Afgán is, magyar is késelhetett Bécsben

Egy ismeretlen támadó legalább három embert súlyosan megsebesített szerda este 19:45 körül Bécs Leopoldstadt (Lipótváros) nevű városrészében; írja a Krone.at portálra hivatkozva az Index.

A késelő előbb egy háromtagú családra – két szülőre és felnőtt lányukra – támadt rá egy zsebkéssel egy japán étterem előtt, majd elmenekült a helyszínről. Fél órával később egy negyedik embert, egy 20 éves csecsen férfit is életveszélyesen megsebesítettek késsel a közelben, de a két támadás közti összefüggést még nem erősítette meg a rendőrség. Mindkét késelés a második kerületben történt.

A késelő személye és motivációja még ismeretlen. A helyieket este arra kérték, hogy maradjanak az otthonaikban.

Az MTI azt írja, egy férfi egy családra, egy apára, egy anyára és 17 éves lányukra támadt rá, a család tagjai osztrák állampolgárságúak.

Egy japán étterem előtt történt, és a tettes a Praterstern csomópont irányában menekült el.

A rendőrök később őrizetbe vettek egy kezén megsérült afgán férfit, akit a második támadás elkövetésével gyanúsítanak, de további részleteket nem közöltek. Csütörtök reggel jelentették be, hogy elfogták a támadás 23 éves elkövetőjét.

A késelés áldozatait súlyos és életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba.

Szintén Bécsben, egy másik esetben egy 38 éves magyar nő hatéves kisfiával az oldalán rontott be a Carina Hotelbe - írta a Bors a Heute.at alapján. A felbőszült nő a hűtlennek vélt férjét kereste a háromcsillagos szállodában.

A nő egy konyhakéssel fenyegette meg a hotel egyik alkalmazottját, amit a nő kisfia is végignézett. Közben a szálló dolgozói hívták a rendőröket, akik az épület előtt szerelték le a magyar nőt. A kisfia zokogott a félelemtől.

A nő a csatornába dobta a kést, mielőtt elfogták, de a tűzoltók felhozták onnan. A rajtaütéskor olyan hevesen rúgkapált, hogy az egyik rendőr lábán nyílt sebet ejtett. A nő őrizetben van.

Szerző
Témák
Bécs késelés

Irakban is megtámadná a kurdokat Törökország

Publikálás dátuma
2018.03.08. 14:30
A török hadsereg támadása utáni felszálló füst Aleppo városában, 2018. március 8. Fotó: Muhammed Rasit / ANADOLU AGENCY
Törökország az iraki központi kormánnyal együtt indítana hadműveletet a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) főhadiszállása ellen az észak-iraki hegyekben - mondta Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter, tudósít az MTI.

A külügyminiszter kifejtette: Ankara és Bagdad egyetért abban, hogy a terrorszervezetnek tekintett PKK ellen közös katonai beavatkozásra van szükség, és az offenzíva a május 12-i iraki parlamenti választások után kezdődhet meg. A PKK-t az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek tartja.

Hulusi Akar török vezérkari főnök múlt csütörtökön az iraki fővárosban tárgyalt. Akar bagdadi sajtótájékoztatóján már akkor jelezte: a két ország haderői még magasabb szintre helyezik a határvédelmet és a terrorizmus elleni harcot. Cavusoglu most azt is kijelentette, hogy a PKK szíriai ágának tartott Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen az északnyugat-szíriai Afrín körzetben január 20-án indított Olajág fedőnevű török hadművelet májusig befejeződik. Leszögezte: Ankara rendelkezik annyi kapacitással, hogy az afríni és az észak-iraki beavatkozást akár párhuzamosan is végrehajtsa.

Török-magyar védelmi együttműködés erősítéséről tanácskoztak
A két ország védelmi minisztere, Nurettin Canikli és Simicskó István csütörtökön tárgyalt Budapesten, írja az MTI. Simicskó megköszönte Törökországnak "terrorizmus" elleni harcát, Canikli pedig kijelentette, ugyan azt gondolják a "migrációs nyomásról", mint Magyarország.

A török külügyminiszter arról is beszámolt, hogy Stockholmban tartózkodik az YPG politikai szárnyának, a szíriai kurd Demokratikus Egység Pártjának (PYD) az egykori vezetője, Száleh Muszlim. Hozzátette, hogy Ankara a politikus "átmeneti letartóztatását" kérte a svéd hatóságoktól. Törökország szemében az YPG és a PYD is terrorista csoport, és úgy véli, hogy térnyerésük felerősíti a Délkelet-Törökországban élő több mint tízmilliós kurd kisebbség függetlenségi törekvéseit.

A PYD korábbi társelnökét február végén a cseh rendőrség vette őrizetbe török kérésre, nemzetközi elfogatóparancs alapján, de a prágai városi bíróság pár nappal később ügyének kivizsgálásáig szabadlábra helyezte a férfit, aki azonban nem hagyhatja el az Európai Uniót. Törökország március elején Németországtól is kérte Muszlim őrizetbevételét és kiadatását, miután a kurd politikus Berlinben felszólalt a PYD helyi szimpatizánsainak rendezvényén. A férfi ugyan tavaly távozott a szíriai kurd párt vezetéséből, de még ma is jelentős a befolyása a PYD-ben.

