Új lendület régi arcokkal Európában

Publikálás dátuma
2018.03.13 06:30
Új frakció az EP-ben - Macron átalakítja a rendszert Fotó: AFP/Patrick Hertzog
Fotó: /
Felemás híreket kap Európa. Ugyan a német kormány megalakulása után végre az Unió elengedhetetlen reformjára lehetne koncentrálni, az olasz választási eredmény még sok kellemetlenséget okozhat.

Egyetlen nap is képes illusztrálni azt, mennyire bizonytalan a helyzet manapság az Európai Unióban. Mennyi igénynek, érdeknek kell megfelelni, s milyen nehéz közös nevezőre hozni a még 28 tagország érdekeit. Március 4-én vasárnap reggel kiderült, hogy megalakulhat a német nagykoalíció, amely azt jelezte, végre megkezdődhetnek az érdemi tárgyalások a következő, 2021-ben kezdődő uniós költségvetésről, s az EU elengedhetetlen reformjáról, késő estére azonban kiderült, korai volt az öröm, hiszen az olasz választóknak több mint a fele euroszkeptikus pártokra adta a voksát. A várhatóan hosszú hónapokig húzódó olasz belpolitikai válság nyilvánvalóan az Unió jövőjéről szóló tárgyalásokról is hatással lesz, hiszen hiába beszélünk Berlin-Párizs tengelyről, Itália – a jelentős adósságállománytól függetlenül – a közösség harmadik legnagyobb gazdaságával rendelkezik.

Az olasz nehézségek azonban nem befolyásolják a német kormányt abban a törekvésében, hogy új lendületet adjon Európának. Míg a Jamaica-koalícióról szóló, tavaly november közepén megrekedt tárgyalások során a tervezett koalíciós szerződésben csak a 13. helyet foglalták el az Európai Uniót érintő kérdések, a szerdán beiktatandó nagykoalíció számára ez a legfontosabb téma. (A koalíciós szerződést tegnap írta alá a CDU, a CSU és az SPD vezetője.)

Az első és legfontosabb kérdés, német segítséggel megvalósulhatnak-e Emmanuel Macron átfogó reformjai? Bár becslések a német koalíciós szerződés mintegy hetven százaléka a szociáldemokraták programját tükrözi vissza, s az SPD több ízben is támogatásáról biztosította a francia elnöknek az eurózóna átalakítására vonatkozó elképzeléseit, Merkel pártja, a CDU számára túl messzire mennek a francia államfő elképzelései.

Mindenképpen új helyzetet teremt azonban, hogy a kancellári tisztség utáni legbefolyásosabb tárca, a pénzügyi, a német szociáldemokratákhoz kerül. Ez rendkívül érzékenyen érintette a kereszténydemokratákat, hiszen éveken át a CDU egyik legbefolyásosabb politikusa, Wolfgang Schäuble töltötte be a tisztséget. Most azonban az SPD új erős embere, Olaf Scholz lesz a pénzügyi tárcavezető, aki akár támogathatja Macronnak a közös euróövezeti pénzügyminiszteri poszt létrehozására tett javaslatát. Jól ismeri Franciaországot, hiszen Merkel 3. kabinetjében a német-francia kulturális kapcsolatok fejlesztéséért felelt.

Az sem magától értetődő, hogy így is tesz majd, mert a közös valutát használó uniós tagországok közül több nem lelkesedik az euróövezeti együttműködés további elmélyítéséért. Nyolc, főként északi ország írt nyílt levelet a tervek ellen, szerintük a nemzetállamokban kellene átfogó reformokat véghezvinni, hogy versenyképesebbé váljanak.

Mint a Die Welt írta, ilyen dokumentum aligha születhetett volna meg Schäuble pénzügyminisztersége alatt. Igazi tekintély volt, akinek nem akartak, talán nem is nagyon mertek ellentmondani. Scholznak nehéz lesz az örökébe lépni. A CDU-nál aggódnak is ezért az örökségért. Eckhart Rehberg, a kereszténydemokraták költségvetéssel foglalkozó politikusa szerint a következő pénzügyi tárcavezetőnek folytatnia kell a Schäuble által megkezdett munkát.

Az uniópártok elsősorban attól félnek, hogy a britek távozása miatt az EU költségvetéséből kieső összeg nagy részét Berlinnel fizettetik meg. Mint a Neue Zürcher Zeitung írta, biztosan más lesz Berlin Európa-politikája, s az "sokba kerül majd a német adófizetőknek". Németország hajlandó is lenne többet fizetni az EU kasszájába, de több nettó befizető állam nem követné a példáját. Hollandia és Ausztria jelezte: nem kívánják emelni a hozzájárulást.

