fizetne érte akár 20 ezret is. Jelenleg a hatóságok által is bevizsgált és hitelesített, megbízható érzékelő 10-20 ezer forintos tételt jelent, mely 7-11 évig jelent védelmet.

Sajnos egyre több ismeretlen gyártási helyről származó készülékkel találkozni a piacon, így nagyon fontos, hogy ha valaki rászánja magát a vásárlásra, akkor kizárólag tanúsítvánnyal rendelkező terméket válasszon, megbízható, garanciát nyújtó forgalmazótól. Az OKF honlapján elérhető az érzékelők pozitív, minősített és negatív „feketelistája” is.

A mérgezés fokozatai és tünetei:

Első szakasz

A mérgezést szenvedett nyugtalan, zavart vagy kábult. Fejfájás, szédülés, hányás léphet fel. A bőr időnként cseresznyepirossá színeződik.

Második szakasz

Izomgörcsök a végtagokon, majd az egész testen, végül eszméletvesztés. Az eszméletlenné vált beteg is hányhat, ami fulladást okozhat.

Harmadik szakasz

Izomellazulás, légzésbénulás, halál