Előfizetés

BKV - Nem vágynak volán mögé a sofőrök vezetői

Zsidai Péter
Publikálás dátuma
2018.03.12. 06:07
Miközben a buszvezetők zöme túlterhelt, feletteseik egy része még a kötelező minimumot sem teljesíti. FOTÓ: Tóth Gergő

A szakszervezetek szerint, ha nem is jelentősen, de lehetne enyhíteni a BKV túlterhelt buszvezetőinek terhein. Szerintük ugyanis a cégnél vannak olyan területvezetők, akik sofőrök is, de mégsem teljesítik a kötelező minimumot járművezetésből. Mint mondják, annyiban megértik őket: senki nem vágyik fűtetlen trolik kormánya mögé.

A BKV belső szabályzata szerint nem csak a sofőr beosztású munkavállalóknak, hanem közvetlen feletteseiknek, a területi járművezetői csoportvezetőknek is be kell ülniük a kormány mögé. A 80-100 sofőr munkáját felügyelő vezetőknek a munkaidejük negyedét kellene forgalomban tölteni. Azaz hetente legalább egy napot kellene vezetniük, és túlórát is vállalhatnának. A lapunk birtokába került novemberi adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a BKV Autóbusz és Trolibusz Üzemeltetési igazgatóság egyik divíziójában a négy területi vezető közül ketten a kötelező öt napot sem vezették le forgalomban, egyikük hármat, másikuk négy napot abszolvált sofőrként. Két területi vezető teljesítette az öt napos minimumot, egyikük kettővel többet, hét napot vezetett. Túlórát egyikük sem vállalt sofőrként.

A BKV kérdésünkre azt állította, hogy az Autóbusz és Trolibusz Üzemeltetési Igazgatóságához tartozó területi vezetők járművezetési részfeladataiknak minden hónapban eleget tesznek. Konkrét adatokat azonban kérésünk ellenére sem közöltek. A lapunk birtokába került információk szerint ugyanakkor novemberben a területi vezetők fele nem tett eleget ennek a kötelezettségének. „Mivel a buszvezetés a területvezetői munkakör része, így természetesen vállalnak, illetve vállalhatnak a területvezetői munkájuk mellett plusz járművezetési feladatot a kollégák” – tudatta a közlekedési vállalat. A BKV-nál az érvényes kollektív szerződés szerint a túlóra mértéke évenként maximálisan 200 óra, amely a munkavállaló írásos egyetértésével 300 órára növelhető.

A Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezete (BTDSZ) jelezte a BKV vezérigazgatójának az anomáliát, vagyis azt, hogy a területi vezetők nem mindegyikén érvényesítik a rájuk vonatkozó munkavállalói kötelezettséget. Szabó István, a BTDSZ elnöke a Népszavának azt mondta, Bolla Tibor vezérigazgató jelezte, hogy kivizsgálják ezeket az eseteket, és megoldást fognak találni. „Sajnos egyes területi vezetőinkre nem igazán jellemző, hogy munkavállalóként példát mutatnának, amikor pedig igazán be kellene segíteniük. Annyiban megértem őket, hogy télen mínusz tíz fokban nem kellemes fűtetlen járművekben hajnalban kezdeni. A BKV több Ikarus 435-ös troliban a téli szezon végére sem tudta megoldani, hogy legyen fűtés” – jelentette ki Szabó István lapunknak.

Fotókon a Lázár-közeli kastély

Publikálás dátuma
2018.03.12. 06:06
Forrás: vásárhelyiek a változásért facebook-oldal.

Több tucat fotó került ki a Vásárhelyiek a változásért nevű Facebook-oldalra szombaton arról a kastélyról, melyet Lázár János kancelláriaminiszter és családja által birtokolt földek ölelnek körül. Az épület félkészen is impozáns. A batidai vadászkastélyban van szauna, borospince, óriási konyha, kandalló és lényegében minden, ami a luxuspihenéshez kell.

Egy út van csupán: a szociális Európa

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2018.03.12. 06:05
A Magyar Szakszervezeti Szövetség meghívására érkezett Budapestre Reiner Hoffmann. FOTÓ: Vajda József
Az erős szakszervezetek egy ország alakító erői lehetnek, nem szabad hagyni, hogy elnyomják azokat – mondta a Német Szakszervezeti Szövetség elnöke, Reiner Hoffmann, aki a hétvégén Budapesten tárgyalt.

- Európa ma nem elég szociális?

- Európa különösen rossz állapotban van. Elég csak végiggondolnunk, mi történt a 2008-2009-es gazdasági válságot követő években: jelentősen szűkültek a munkavállalói jogok, különösen a dél-európai országokban. Van olyan ország, ahol tíz évvel a válságot követően még mindig majdnem ötven százalékos az ifjúsági munkanélküliség. Ez Európa-szerte hatalmas veszély a szociális demokrácia számára. Ráadásul egyre jobban terjed a jobboldali populizmus, az idegengyűlölet is.

- Milyen irányba kellene elindulnia Európának?

