Óvatosak Phenjan nyitása kapcsán

Publikálás dátuma
2018.03.08. 06:33
Legfelsőbb szinten utoljára 2007-ben került sor Koreák közti egyeztetésre Fotó: Pool/AFP

Mun Dzse In dél-koreai elnök óva intett attól, hogy a világnak túlzott elvárásai legyenek Észak-Korea Szöulnak tett gesztusai miatt. Annak kapcsán, hogy Phenjan nukleáris programja sorsáról is hajlandónak mutatkozott tárgyalni, kifejtette, még túl korai derűlátónak lenni. „Csak az út legelején járunk” – fejtette ki.

Donald Trump Észak-Korea tárgyalási ajánlatát kedvező fejleménynek nevezte. Kifejtette, ez annak az eredménye, hogy Phenjan kezdi érezni a szankciók hatásait „Kína jelentős támogatásának köszönhetően is”. Arról nem beszélt, hogy Washington milyen feltételekkel tárgyalna Phenjannal a sztálinista állam atomprogramjáról. „Meglátjuk, mi fog történni” – tette hozzá.

Kim Dzsong Un kedden magas rangú dél-koreai küldöttséggel találkozott. Ezt követően a szöuli delegáció megerősítette, hogy április végén történelmi csúcstalálkozót rendeznek az északi és a déli vezetők részvételével. A phenjani média azt közölte, hogy szívélyes fogadtatásban részesítette vendégeit Kim Dzsong Un és „nyílt tárgyalásokat” folytattak. Észak-Korea elkötelezett a kapcsolatok „jelentős javításáért”, melynek első lépéseként közvetlen telefonvonalat létesítenek a két vezető között.

Japán visszafogottan értékelte a legújabb fejleményeket. A tokiói kormány egy szóvivője úgy fogalmazott, hogy mindez semmit sem változtat az ország jelenlegi stratégiáján, vagyis Japán továbbra is nyomást próbál gyakorolni Phenjanra.

Szakértők teljességgel megosztottak abban, mennyire vehetőek komolyan Phenjan gesztusai. Az észak-koreai fővárosban járt déli delegáció egyik tagja, Chung Eui Jong, a dél-koreai nemzetbiztonsági hivatal vezetője tette azt a bejelentést, hogy Phenjan készségét fejezte ki a nukleáris leszerelésre legalábbis abban az esetben, ha garantálják az ország biztonságát. Phenjan szívélyes tárgyalásokat kíván az Egyesült Államokkal is – tették hozzá. Az óvatosság azért érthető, mert Észak-Korea már tett hasonló kijelentéseket a múltban. Az is kérdés, mit ért a sztálinista állam biztonságának szavatolása alatt.

Tény azonban az is, hogy az Észak-Koreával szemben elrendelt szankciók miatt új helyzet állt elő. A kedden nyilvánosságra hozott adatok szerint Phenjan nyolc év óta a legalacsonyabb bevételre tett szert a Kínával folytatott kereskedelemből. 2018 januárjában 80 százalékkal kevesebb összeg folyt be ebből, mint egy évvel korábban, ami azt jelzi, Peking valóban komolyan veszi a szomszédos állammal szemben bevezetett büntetőintézkedéseket. Észak-Korea külkereskedelme deficites, amit hosszabb távon képtelen elviselni az ország gazdasága. Kim Dzsong Un számára, ha fenn akarja tartani rezsimjét, illetve luxus életvitelét, egyetlen lehetőség van: nyitni Dél-Korea és az Egyesült Államok felé. Ahhoz azonban, hogy komolyan is vegyék őt, nagy engedményeket kellene tennie.

Jelképes szankciók
Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Észak-Korea ellen, mert bizonyítottnak látja, hogy Phenjan áll Kim Dzsong Un féltestvére, Jim Jong Nam Malajziában történt meggyilkolása mögött. VX nevű ideggázzal végeztek vele. Ugyanakkor az új büntetőintézkedések csak jelképesek.

