Hiányos a szakmunkások tudása

Publikálás dátuma
2018.03.09. 06:21
Népszava fotó

A magyarországi vezérigazgatók szemében továbbra is Németország az elsődleges célpiac, miközben Románia egy év alatt fellépett a második helyre, megelőzve az Egyesült Államokat. Az első tízbe éppen csak bekerült Oroszország vonzereje mérséklődött az elmúlt esztendőben.

Bár a vállalatok növekedési tervei ambiciózusak, a munkavállalók hiánya, illetve az alkalmazásukra kirótt vállalati terhek növekedése sokuknak okoz gondot - olvasható a PwC pénzügyi tanácsadó cég tegnap bemutatott hetedik magyarországi Vezérigazgató jelentésében, amely 165 topmenedzser szóbeli interjúja alapján készült. A felmérés partnere a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) volt, amelynek elnöke, Futó Péter kérdésünkre kifejtette, hogy a szakmunkásképzés reformra szorul. Véleményük azonban merőben eltér az iparkamara elképzeléseitől. Az MGYOSZ szerint nem csökkenteni, hanem növelni kellene az elméleti órák számát, négy tantárgyat, a matematikát, az informatikát, valamint a magyar és az angol nyelvet kötelezővé téve.

Szerző

Választási gázkedvezmény - Kifogott Lázáron

Publikálás dátuma
2018.03.09. 06:20
HŐKÖZPONT Folyamatosan növekszik a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakások száma - Népszava fotó
A kancelláriaminiszter a kormányinfón szinte semmit nem talált el a nem sokkal utána megjelent gázárkedvezmény-rendeletből.

A lakossági gázfogyasztók 12 ezer, a 20 köbméteresnél kisebb közös mérőre kötött fogyasztók 24 ezer, a 20 köbméter feletti közös mérősök pedig 120 ezer forint jóváírásban részesülnek – derült ki a Magyar Közlöny csütörtök délutáni számából, alátámasztva a nepszava.hu aznap délelőtti értesüléseit.

A tervezet tisztázza: a gázárkedvezmény - számításunk szerint körülbelül 38 milliárdos - forrása az állami nagykereskedőnél (az MVM-tulajdonú MFGK-nál) az elmúlt évek során beszerzési áraik esése és eladási áraik szinten maradása nyomán összegyűlt többlethaszon. Eme, szakértők által mintegy 150 milliárdra becsült „passzív időbeli elhatárolásból” a szükséges – a rendeletben pontosan meg nem jelölt mértékű – összeget az MFGK-nak jövő hét keddig át kell utalnia a lakosságot ellátó NKM Nemzeti Közművek számlájára, utóbbinak pedig azt további három munkanapon belül jóvá kell írnia a lakosság számára. Az egy hét múlva kiállított számlákban tehát a csökkentésnek vagy meg kell jelennie, vagy – értesülésünk szerint – azt levonják a lejárt tartozásból. Ez kevéssé vág egybe a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánosnak a rendelet megjelenése előtt a kormányinfón tett kijelentésével, miszerint a kedvezményt „a második negyedévi számlában írják jóvá”.

A távhő esetében bonyolultabb a helyzet, így nem véletlen, hogy tegnap nem jelent meg a rendelet távfűtéses „párja”. Tegnap Lázár János is célzott erre, mondván: a távhőcégekkel, illetve a helyhatóságokkal Kósa Lajos megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter tárgyal. Úgy tudjuk: a – számításaink szerint közel 8 milliárdos – távhőtámogatás forrása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által felügyelt évi mintegy negyvenmilliárdos kassza, amit a lakosságon kívüli fogyasztóktól kilowattóránként 80 fillérnyi „kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj” formájában szednek össze. (Formailag ez is egy MVM-leányvállalat, az áramrendszert irányító Mavir költségvetésében jelenik meg.)