S itt jön a képbe a menekültkérdés. A téma még évekig határozhatja meg az EU mindennapjait, az olasz választást is jelentősen befolyásolta. Angela Merkel többször hangoztatta, hogy bár hazája kész is a nagyobb áldozatvállalásra, ehhez elvárja a szolidaritást és az Európai Unió alapértékeinek tiszteletben tartását a rebellis közép-európai államoktól. Ugyanaz a véleménye e tekintetben Emmanuel Macronnak is, s várhatóan más országok is csatlakoznak követelésükhöz.

A német kancellár reformokat tervez az EU menekültügyi rendszerében, Paolo Gentiloni még hivatalban lévő olasz miniszterelnökkel és Alekszisz Ciprasz görög kormányfővel arról tárgyal, válsághelyzetekben miként lehetne mentesíteni ezeket az országokat. E kérdésben június végéig kellene dűlőre jutni.

Ami az EU külpolitikáját illeti, a német koalíciós szerződésben egy fontos kitétel utal erre: az Egyesült Államok megváltozott politikája és Kína megerősödése mind azt mutatja, hogy Európának a saját kezébe kell venni a sorsát. Hogy ez mennyire így van, azt Donald Trumpnak az Európával szemben is indított kereskedelmi háborúja is mutatja. Igaz, az uniós külpolitika határozottnak nemigen nevezhető.

Átalakulóban a hagyományos pártrendszer

A tervek arról szóltak, hogy az EU következő, március 22-én és 23-án esedékes csúcstalálkozóján Merkel és Macon közzéteszi az euróövezet fejlesztésére vonatkozó elképzeléseit. Ezt azonban múlt héten lemondták. Merkel arra hivatkozott, hogy csak nemrégiben alakulhatott meg a német kormány, ezért nem volt idő arra, hogy részletesen tárgyaljanak egyebek mellett az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) átalakításáról. A kancellár érvelése azonban csak részben állja meg a helyét, hiszen a koalíciós tárgyalások során nagyon is sok szó esett Európa jövőjéről. A német kancellár alighanem időt akar nyerni, ideiglenesen legalábbis vissza kívánja fogni a francia elnököt. Párizs nem örült Berlin reakciójának, Bruno Le Maire gazdasági miniszter azt közölte: ha júniusig nem állapodnak meg az euróövezet reformjáról, az azt jelenti, hogy nem is akarnak változásokat.

Komoly a tét, hiszen Macron nem csak az uniós gazdaság átalakítását indítványozta, hanem olyan kezdeményezéseket is tett, amelyek révén a nemzeti kormányok jobban beleszólhatnának az Európai Bizottság következő elnöke megválasztásának folyamatába. Bár minden esély megvan arra, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök utóda francia legyen, Michel Branier, jelenlegi uniós Brexit-főtárgyaló személyében, Macron ennek egyáltalán nem örül. Az Európai Néppárt politikusát ugyanis a francia elnök a múlt emberének tartja.

Új frakció az EP-ben - Macron átalakítja a rendszert Fotó: AFP/Patrick Hertzog

Új frakció az EP-ben - Macron átalakítja a rendszert Fotó: AFP/Patrick Hertzog

Macron az Európai Parlament teljes reformját szeretne elérni a következő, 2019-ben esedékes EP-választás után. Nem hagyományos pártcsaládokban gondolkodik, hanem Európa pártiakban és Európa ellenesekben. Ebben van is logika, hiszen az elmúlt másfél évben az uniós tagországokban megrendezett parlamenti választások tétje általában az volt, EU-párti kormány kerül-e hatalomra, vagy sem. Így volt ez Olaszországban is, ahol teljes patthelyzet alakult ki a március 4-én megrendezett voksolást követően. A voksolás azonban megmutatta, hogy az unióellenesség gyakran csak – távolról sem veszélytelen - választási stratégia egy párt részéről. Az országban ugyanis az euroszketikus pártok, a jobboldali koalíció vezető ereje, az Északi Liga (LN) és a szintén kormányozni kívánó populista Öt Mozgalom (M5S) is jócskán visszavettek korábbi radikális unióellenes nézeteikből csak azért, hogy megnyerjék maguknak koalíciós partnerként a balközép Demokrata Pártot (PD). De vehetjük példaként Ausztriát is, ahol a jobboldali Szabadságpárt (FPÖ) azért lehetett a kormányban az Osztrák Néppárt (ÖVP) partnere, mert levette a napirendről az EU-ellenes kezdeményezéseit.