Szerző

Mélyül az olasz káosz

Publikálás dátuma
2018.03.08. 06:32
Az ötcsillagos vezér, Luigi Di Maio állítja, csak az ő pártja képviseli egész Olaszországot, Az M5S egyes régiókban 50 százalék
Gyűlnek a potenciális miniszterelnökök Olaszországban, ám egyelőre bárkit is jelölnek, nincs esélye a kormányalakításra, mint ahogy tényleges EU-párti koalícióra sem.

Még nem is körvonalazódik a kiút a vasárnapi olaszországi parlamenti választás nyomán kialakult patthelyzetből. A voksolás győztes pártja, a populista Öt Csillag Mozgalom (M5S) ugyan önálló formációként megnyerte a választást, de kormányt alakítani nem tud. De kormányzásképtelen a Silvio Berlusconi nevével jelzett hárompárti jobboldali szövetség is, az abszolút többséghez szükséges koalíciók egyelőre nem körvonalazódnak. Miniszterelnök jelöltje azonban mindkét győztesnek van.

Luigi di Maio, a pártalapító komikus Beppe Grillo örökébe lépett 31 éves politikus már jelezte, „kötelességük kormányt adni” az országnak, mert nem csak a legnagyobb támogatottságú párt a M5S, hanem olyan formáció is, amely teljes Olaszországot képviseli, „ami nem mondható el más pártokról”. Di Maio tehát egyértelműen bejelentette kormányalakítási szándékát, ami viszont megvalósíthatatlan, ha a M5S ragaszkodik a Grillo-féle elvhez, a hagyományos politikai pártokkal való bármiféle együttműködés elutasításához. Az ifjú pártelnök azonban több tekintetben „szelídített” Grillo keményvonalasságán, többek között az együttműködés kérdésében is nyitottabb, bejelentette, kész minden politikai erővel egyeztetni a kormányalakítás érdekében. (Hasonló jelentőségű elmozdulás az euroszkeptikus, EU-ellenes álláspont finomítása is az M5S-nél.) Maio azonban leszögezte azt is, az ötcsillagos program sarokpontjai mentén tárgyalna, vagyis a szegénység és pazarlás, bevándorlás és biztonság, munkahelyteremtés és fejlesztés kérdésében. Ami egyben azt is jelenti, hogy a hagyományos, érték- és ideológia alapú pártok illetve a „pártokráciaellenes”, a fennálló politikai rendszer megkérdőjelezésére alapuló M5S koalíciója szinte elképzelhetetlen, hiszen ezekben a teljes olasz társadalmat is megosztó kérdésekben nem igen van közös nevező.

Maio és az M5S számára a leglogikusabb – és talán egyedüli – választás a megsemmisítő vereséget szenvedett Demokrata Párt lenne. Erre viszont kevés az esély, ha csak a német forgatókönyv meg nem ismétlődik. 2013-ban már volt egy koalícióskötési próbálkozás a PD és a M5S között, az kudarcba fulladt. A pillanatnyi erőviszonyok azonban fordítottak – most az Ötcsillag 32,7, a demokraták 18,7 százalékot értek el. Matteo Renzi PD elnök (aki ugyan lemondott a választási vereség után, de az elkövetkező hetekben, a kormányalakítási tárgyalások során mindvégig még ő vezeti a pártot)  máris bejelntette, a PD nem lesz egy „rendszerellenes kormány mankója”. „A M5S és a jobboldal éveken keresztül sértegetett minket, szembement értékeinkkel. Nem hiszem, hogy most hirtelen megváltoztak volna. Alakítsanak kormányt, ha tudnak, mi ebből kimaradunk”, fogalmazott Renzi. A leköszönő pártelnök álláspontja heves ellenállást is kiváltott az amúgy is belső válsággal küszködő pártban. Renzi belső ellenzéke attól tart, hogy amennyiben a Demokrata Párt kimarad a kormányzásból, akkor csakis euroszkeptikus kormány jöhetne létre, egy Maio- Salvini, azaz a M5S és a Berlusconi Forza Italiajával szövetkező szélsőjobboldali Északi Liga, illetve Olasz testvérek esetleges koalíciója katasztrófával érne fel.