A gázárkedvezmény forrásául szolgáló MVM-es kassza azért halmozódhatott fel, mert az Orbán-kabinet az elmúlt három év során nem érvényesítette a lakossági díjakban a nemzetközi energiaárak zuhanását. A tételt az MVM-nek először 2016-ban kellett külön soron nyilvántartania, ami akkor mintegy ötvenmilliárd forintra rúgott. Szakértők szerint ugyane soron 2015-ben jóval több - közel százmilliárd – gyűlt össze, bár azt akkor nem kellett külön nevesíteni. A kassza, bár mérsékeltebb ütemben, de tavaly is bővülhetett. Ebből kiszámítható, hogy az MVM-nél még bőven marad a lakossági díjak szinten tartására visszavezethető tartalékból, vagyis az Orbán-kabinet most az árcsökkentés elodázásából származó profit kevesebb mint harmadát engedte át a lakosságnak. A rezsit ráadásul saját 2013-2014-es gyakorlatuktól eltérően nem díjmérsékléssel, hanem egy, a választások napjára időzített, nagyjából nullás számla formájában csökkentik. Ehhez képest az MSZP korábbi számításai szerint az MVM-nél felgyűlt teljes tartalék átengedése a lakosságnak átlagfogyasztásig azonnali 32 százalékos gáz-, valamint 10-10 százalékos áram- és távhődíjcsökkentést tenne lehetővé. Ráadásul az energia-luxusprofit más kasszákat is feltöltött.

Önveszélyes rezsimatek
Lázár János ismét igyekezett úgymond „számokkal” alátámasztani a Fidesz rezsipolitikáját. Ám – saját, illetve a kormánypárt más elöljárói szokásához híven – hétről hétre távolabb kerül a tények talajától. Most azt közölte: a gáz a lakosságnak 2008-ban 100, 2010-ben 108, 2017-ben pedig 87 forintba került. Ezzel szemben a KSH szerint a vezetékes gáz 2008-ban köbméterenként 93, 2010-ben 115, 2017-ben pedig 101 forintra rúgott. (Mellesleg pedig a csúcspontot 136 forinton 2012-ben, az Orbán-kabinet alatt érte el.) Ma tehát valójában jóval drágább a gáz, mint - a Lázár János által bizonyára elrettentő példaként felemlített – 2008-ban. 2002 és 2008 között pedig még ennél is kevesebbe került. Ezek után az se meglepő, hogy Lázár János két hete még 113,5 forintos jelenlegi gázárat említett. Ehhez képest tudvalévő: a lakossági gázárakon 2014 óta az Orbán-kormány a nemzetközi tőzsdék zuhanása ellenére egyáltalán nem módosított. Ilyen változások csak a Fidesz-kommunikációs csapatban által Lázár János elé tett papíron léteznek.

Lázár János tegnapi, előzetes közlései kevés átfedést mutatnak a végül megjelent rendelettel. A csökkentés forrásaként a közműhivatal által „rendelkezésre bocsátott”, negyvenmilliárdos kasszát jelölte meg. A MEKH-nek ugyanakkor nincs külön „kasszája”, a rendelet, illetve az értesüléseink szerint a kedvezmények forrása az MVM. Lázár János a távfűtés esetében félmillió lakossági fogyasztóval és hatmilliárdos forrásszükséglettel számol, pedig a MEKH által legutóbb közölt 654 ezres lakossági távhőfogyasztó-számból harmadával magasabb összeg adódik.

A kancelláriaminiszter megismételte: a lakossági tűzifatámogatás jelenleg négymilliárdos keretét – központi költségvetési forrásból - egymilliárddal emelik. Hozzáfűzte: egyelőre a jelenlegi keret se fogyott ki. Ehhez képest környezetvédő szervezetek – az egyre terjedő, rákkeltő lakossági hulladékégetés miatt - egybehangzóan eme keret többszörösét tartanák szükségesnek, számos további intézkedés mellett. Az egymilliárd forintos támogatás-emelés lapunk számításai szerint a tüzelőre Magyarországon elköltött összeg kevesebb mint egy százalékára rúg. A tűzifa ára - a többi közművel szemben - 2010 óta 33, a briketté pedig 43 százalékkal emelkedett.

A többi – így az áram- és megújulóenerga-alapú – fűtési módra semmilyen kedvezmény nem vonatkozik.

