Az előző hónapokhoz képest lelassult az éves infláció mértéke februárban, a KSH tegnapi közlése szerint 1,9 százalékos volt. Bár az élelmiszerek ára átlagosan csak 3,9 százalékkal emelkedett, de ezen belül kiemelkedő volt a tojás 37,1, a vaj, vajkrém 13,5, és a száraztészta 9,9 százalékos drágulása. Az alapvető élelmiszerek közül az infláció mértékénél jelentősen többe került a tej és a kenyér is. Emellett természetesen a jövedéki adó emelkedése is beépült a szeszes italok és a dohánytermékek árába. Ezzel szemben nagy mértékben, 14,2 százalékkal lett olcsóbb a cukor. A lakosság egy részének sokkal többe kerül ezen a télen a fűtés és a főzés, mivel a tűzifa 14,4, a palackos gáz pedig 7,9 százalékkal drágult, az viszont jó hír, hogy az elektromos energia, a vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. Az üzemanyagokért ugyanakkor két százalékkal többet, a tartós fogyasztási cikkekért pedig egy százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
Megállapítható ugyanakkor, hogy a célzott áfacsökkentések érdemben nem éreztetik hatásukat - mondta a Népszava érdeklődésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Talán csak az internetszolgáltatók csökkentették következetesen a tarifáikat - fűzte hozzá a szakember.
Véleménye szerint a februári adat jelentheti az idei év mélypontját inflációs szempontból és a következő hónapokban lassú, fokozatos emelkedést figyelhetünk meg, így év végére 2,8 százalékra kúszhat az áremelkedés üteme. Az év egészét tekintve átlagosan 2,6 százalékos inflációval kalkulálnak. Az általános áralakulás így jelenleg nem indokol irányváltást a jegybanki politikában - Virovácz Péter véleménye szerint. Ezt véleményt osztja Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior elemzője is, aki azért sem lát indokot a 0,9 százalékos alapkamat megemelésére, mert várakozása szerint a bankközi kamatlábak a jelenlegi szinteken stagnálhatnak az idei évben, és csak 2019 második felétől várható felfelé módosulás, bár a jelenlegi infláció alakulása és az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikája továbbra is fontos meghatározó tényezője marad a hazai kamatpolitikának - mondta Nyeste Orsolya. Az EKB kormányzótanácsa tegnapi ülésén egyébként nem változtatott az irányadó kamatokon, így változatlanul hagyta az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlábát, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,40 százalékos szintjét.
Virovácz Pétertől érdeklődtünk arról, hogy milyen hatása lehet az inflációra annak, hogy a gázzal fűtők és a távfűtéses háztartások számláján is jóváírnak 12 ezer forintot a második negyedévben. Az elemző véleménye szerint ez a fogyasztói árindexet egyáltalán nem érinti, mert a támogatás összegét jórészt költségvetésen kívüli forrásokból fedezik.
Az ING Bank elemzője szerint a fogyasztói árakat lassú ütemben emelheti, hogy az importtermékek ára is növekszik. Azt még nem lehet kiszámítani viszont, hogy az amerikai acél- és aluminiumtermékekre kivetett védővámnak milyen lesz a begyűrűző hatása.