Az ötcsillagosok és a szélsőjobb összefogása sem zárható ki, de annak komoly akadálya lehet, hogy nemcsak Di Maio, hanem a Liga elnöke, Matteo Salvini is miniszterelnöki babérokra tör. Silvio Berluconi tegnap nevezte meg Salvinit a jobboldali koalíció kormányfő jelöltjeként. Berlusconi a kampányban ugyan Antoni Tajanit jelölte, de mivel a hárompárti koalíción belül a Liga szerezte meg az első helyet, nem pedig a Forza Italia, így a belső megállapodás értelmében a Liga adja a szövetség kormányfőjelöltjét is.

A tényleges olasz kormányalakítási tárgyalások április 2-án kezdődnek, március 23-án áll fel az új parlament. A szenátus és a képviselőház vezetőinek megválasztásához is politikai alkukra lesz szükség, ami előrevetítheti a kormánykoalíciós esélyeket is.

Bársonyszékbe készül Salvini is
Ugyancsak "kötelességének érzi", hogy kormányt alakítson és adjon az országnak Matteo Salvini, az Északi Liga (LN) elnöke is. A jobboldali szövetség mindenekelőtt adócsökkentési és a bevándorlás megfékezésére tett választási ígéretének valóraváltását tartja sürgősnek. "Megvan hozzá a csapatunk és készen áll a munkára" hangoztatta Salvini. Kormányalakításhoz szükséges többsége azonban egyelőre nincs.
Szerző

Megingott Zeman hatalma

Publikálás dátuma
2018.03.08. 06:31
A cseh társadalom minden belpolitikai passzivitása ellenére következetesen kiáll a demokratikus alapértékek mellett. Prágában t
Ma jár le a cseh köztársasági elnök megbízatása, holnap azonban újra beiktatják hivatalába. Eddig minden az ő terve szerint alakult a belpolitikában, ám elképzelhető, hogy ez nem sokáig marad így.

Az lehet az ember érzése, hogy Csehországban valahogy minden belpolitikai fejlemény az Európai Unió érdekei ellen alakulna. A tavaly októberi választást megnyerte Andrej Babis euroszleptikus ANO pártja, majd a januári elnökválasztáson, ha csekély többséggel is, de az EU-ellenes kijelentéseiről ismert hivatalban lévő államfő, Milos Zeman győzött. Ennek oka lehet, hogy felmérések szerint Közép-Európában messze a csehek a leginkább euroszkeptikusak, bár e tekintetben jelentősek az eltérések a városi és a vidéki lakosság között.

Bár Milos Zeman államfőként csak korlátozott jogkörökkel rendelkezik, rendkívül rafinált politikus, aki mindig úgy keveri a kártyákat a háttérben, hogy ő járjon a lehető legjobban. Paktumot kötött Babissal nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy megkaparintsa az ANO szavazóit. Az elnökválasztás azt mutatta, hogy ez a taktika sikeres is volt részéről. Győzelme azt is jelentette, hogy hiába nincs többsége a parlamentben Babis pártjának, Zeman akkor is őt bízza meg a kormányalakítással. Az elnök abból indul ki, hogy egyszer majd csak sikerül többséget felmutatnia. Zeman szempontjából az lenne a legjobb, ha a megbízott miniszterelnök a két leginkább uniós tömörüléssel, a kommunista KSCM-mel és a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) nevű szélsőjobboldali párttal szövetkezne. Egy Európa-ellenes cseh kormánnyal sok borsot törnének Brüsszel orra alá.

Minden Zeman tervei szerint alakult. Bár az SPD jelezte, csak akkor támogatja a kormányt, ha annak közvetlenül is része lehet, a kommunistákkal a színfalak mögött valamiféle megoldás körvonalazódott. Ennek részeként Babis fontos pozíciókba helyezné a KSCM illusztris személyiségeit. Csakhogy porszem került a gépezetbe, talán nem számítottak arra, hogy a cseh társadalom a belpolitikával kapcsolatos fásultsága ellenére még mindig képes kiállni a demokratikus alapértékek mellett.