Macron azonban bezárná ezeket a kiskapukat, s elvárja a pártoktól, valljanak színt: elkötelezik-e magukat Európa mellett, vagy sem. Ezért az általa vezetett francia kormánypárt, az LREM a következő EP választást követően saját EU-frakciót hozna létre, vagyis nem csatlakozna sem az Európai Néppárthoz, sem a szociáldemokratákhoz, vagy a liberálisokhoz, akik vezetőjével, Guy Verhofstadtal egyébként kiváló a francia elnök kapcsolata. A frakció megalapítása nem ördöngős feladat, hiszen hét országból 25 képviselőt kell megnyerni hozzá. Macron pártja már fel is vette a kapcsolatot a spanyol liberális párttal, a Ciudadanosszal, amely az ibériai országban a közvélemény-kutatások élén áll. Mint a Spiegel írja, a tömörülés vezetője Albert Rivera mintha Macron klónja lenne: értelmes, fiatal, jóképű, liberális. Macron az Európa-párti frakcióba csábítaná az olasz Demokrata Pártot, kérdés azonban, Matteo Renzi távozása után milyen irányba indul el a tömörülés. Közép-európai támogatók is lehetnének, mint a tavalyi cseh választáson a parlamentbe bekerült, polgármestereket tömörítő Stan, vagy a tavaly alapított pozsonyi párt, a Haladó Szlovákia.

2018.03.13 06:30

A médiagólem után feláll az agrárgólem is: központosítják Mészáros mezőgazdasági cégeit

Publikálás dátuma
2018.12.17 08:58

Fotó: / Kovalovszky Dániel
Az ország legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari érdekeltsége jön létre a Talentis-konszernnel.
Közös szakmai vezetés alá vonják a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó mezőgazdasági cégeket, a Talentis Agro Holding az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari konszernje lesz - írja a hétfői Világgazdaság.    A lapnak Csák Gyula, a vállalatcsoportot irányító Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója elmondta: terveik szerint ötéves távlatban négy-öt üzletágban is jelentős feldolgozókapacitással és növekvő piaci részesedéssel fognak rendelkezni.  A holdingba klasszikus agrártermelő cégek kerültek, a szántóföldi növénytermesztés mellett kiemelkedő a szarvasmarha- és a sertéságazat, valamint az árutojás-termelés. Ezek mellett jelentősek a borászati és az agrárturizmushoz szorosan kapcsolódó vadgazdálkodási és vadászati turizmussal foglalkozó társaságok, továbbá a malomipar - idézi a cikket az MTI.
A tervek szerint a folyamat végén - az integrálásra váró Mezort csoporttal együtt - valamivel több, mint 36 ezer hektár mezőgazdasági területet művelnek majd, amelynek a túlnyomó része szántóföld. A vállalatcsoport méretének jellemzésére Csák Gyula elmondta, hogy a Mezorttal együtt számított árbevételük tavaly megközelítette volna a 22 milliárd forintot,
a foglalkoztatotti létszám pedig az idénymunkásokkal együtt meghaladta a 2200 főt. Az agroholding elsősorban a belföldi keresletet próbálja kielégíteni, később viszont terveik szerint akülpiacokon is megjelennek félkész és késztermékekkel.

Mészáros erről is lemond majd?

Az ugyanakkor kérdéses, hogy az így felálló agráróriás meddig marad Mészáros-érdekeltség. Mint ismert, az  az ország leggazdagabb gázszerelőjéhez tartozó Mediaworks – miután felvásárlással magába szippantotta több országos és megyei lap kiadóját, köztük a Lapcomot, az Inform Médiát és a Szabad Földet is kiadó Mezőgazda Lap- és Könyvkiadót, valamint a Magyar Idők kiadóját is.- új szerzeményeivel együtt beolvadt a Talentis Groupba. A Talentis Group tulajdonosa szintén Mészáros Lőrinc volt, aki egész médiabirodalmát ingyen és bérmentve átadta a Liszkay Gábor balatonföldvári nyaralójábaba bejegyzett Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak.  Ezzel létrejött az ország legnagyobb, szellemiségében kormányközeli, gazdasági szempontból azonban nonprofit médiaalapítványa, ami közel 500 országos és megyei lapot, hírportált ölel fel. A Gazdasági és Versenyhivatal nem is vizsgálhatta a több szempontból is problémás fúziósorozatot és tulajdonátadást, mivel Orbán Viktor nemzetstratégiai jelentőségű ügynek minősítette a folyamatot - bár nem állmi tulajdonú cégek egyesüléséről van szó.
2018.12.17 08:58

Növekszik a hulladékkeret, azonban az ártalmatlanítására szánt pénz elillan a büdzsében