A szakértők óvatosak Lázár napelemtervei kapcsán
"Az időjárásfüggő megújuló erőművek nem képesek hozzájárulni a villamosenergia-ellátás biztonságához" - hangsúlyozta tegnap Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár a HG Media "Fókuszban: az energetika forradalma" című konferenciáján. Kérdésünkre ugyanakkor ennek tükrében nem kívánta véleményezni Lázár János kancelláriaminiszter ama kijelentését, hogy - kifejezetten az árambehozatal lenullázása végett - hosszú távon a hazai áramtermelés felét nukleáris, felét pedig napelem-alapra helyeznék. A kormányfelvetés a konferencián se merült fel, ugyanakkor a panelbeszélgetésen részt vevő szakértők egyetértettek: az ellátás folyamatosságának fenntartása végett más - például az esti fogyasztási csúcs esetén beindítható - erőműtípusokra is szükség van. A nagyarányú áramimportot - ami a február végi-március eleji terhelési csúcsok idején a szokásos 30 százalékról 50 közelébe ugrott - az államtitkár és minisztere, Süli János is erősen kifogásolta. Aszódi Attila olyan időszakokat is említett, amikor a hazai rendszer tartalékai a kötelező szint alá futottak. Mindezek nyomán kiálltak a Paks 2-es fejlesztés mellett, ami Süli János szerint a legolcsóbb áramot termeli majd. Orbán Tibor, a Főtáv Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese kiemelte: miközben a panelkorszerűsítések leálltak, 2014 óta egyre több  -elsősorban üzleti- ügyfél csatlakozik a távhőrendszerekhez.

Szerző

Kocsist felmentették, az ügyészséget megfeddték

Publikálás dátuma
2018.03.08. 12:52
Shutterstock illusztráció.

Másodjára is felmentette a Kaposvári Törvényszék Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek Zrt. egykori vezérigazgatóját a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól. Az MVM-perként elhíresült eljárás másod-és negyedrendű vádlottját viszont bűnösnek találta a bíróság.

Több mint öt esztendeje, 2013 januárjában kezdődött meg a per: az ügyészség különösen nagy értékű hűtlen kezeléssel vádolta meg Kocsis Istvánt – aki az MVM mellett korábban a Paksi Atomerőművet és a BKV-t is vezette – és társait, többek között Szász Andrást, az MVM egykori vezérigazgatósági főtanácsadóját és Kapolyi László. A vádirat szerint az MVM vezetője és Szász András 2007-től folyamatosan arra törekedtek, hogy a villamos művek jó pénzügyi-gazdasági helyzetét kihasználva sorozatosan hátrányos üzleteket kössenek. A szerződéseket megpróbálták eltitkolni a MVM igazgatósága elől: az 1-2 milliárd forintos üzletek sorsáról a cég közgyűlése döntött, míg a félmilliárdot nem meghaladó befektetésekről, garanciavállalásokról, hitelfelvételekről Kocsis maga is dönthetett – a harmad-, negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlott haszonszerzés reményében, eseti jelleggel kapcsolódott a pároshoz. A pénzt színlelt jogviszonyon keresztül, értékaránytalan szerződések révén – többek között valótlan szerbiai erőmű-felújításra, el nem készült pályázatokra, használhatatlan tanulmányokra és piackutatásra, többmilliárdos szálloda-felújításra – „pumpálták ki” a cégből. A vádirat szerint összesen több mint tizenötmilliárd forint kárt okoztak az MVM-nek, melyből a legnagyobb összeg, nagyjából tizennégymilliárd forint a vásárosnaményi gázerőmű létrehozására, földgáz-vásárlásra és bioetanol üzem létesítésére létrehozott szindikátussal kapcsolatos bűncselekményekből adódott. A kárösszegből végül valamivel több mint tizenkétmilliárd forint megtérült.

A Kaposvári Törvényszéket Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 2012-ben jelölte ki a per letárgyalására, majd miután a parlament 2013 szeptemberében az alaptörvény ötödik módosításával eltörölte a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét, visszakerült a fővárosba, hogy aztán ismét Kaposváron kezdődjön újra. Kocsis István ártatlannak vallotta magát, állította, nem károkozás volt a célja a beruházásokkal, hanem a villamos művek bevételeinek növelése. A többi vádlott sem ismerte el bűnösségét, az ügyészség szerint viszont egyértelmű volt felelősségük, s az egykori vezérigazgató víziója, hogy ebben a formában kell terjeszkednie a cégnek vezetett a hatalmas kárhoz.