Szerző

"Ne hívj kis drágámnak!"

Publikálás dátuma
2018.03.08. 13:32
Forrás: Facebook/DIGITALEUROPE

A digitális szektorban a férfi vezetők ma is harminc százalékkal többet keresnek a hasonló képzettségű, s a feladatot ugyanolyan minőségben elvégző, szintén rátermett nőknél. Utóbbiak ráadásul gyakran megkapják a vádló kérdést: nem furdalja-e őket a lelkiismeret, amiért késő délután még a munkahelyükön, a számítógépek előtt ülnek, ahelyett, hogy a gyermekeikkel foglalkoznának, vagy vacsorát főznének a férjüknek.

Az Európai Parlament a nemzetközi nőnap alkalmából kétnapos konferenciát rendezett Brüsszelben, a magyarra nehezen lefordítható "Empowering women and girls in media and ICT" címmel. Az "empowering" kifejezés mögött olyasfajta vezetői kultúrát kell keresnünk, amely a hierarchikus, az alá-fölérendeltségi viszonyon alapuló vezetési stílus helyett a felelősség, s a vezetői hatalom megosztására helyezi a hangsúlyt, s elvárja, hogy a beosztottak a saját területükön önállóan hozzanak meg bizonyos döntéseket.

A EP magyarországi tájékoztatási irodája szervezésében tizennégy magyar újságíró - tizenhárom nő és egy férfi - vett részt március 7-én és 8-án az eseményen. A konferencián a dán Cecilia Bonefeld-Dahl, a brüsszeli székhelyű Digitaleurope igazgatója - nem mellékesen öt gyermek édesanyja - arról beszélt: huszonöt éve dolgozik az ICT-szektorban, sok esetben kétszáz férfi kollégája között egyedüli nőként. Szavai szerint már vannak jelei a változásnak, de ezek korántsem erősek. A nők ma is 30 százalékkal kevesebbet keresnek a digitális top-pozíciókban, mint a férfiak, ami sokkoló - tette hozzá. Dolgozott olyan helyen, ahol női beosztott volt a legprofibb, mégis háttérbe húzódott, nem vállalta fel a konfliktusokat, nem "állt bele" a problémákba. Vagyis szavai szerint azt is meg kell tanulniuk a nőknek, hogy kiálljanak magukért, fejlesszék az önbizalmukat.

A skandináv országokban sokkal kisebbek a különbségek férfiak és nők között, ez azonban a legtöbb országban nem így van. Nagyon sok lány úgy nő fel, hogy azt látja: a papa dolgozik, a mama meg vezeti otthon a háztartást, így ezt az utat követő. Európában a férfiakhoz képest jóval több azoknak a nőknek az aránya, akik egyáltalán nem használ internetet. Bonefeld-Dahl szerint a digitális lemaradás miatt az oktatás is hibás, hisz a legtöbb országban ugyanúgy tanítják ma is a gyerekeket, mint ötven évvel ezelőtt, miközben a digitalizáció elzúg mellettük.

Marta Garcia-Aller író, a spanyol El Independiente szerzője azt mondta: újságja kivétel Spanyolországban, mert a véleménycikkek többségét nők írják. Az arány azonban máshol épp ellenkező: a véleménycikkek nyolcvan százalékát férfiak írják, a vezető pozíciókban férfiak ülnek. Gyakran előfordul, hogy a "macsó" társadalmak lenézik a nőket, kis szívemnek, édesemnek, kis drágámnak nevezik őket, kijelölve ezzel alárendelt pozíciójukat. - Az egyik módszer, hogy azt mondjuk, "ne hívj kis drágámnak". A másik, hogy szarkasztikusan mi is "leédesemezzük" a férfi kollégákat - szólt hozzá az egyik újságíró, meglehetős derültséget kiváltva.

Teresa Küchler, a svéd Svenska Dagbladet brüsszeli tudósítója arról beszélt: Svédországban az átlagosnál jobb a helyzet, ott a férfiak jellemzően ugyanúgy kiveszik a részüket a gyereknevelésből, házimunkából, mint a nők. Ám, amikor Irakban dolgozott haditudósítóként, gyakran nekiszegezték a kérdést, nem sajnálja-e, hogy nem tölthet elég időt a gyerekeivel a munkája miatt. - Ezt a kérdést a a férfiaknak sosem teszik fel, s amíg ez nem változik, addig nem beszélhetünk esélyegyenlőségről - mondta. Miriam Dalli máltai baloldali EP-képviselő, volt televíziós újságíró szerint talán nem a legjobb módszer a női kvóták bevezetése, de jelenleg ez az egyik olyan út, ami segíthet, hogy minél több nőt juttassanak olyan pozíciókba, amelyeket jelenleg a férfiak világában ugyanolyan végzettségek és képességek birtokában sem tudnak elérni.

Szerző