Lúdtalpat szülői türelmetlenség is okozhat, de a magassarkú "saját bűn"

Publikálás dátuma
2018.03.13. 13:12
Illusztráció: pexels.com

Nőknél gyakoribb

A lúdtalp népbetegség, ráadásul egy komplex kórkép, „orvosi esernyőfogalom”, ami magában foglalja a hosszanti, illetve a legfontosabb harántboltozat ellapulásának különböző kombinációit – mondta Dobos Márta, az Oxygen Medical ortopéd szakorvosa a Népszavának. Általában együtt szokott süllyedni a hosszanti és a harántboltozat, de mindennek oka, hogy a sarok bedől. Hátulról nézve befelé dől a boka, a boltívek lapulnak, máshogy húznak az inak, ennek pedig számos következménye lesz, például bütyök és kalapácsujj is kialakulhat. A végtag kóros terhelése miatt a térd-, de akár a csípőízület is elkophat. A lúdtalp kialakulásának legfőbb oka a nem megfelelő cipő – kéreg nélküli, amely nem tartja a bokát, sarkat, ilyen például a balerinapapucs – viselése, de a kötőszövet gyengesége is okozhatja. A nőknek ez általában „alapból” lazább. Dobos Márta hozzátette, a túlsúly is okozhat vagy fokozhatja a lúdtalpat, már gyerekkorban is.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

 

Minden gyerekláb egyedi

Lúdtalp csak már járni tudó kisgyermeknél alakulhat ki, a sarok kifelé dőlése és a gyors elfáradás jelezheti a bajt. A szülői türelmetlenség is előidézheti; a kierőszakolt állás és járás túlterhelést okozhat. Az ortopéd szakorvos azt ajánlja, a gyerekek minél többet „mezítlábazzanak”, de szigorúan csak természetes talajon – homokban, füvön, göröngyös földön –, szobában, kemény talajon tilos, mert ott szétterül a láb, nincsenek olyan talajelemek, amelyek kapaszkodásra kényszerítenék a talpizmokat. Óvodásoknak szobában magasszárú, bokát tartó cipő viselése ajánlott, ami lehetőleg elöl legyen kivágott, hogy ne izzadjon bele a láb. „Nem öröklünk egymástól cipőt, mert minden egyes gyerekláb is egyedi.”

Betét helyett

Gyermekkorban az esetek csupán öt százalékában indokolt a lúdtalpbetét viselése, inkább speciális torna és szabadtéren olyan puhatalpú cipő viselése ajánlott, ami engedi a szaladgálás közbeni kapaszkodást. A végleges boltíveken a hosszanti növekedési időszak lezárultáig, lányoknál nagyjából 12, fiúknál akár 18 éves korig lehet korrigálni. A lúdtalpbetét egy külső, passzív támasztékot ad a boltíveknek, addig korrigál, ameddig hordjuk, ami azt jelenti, hogy állandóan viselni kell járáskor és álláskor. A legjobb megoldás a – jó minőségű - gördülőtalpas cipő használata, amit ugyan nehezebb megszokni, de akár a műtétet is el lehet vele kerülni. Olyan, mintha természetes talajon járnánk, megerősíti a talpizmokat, ezáltal – rendszeres használat esetén - helyrehozza a boltíveket, felnőttkorban is. Sokszor a kötőszövetes lemezek határozzák meg a láb állapotát is, ezért célszerű ezeket tornáztatni.

Tornatipp
Reggel ébredés után, de még felkelés előtt az ágy szélén két teniszlabdával egy percig masszírozzuk át a talpainkat.


Dobos Márta elmondta, a műtétet azért is jobb elkerülni, mert a lúdtalp és következményei, a bütyök és a kalapácsujj is kiújulásra alkalmas. Műtét után viszont nincs más választás: betétet kell hordani.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

 

A térdet is „kinyírja” a magassarkú

„A 4-5 centinél magasabb sarok, megváltoztatja a test terhelési tengelyét, és túlterheli a térdet. Nemcsak a lábfej megy tönkre, bütyök és kalapácsujj alakul ki, hanem a térd is kikészül, ha valaki állandóan magas sarkú cipőben jár” – mondta Dobos Márta. Azzal nincs gond, ha egy-két órára kirittyentjük magunkat és belibbennünk a terembe, de a magas sarkúban táncolást jobb lenne elkerülni.