Az első, 2015-ös ítélethirdetéskor a bíró viszont nem látta bizonyítottnak a vádakat, s a vádlottak közül csak kettőt talált bűnösnek: Szász és Kocsis Istvánné két-két év börtönt kaptak négy, illetve öt esztendőre felfüggesztve. A Pécsi Ítélőtábla viszont hatályon kívül helyezte Kocsis felmentő ítéletét, és új eljárás lefolytatását rendelte el, ahogyan Szász, illetve a heted- és nyolcadrendű vádlottak esetében is.

A csütörtöki, kaposvári ítélet szinte teljesen megegyezett a két évvel ezelőtti törvényszéki verdikttel. A bíróság Kocsis Istvánt felmentette minden vád alól, Szász – folytatólagos hűtlen kezelés bűnsegédlete, és pénzmosás miatt - és Kocsis Istvánné – orgazdaság és folytatólagos pénzmosás miatt - pedig 2-2 év, egyaránt négy évre felfüggesztett börtönt kaptak. A vádlottak nem vettek részt az ítélethirdetésen, így azt sem hallhatták, hogy az indoklásban a bírónő meglehetősen elmarasztalta az ügyészséget.

A bíróság szerint a vádhatóság a nyomozás során csak vádirat számára fontos tények bizonyítására törekedett, a vádlottakra nézve kedvező esetekben nem volt aktív, s bizonyos tények csak a megismételt elsőfokú eljárásban lettek megfelelően feltárva. Kiemelte, a per szempontjából semleges dolgokat is negatív színben tüntették fel Kocsissal kapcsolatban, s folyamatosan bűnszervezetet emlegettek, noha egyetlen olyan adat sem merült fel, mely ezt bizonyíthatta volna, ráadásul a bűnszervezet vezetőjének titulált vezérigazgató nem is volt érintett minden vádpontban. A bíróság szerint az ügyészség kettős mércét alkalmazott, hiszen míg a Kocsissal szembeni vádak alapjaként úgy vélték, egy vezérigazgatónak minden döntésről és szerződésről tudnia kell, addig utódai tanúvallomása éppen arról szólt, ha így lenne, egy akkora cég, mint az MVM, működésképtelenné válna, s a vádhatóság ezt elfogadta. A bírónő emellett megjegyezte, a vádirat elképesztően hanyagul lett összeállítva, egyes iratok és jegyzőkönyvek több helyen is szerepeltek benne, mások hiányoztak, igencsak megnehezítve a bíróság dolgát. Az ítélet nem jogerős, a per a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik.

Politikai kategória

A Fidesznek és Orbán Viktornak van oka rá, hogy hálás legyen Kocsis Istvánnak. Az 1998-as kampányt tematizáló Tocsik-botrány idején, az állam és az önkormányzatok vagyonosztozkodásakor Kocsis vezérigazgató-helyettes, illetve vezérigazgató volt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nél, és máig él a gyanú, hogy a Fidesz győzelmét hozó választás előtt az ÁPV-től szivárogtak ki az akkori szocialista kormányra nézve kellemetlen információk. A Heti Válasz írása szerint a BKV vezérigazgatójaként 2009-ben ugyanő látta el dokumentumokkal a Fideszt a kétharmad megalapozásához jelentősen hozzájáruló Hagyó-ügyről. 2006-ban az MVM-ben tanácsadóként maga mellé vette azt a Baji Csabát, aki még az Orbán-kormány idején állt az állami energiaipar csúcscége élén. (Bajiról nem csak azt érdemes tudni, hogy mindenfajta energetikai tapasztalat nélkül kerül az első Orbán-kormány alatt a Paksi Atomerőmű és az MVM vezetőségébe, hanem azt is, hogy annak az E.OS Zrt.-nek a vezetője volt, amely utóbb Elios néven, Tiborcz István közreműködésével letarolta a magyar közvilágítási piacot.) Kocsis ellen az MVM belső vizsgálata, majd feljelentése alapján indult vizsgálat, a vád szerint indokolatlan szerződésekkel és felesleges befektetésekkel több mint 15 milliárd forint kárt okoztak az MVM-nek. Végül bűnszervezetben elkövetett sikkasztás és hűtlen kezelés miatt a Fővárosi Főügyészség is vádat emelt ellene. A BKV vezérigazgatójaként aláírt egyes megbízási szerződések miatt is folyt eljárás vele szemben, de eddig egyik ügyben sem marasztalták el.

Szerző