- Elsősorban egy egészen másfajta gazdasági és pénzügyi politikát kellene megvalósítani. Olyat, ami megfelelően ösztönzi a beruházásokat, és nem az ésszerűtlen megtakarítási intézkedéseket erőlteti az országokra. A beruházási politikának elsősorban a foglalkoztatást, a növekedést kell támogatnia, ösztönöznie. De nemcsak a gazdaságpolitikát kellene európai szinten harmonizálni, hanem az adópolitikát is. Örömmel fogadtam, hogy tavaly novemberben, Göteborgban az állam- és kormányfők aláírták a Szociális Jogok Európai Pillérét. Ebben húsz pontban fogalmazták meg a méltányos alapon és jól működő munkaerőpiacok, jóléti rendszerek megerősítését célzó jogokat valamint elveket. A feladat most az, hogy a szavakat tettek kövessék.

- A szociális pillér egyik leghangosabb ellenzője a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor volt.

- Tisztában vagyok vele, hogy a magyar miniszterelnök mellett több más ország vezetője is ellenvetéseket fogalmazott meg a szociális pillérrel kapcsolatban. Abszolút nem tudom megérteni őket. A szociális jogok erősítésével különösen a közép- és kelet-európai országokban lehetne javítani a munkavállalók munka- és életkörülményein, kezdve például a bérek jelentős megemelésével. Ehhez két dolog szükséges: egyrészt Európa-szerte erősíteni kell a szakszervezetek kollektív szerződéses jogait, másrészt egy referenciakeretet kellene létrehozni a minimálbérekkel kapcsolatban.

- Mi a szakszervezetek szerepe egy igazi szociális Európa kialakításában?

- A hatékony, erős szakszervezetek előfeltételei a szociális Európa megvalósulásának, hiszen jórészt tőlük függ a foglalkoztatási körülmények stabilizálása. Elismerem, az európai szakszervezetek körében jelentős eltérések vannak, ugyanakkor örömmel tapasztalom, hogy az elmúlt években egyre erősödik a szakszervezeti együttműködés.

- A magyar érdekképviseletek nem tartoznak a legerősebbek közé Európában, és a kormány sem könnyíti meg a dolgukat. A szakszervezeti sztrájkot lényegében kiüresítették, a tárgyalások, egyeztetések sokszor vég nélküliek.

- Nemcsak Magyarországon, elsősorban a déli országokban is azt láthatjuk, hogy a szakszervezetek jogait, és különösen a sztrájkhoz való jogot jelentős mértékben korlátozták. Ez az Európai Unió Alapjogi Chartájának súlyos megsértése. Sajnos ez is oda vezet, hogy ezekben az országokban sokan elpártolnak a szakszervezetektől, egyre csökken a taglétszám, így még gyengébbé válnak.

- A szakszervezetek taglétszámának csökkenése Európa-szerte tapasztalható jelenség.

- Igen, ez alól Németország sem kivétel. Bár az okok különbözőek. Hadd mondjak egy példát: az 1970-es években a német fiatalok kétharmada a gyárakban, üzemekben szerzett szakképzést, a szakszervezetek könnyen kapcsolatba tudtak lépni velük. Ma minden második fiatal egyetemre jár. Egyértelmű, hogy a szakszervezeteknek sokkal erősebben kellene együttműködniük a főiskolákkal, egyetemekkel. A taglétszám csökkenésének másik oka az sok atipikus foglalkoztatási forma, mint például a határozott idejű szerződéses munkavállalás vagy a részidős foglalkoztatás elterjedése. Azoknak az embereknek, akik ilyen foglalkoztatási formákban dolgoznak, egészen más a tagsághoz való viszonyuk is. A német szakszervezetek kiemelt célja, hogy olyan foglalkoztatási formák elterjedését szorgalmazzák, amelyek hosszútávon is perspektívát nyújtanak a fiatalok számára.

- Egyes vélemények szerint egy kormánynak nem érdeke az erős szakszervezet. Ön mit gondol?

- Teljesen másként látom. Úgy gondolom, a nemrégiben lezárult, fáradságos németországi kormányalakítási folyamat is az én véleményemet támasztja alá. Nálunk a szakszervezetek hagyományosan a szociáldemokrata párthoz, az SPD-hez kötődnek, de az elmúlt időszakban különösen stabil kapcsolatot alakítottak ki a többi párttal, köztük az Angela Merkel vezette CDU-val. Biztos vagyok abban, a kancellár asszony is azon az állásponton van, hogy stabil szociális párbeszédre van szükség. A szakszervezetek, ha elég erősek, alakító erői lehetnek egy országnak. Az Európai Szakszervezeti Szövetség, az ETUC pedig igyekszik minden olyan országban közbelépni és aktívabban megjelenni, ahol a kormány nem támogatja annyira az uniós fejlődési irányvonalat. Ez az egyik oka annak, hogy az ETUC tagjaként Magyarországra látogattam, és tárgyalhatok a magyar kollégákkal az itteni lehetőségekről.

- Létrejöhet valaha is egy igazi, egységes szociális Európa?

- Mélyen meg vagyok győződve arról, hogy megvalósítható, kiépíthető. Sőt, meg kell valósítanunk! Rengeteg a kihívás: a globalizáció, az éghajlati problémák leküzdése, a digitális forradalom. Utóbbi miatt a munkakörülményeket úgy kell alakítani, hogy az a munkavállalók számára igazságos maradjon. Ezek mind olyan jelenségek, amelyekkel a klasszikus értelemben vett nemzetállamok nem tudnak önmaguk sikeresen szembenézni. Az egységes szociális Európa az egyetlen út, amelyen együtt, összefogva megoldást találhatunk a kihívásokra. Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy erősítsük az összetartást és elkerüljük a széthúzást.