Szerző

Cukor vagy salátalevél? - Védőbeszéd a szénhidrát mellett

Publikálás dátuma
2018.03.12. 16:15
Illusztráció: Shutterstock

A legtöbb diéta tiltja a szénhidrátokat, mert egészségtelennek és hizlalónak tartja, a dietetikus azonban arra figyelmeztet, nem helyes egy kalap alá vonni és rossznak minősíteni a szénhidrátok minden típusát. Annál is inkább, mert, mint megírtuk, az emberi szervezet egészséges működéséhez a napi energiaszükséglet több mint felének szénhidrátokból kell származnia, igaz, nem mindegy melyik típusaiból.

Azonnal hizlal és a zsírégetést is gátolja

A legegyszerűbb szénhidrát a glükóz, ami mindössze egyetlen molekulából áll. Hasonlóan egyszerű a gyümölcs-, a tej- és a malátacukor is; ezeket szintén nagyon könnyen és gyorsan glükózzá alakítja és a véráramba küldi a szervezet, ami gyors vércukor-emelkedést okoz. Az emberi szervezet azonban „okosan” működik, ha megeszünk egy egész dobostortát, és nem vagyunk cukorbetegek, nem fog az egekbe emelkedni vércukorszintünk, a „befogadhatatlan” cukor zsírként elraktározódik, tehát hízunk – mondta Barcza Zsuzsanna a Népszavának. De nemcsak ezért veszélyesek az egyszerű szénhidrátok, hanem azért is, mert ehhez a folyamathoz nincs szükség inzulinra, de az, ahogy a cukor a vérbe kerül, termelődik, azzal a céllal, hogy a cukrot a sejtekhez szállítsa. Mivel ilyenkor „nincs dolga”, a vérben marad, ami megakadályozza a zsírégetést. A reggelire elfogyasztott kakaós csigából tehát egyrészt zsírrá válik a felesleges cukor, másrészt a vérben veszteglő inzulin még azt is megakadályozza, hogy az „éhezési” fázisban zsírt égethessen a szervezet. A „tétlen” inzulin ráadásul újabb cukorért kiált, ezért kívánunk megint olyan ételt, ami gyors vércukor emelkedést okoz.

A szénhidrátok lassan felszívódó típusai ugyanakkor kifejezetten hasznosak és jelentős mennyiségben szükségesek is a szervezet számára. Egy szénhidrát annál értékesebb, minél több rostot tartalmaz, hiszen annál lassabban szívódik fel.

Mi a rost?
A szénhidrátok növényi eredetű fajtája. Segítik a víz megkötését, ezáltal az étel felszívódását, a bélműködést. Van vízben oldódó és nem oldódó típusa.


A rostokat ugyanis nem, vagy nehezen tudjuk megemészteni, azaz lassan alakulnak valódi cukorrá, ezáltal fokozatosan emelik meg a vércukorszintet. A nyers zöldségek, gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabonából készült péktermékek, száraz hüvelyesek ugyan szénhidrátban dúsak, a nehéz felszívódásuk miatt nagyon sokat kell enni belőlük, hogy hizlaljanak. Az, hogy stabilan tartják a vércukorszintet, azt jelenti, elfogyasztásuk után néhány órával sem tör ránk farkaséhség. Ha a szervezetnek újabb energiára van szüksége, képes arra, hogy a korábban elraktározott zsírtartalékokat felszabadítsa és azt használja fel, azaz fogyjunk.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

A szénhidrátok vércukorszint emelő hatását a glikémiás indexszel szokás kifejezni, a GI jelölés már gyakran az élelmiszerek csomagolásán is megtalálható. A glikémiás index a glükózhoz, a legegyszerűbb cukorhoz viszonyítja az élelmiszereket, az érték minél inkább közelít a százhoz, annál gyorsabb az élelmiszer vércukorszintemelő hatása, tehát annál kedvezőtlenebb a szervezet számára. Alacsony a glikémiás index 0-30-ig, a közepes 70-ig tart, az a fölötti, magas GI-indexű ételeket pedig jobb elkerülni.