Történt ugyanis, hogy múlt pénteken a kommunista Zdenek Ondráceket az ANO képviselőinek támogatásával választották meg a belbiztonsági erőket felügyelő alsóházi parlamenti bizottság élére az ANO, a KSCM és az SPD képviselőinek szavazataival. Nem ment könnyen a voksolás, hiszen éppen hogy, s csak az ötödik körben kapott többséget. Ettől még azonban a szégyenteljes belpolitikai fejlemény megtörtént.

Ez azonban már a csehek többségének is sok volt, hiszen a kommunista politikus 1989-ben tagja volt annak a készenléti rendőrségnek, amely brutálisan verte le a rendszerellenes tüntetéseket. Hétfőn Prágában és tíz városban is az utcára vonultak az emberek, s a fővárosban tekintélyes, 20 ezres tömeg tiltakozott nemcsak a kinevezés, hanem Andrej Babis ellen.

A kommunisták elnöke, Vojtech Filip süketnek tettette magát, azt közölte, nem érti a felháborodást, A Prima televízóban ellentámadásba lendült, szerinte éppen a tüntetők nem tisztelik a pogári demokrácia alapjait, s akik részt vettek a megmozdulásokon, „nem demokraták”. Kifejtette, Ondrácek más bizottsági elnökjelöltekhez hasonlóan minden feltételnek „maradéktalanul” megfelelt. Azt is közölte, hogy 1989 előtt minden rendőrnek egy időre csatlakoznia kellett a készenléti rendőrséghez, s csak „a kötelességét teljesítette”, amikor fellépett a kommunistaellenes tüntetőkkel szemben. A kiadott parancsnál „nem tett többet”. Filip helyettese, Jirí Dolejs annyit azért elismert, hogy az embereknek joguk van a demonstrációkra, hozzátette ugyanakkor, nem ért egyet a tiltakozókkal.

Teljesen másként látja a helyzetet a kereszténydemokraták elnöke, Pavel Belobrádek, aki azt közölte, a náci hadsereg tagjai is azzal védekeztek, hogy parancsot hajtottak végre. Ondrácek pedig semmiféle megbánást sem tanúsított. Ezt maga az érintett is közölte, elmondta, nem bánt meg semmit, s sosem sértette meg a törvényeket.

Élesen kikelt a kommunista vezetők magyarázata ellen Petr Gazdík, a STAN nevű, polgármestereket tömörítő liberális párt vezetője, aki szerint a KSCM illetékeseinek megnyilatkozása azt mutatja: a párt semmit sem változott az eltelt évtizedek során.

A felháborodás hatására Babis azt közölte, ha indítványozzák Ondrácek visszahívását, ő is támogatja azt. Ez azért érdekes, mert néhány nappal korábban a párt képviselői még minden további nélkül megszavazták a kinevezést. A miniszterelnök pálfordulásának az lehet az oka, hogy retteg mindenfajta utcai megmozdulástól. Ne feledjük, a parlament még nem szavazott bizalmat kabinetjének, amely csak Zeman kegyelméből – és persze jól átgondolt politikai érdekeiből – maradhatott fent.

Közelednek a kormányhoz a szociáldemokraták
Egyelőre az sem kizárt, hogy előbb-utóbb a szociáldemokraták lépnek majd koalícióra Andrej Babis pártjával. Február közepén ugyanis a 39 éves Jan Hamáceket választották meg a párt új elnökének. Az előző kormányban még a szociáldemokraták voltak a legerősebbek, a parlamenti választás azonban a CSSD összeomlását hozta: mindössze hatodik lett a pártok versenyében, 7,3 százalékkal. A szociáldemokrata küldöttek nem is zárkóznának el a kormányzati szerepvállalástól, ám feltételül szabták: ne Babis legyen a miniszterelnök, akivel szemben eljárás indult uniós pénzek feltételezett illegális felhasználása miatt. Kérdés, mit hoz a jövő, hiszen Csehország tekintélyének se tenne jót, ha a kormány a szélsőjobboldali SPD támogatásától függne.