Publikálás dátuma
2018.12.17 08:30
VÁLSÁGJELEK - Nincs, aki átvegye a leválogatott hulladékot
Fotó: Air Images/
Emelik a termékdíjköteles cikkek begyűjtésének támogatási keretét, ám az ártalmatlanítására fordítandó összegek eltűnnek a költségvetésben.
További hárommilliárddal 17,65 milliárd forintra bővíti a kormány a termékdíj-köteles cikkek gyűjtéséhez és kezeléséhez biztosított jövő évi támogatási keretet – derül ki a szombati Magyar Közlönyből. (A határozat címe szerint a kabinet az összeget a hulladékok fejlesztéséhez is biztosítaná, ám ez bizonyára csak egy nyelvhelyességi baki.) Magyarországon több környezetszennyező árucikk gyártása termékdíj-köteles. Ide tartozik például a gumiabroncs, az akkumulátor, a nejlonzacskó, irodai és reklámhordozó-papírok, illetve kőolajtermékek és elektronikai berendezések. Kétségtelen: a kormány a jövő évi tervek alapján eredendően is jelentősen emelni készült az elhasznált termékek begyűjtési és feldolgozási támogatását. A korábbi évek során ugyanis az erre szolgáló keret hullámzóan bár, de egyre csökkent. A 2012-es több mint 15 milliárd után 2014-re már csak kevesebb mint 10 milliárdot biztosítottak e célra. Némi emelkedést követően a keretet tavaly és idén egyaránt 11,65 milliárd forintban húzták meg. A mostani, ehhez képest nagyarányúnak látszó emelés mégis csak látszólagos siker. Egy szakértő lapunkat arra figyelmeztette: a termékdíjakból az államnak évente közel százmilliárdos bevétele származik. Eme, elvileg e cikkek ártalmatlanítására fordítandó összeg azonban ma eltűnik a költségvetésben. A tényleges bevételnek így még a keretemeléssel együtt is csupán rendkívül szerény hányadát forgatja vissza az eredeti célnak megfelelően a feldolgozásba az Orbán-kormány. Erre utal, hogy a kabinet - Gulyás Gergely kancelláriaminiszter indoklása szerint - azért vetette el saját szaktárcája javaslatát a nejlonzacskók - későbbi betiltásukat megelőző - jelentős termékdíj-emeléséről, mert az EU ezt még nem tette kötelezővé. A hulladékágazat egészéhez hasonlóan e terület is mélyreható válságjeleket mutat. Szakértőnk úgy látja: mára szinte teljesen megszűntek a fejlesztések. Működő piac helyett immár ezt is monopolisztikus helyzetű, kormányközeli vállalkozók uralják. Pedig a használt gumiabroncsnak komoly piacot jelenthet például az őrleményéből készült, a véletlenül ráhajtó autót kevésbé megdobó útpadka, vagy épp az aktívszéngyártás. A magyar hulladékpiac működésképtelenségéről ugyanakkor mindenki meggyőződhet a lerakókban tornyosuló, láthatólag leválogatott gumiabroncs, petpalack-, alumíniumhulladék-, üveg- vagy épp papírhegyek láttán: ezeket nincs, aki átvegye. Mindezek nyomán forrásunk nem számít arra, hogy a most megítélt többletösszeg érdemben javít a feldolgozás hatékonyságán: azzal talán ismét csak egy kormányközeli vállalkozó helyzetén javítanának - véli. Ehhez kapcsolódik, hogy mint szombaton közöltük, az ágazat állami kivéreztetése miatt, biztos bevétel híján egyre több hazai szelektívhulladék-feldolgozó is tevékenysége felfüggesztését fontolgatja. A helyzetet jellemzi, hogy a belföldön keletkező szemét helyett több üzem külföldről hozat be olcsóbbat. Mint arról korábban beszámoltunk, a bevételek központosítása nyomán összeomlás szélén áll a hazai lakosságihulladék-begyűjtés is. Ennek csalhatatlan jeleként Észak-Kelet-Pest és Nógrád megyében a tevékenységet ma már a katasztrófavédelem végzi. Miközben a kormány október végén csak ez évre 26,4 milliárdos póttámogatást ítélt meg e tevékenységre, szavaik tanúsága szerint alapvetően elégedettek a hazai hulladékhelyzettel.

Hulladék-gazdálkodási feladatok támogatása (millió forint)

2012 - 15 180 2013 - 12 747,2 2014 -   9 747,2 2015 - 12 747,2 2016 - 12 750 2017 - 11 650 2018 - 11 650   Forrás: Jogtár, központi költségvetési törvények 

2018.12.17 08:30
Frissítve: 2018.12.17 08:30