Szerző

Nem mindegy - Allergia, asztma vagy nátha?

Publikálás dátuma
2018.03.12. 12:11
Illusztráció: AFP
Asztma és allergia gyermekkorban is jelentkezhet, a kettő gyakran együtt jár. A kezdeti tünetek megfázáshoz, hurutos megbetegedéshez is hasonlíthatnak, ám fontos mielőbb felismerni a különbségeket, mert más kezelést igényelnek, mint a nátha - mondta Dr. Somogyi Éva tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa.

Ötéves kor alatti gyermekeknél légúti vírusfertőzés során gyakran jelentkeznek az asztmához hasonló tünetek, ez az úgynevezett asztmás jellegű hörghurut. Ez fokozott orvosi gondozást, a gyermek tüneteinek rendszeres megfigyelését, követését igényli, nem szabad arra alapozni, hogy „majd kinövi”.  A jellegzetes asztmás tünetek - izgatott köhögés, a sípoló- és nehezített légzés - sokszor jelentkeznek ebben az időszakban, óvodás és még a kisiskolás kor környékén is. A tünetek fizikai aktivitás hatására is felléphetnek. Érdemes figyelnünk, hogy jelentkezett-e a gyermeknél köhögés vagy nehézlégzés futás, kerékpározás vagy ugrálás közben. Lelki, érzelmi megrázkódtatás, a külső levegő szennyezettsége, a dohányfüst, a hideg levegő és párás-ködös időjárás is rohamot provokálhat.

Nemcsak az allergiások számának folyamatos emelkedése, de a betegség egyre fiatalabb korban történő megjelenése is jellemző napjainkban. Légúti allergia tüneteivel akár már 3-4 éves korban is találkozhatunk. A szezonális allergia jele lehet, ha a gyermek az év egy adott időszakában tüsszög, orrfolyás, orr- és szemviszketés, orrdugulás jelentkezik nála. Fontos, hogy a tüneteket ne keverjük össze a tavaszi időszakban gyakran jelentkező náthával, amelynek tünetei általában egy hét alatt elmúlnak, a pollenallergia azonban kezelés nélkül addig panaszokat fog okozni, amíg az allergén növény pollenje ott van a levegőben.

Ha a kettő együtt jár
Allergiás asztma esetén a pollenek is provokáló tényezők és rontják a beteg állapotát. Ilyen esetben a szénanáthát és az asztmát is kezelni kell. Dr. Somogyi Éva arra is felhívja a figyelmet, hogy asztma a nem megfelelően kezelt, nem diagnosztizált allergia szövődményeként is jelentkezhet, ezért is nagyon fontos felismerni a kezdeti tüneteket és orvoshoz fordulni. Amikor felmerül az asztma vagy allergia gyanúja, akkor különböző vizsgálatok segítségével – légzésfunkció, allergiavizsgálat, szükség esetén, más betegség elkülönítése érdekében mellkas röntgen – a panaszok hátterében álló okok felderíthetők.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Asztma esetén a légutak gyulladását gátló inhalációs szteroidok hatékonyan enyhítik a tüneteket. Ezeket gyermekkorban is biztonsággal lehet alkalmazni, segítségükkel teljes tünetmentességet lehet elérni – mondta a tüdőgyógyász. Allergia esetén az antihisztamin tartalmú gyógyszerek és szteroid orrspray mellett érdemes megfontolni az allergén immunterápiát is, amely már gyermekkorban is végezhető. Segítségével a három-öt éves kezelést követően akár 10-12 éves tünetmentes időszakot lehet elérni, emellett kutatások igazolják azt is, hogy ma ez az egyetlen olyan kezelési mód, amely képes megelőzni az allergia szövődményeként megjelenő asztma kialakulását is.

Szerző
Témák
allergia asztma