Kettészakad Bugár Béla pártja

Publikálás dátuma
2018.03.12 22:30
A válság azután sem csillapodott, hogy bejelentette lemondását Robert Kalinák szlovák belügyminiszter Fotó: AFP/Wiktor Dabkowski
Fotó: /

Várhatóan kettészakad Bugár Béla pártja, a Híd. A vezetés ugyanis nem tudott egységes álláspontot kialakítani abban, hogy az oknyomozó újságíró, Ján Kuciak meggyilkolása utáni helyzetben továbbra is együtt tudnak-e működni Ficóékkal, vagy sem. Többen jelezték: ki akarnak lépni a pártból, s ellenzékbe vonulnak. A kormánynak azonban így is marad elég támogató szavazata a parlamentben, így nem kell új választást kiírni. A legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha Marián Kotleba neonáci pártjának néhány képviselője is átpártolna a koalícióhoz. A válság azután sem csillapodott, hogy bejelentette lemondását Robert Kalinák szlovák belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes, akinek a távozását nem csupán az ellenzék, hanem a Híd is szorgalmazta az egész országot megrázó újságíró-gyilkosság nyomán. Ján Kuciak fiatal oknyomozó újságírót és élettársát a vidéki házukban lőtték agyon. Bugár azt a feltételt szabta a kormányban maradáshoz, távozzék Kalinák a koalícióból. A kabinet három tagú: Fico kormányfő Smer pártja, a Híd és a Szlovák Nemzeti Párt alkotja.

Kalinák személyével szemben már korábban megfogalmazódtak különböző, korrupciógyanút ébresztő állítások, de Fico mindeddig ragaszkodott hozzá.

Rögtön a Kuciak-gyilkosság után lemondott ugyan Marek Madaric, a kulturális tárca vezetője arra hivatkozva, hogy emberileg nem tud beletörődni egy újságíró megölésébe, ám a történtek miatti társadalmi felháborodás nem csitult, és az utóbbi napokban már az egész kormány távozásának a követelésébe csapott át. Múlt pénteken tízezrek követelték ezt Szlovákia-szerte tartott tüntetéseken.

A szűk alkotmányos jogkörrel rendelkező Andrej Kiska államfő is nyíltan szembefordult Ficóval: úgy nyilatkozott a minap, hogy vagy „mélyrehatóan” átalakítják a szlovák kormányt, vagy előre hozott választásokat kellene kiírni.

A kormányfő ezt kerek perec visszautasította. Most azonban a Smer vezetése a jelek szerint úgy döntött, hogy inkább beáldozza Kalinákot, hátha így lecsillapítható az országos elégedetlenség. Egyelőre azonban nem világos, hogy a belügyminiszter lemondása nyomán megnyugodnak-e a kedélyek Szlovákiában.

Maga Fico sajtónyilatkozatot tett közzé, és abban azt írta: távozásával Kalinák elősegítette annak az esélyét, „hogy megmaradhasson a demokrácia, és folytatni lehessen a pozitív politizálást az emberek javára”. A miniszterelnök leszögezte: Kalinák távozása semmiképpen sem azt jelenti, hogy ő vagy a rendőrség megbukott volna a kettős gyilkosság kivizsgálása során, amelyet továbbra is prioritásként kezelnek.

A pozsonyi törvényhozás két legerősebb ellenzéki pártja, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), illetve az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nevet viselő csoportosulás egyaránt üdvözölte Kalinák távozását, de hozzátették azt is, hogy azt nem tartják elégségesnek, továbbra is az egész kormány távozását akarják.

Keményen beolvasott Orbán Viktor miniszterelnöknek a szlovákiai magyar politológus, Petőcz Kálmán. Kifejtette, Magyarországon választást lehet nyerni a sorosozással, de Szlovákiában nem. Hozzátette, hogy Orbán Viktor megsértett minden becsületes szlovák állampolgárt, aki igazságos jogállamban, félelem nélkül akar élni.

"Ne avatkozzon bele Szlovákia belügyeibe, főleg ne olyan buta és szerencsétlen módon, ahogyan azt a napokban tette" – írta bejegyzésében Orbán Viktornak a szlovákiai magyar diplomata, politológus. A magyar kormányfő múlt héten úgy fogalmazott, Soros Györgyöt gyanítja a szlovák kormány megbuktatására tett kísérlet mögött.

2018.03.12 22:30

Nagyon megjárta a trópusi paradicsom, hogy összeveszett Kínával

Publikálás dátuma
2018.08.19 14:53

Fotó: ONLY WORLD/ GUNTHER DEICHMANN
Egyetlen Kína létezik, Tajvan nem önálló állam – aki ezt elfelejtené, azt a pekingi kormány emlékezteti rá, például a turizmus tönkretételével.
Üres hotelek és tétlenül veszteglő turistahajók jelzik a csendes-óceáni Palauban, hogy jár az az ország, amely rosszul dönt egy súlyos világpolitikai kérdésben: az apró szigetország (az államot 241 sziget alkotja, amelyből 12 lakott) ugyanis egyike annak a maroknyi országnak, amely Tajvant (vagyis a Kínai Köztársaságot) ismeri el hivatalosan Kínaként, nem pedig a nagy testvért, a Kínai Népköztársaságot – márpedig az „egy Kína” elv szerint Tajvan hivatalosan nem létezik, csak egy kínai tartomány. Ezek a tévelygőket – 18-an vannak még, a Dominikai Köztársaság és Burkina Faso idén májusban szakította meg a kapcsolatot Taipeijel – Peking folyamatosan nyomás alatt tartja, így történt ez Palau esetében is – mondták el helyiek a Reuters hírügynökségnek. Ennek leglátványosabb lépése az volt, hogy tavaly megtiltották a turistacsoportok utazását a mikronéziai szigetországba – ami rögtön 55 ezer látogatóval kevesebbet jelentett, az évi 122 ezer turista 45 százalékát. Tajvanról pedig csak 9 ezren érkeztek, vagyis nem tudják pótolni a kiesést. Jeffrey Barabe, az egyik üres hotel tulajdonosa meg van győződve róla, hogy mindez szándékos volt: hagyták, hogy felfusson a turizmus, helyi viszonylatban jelentős pénz áramlott be, sőt, kínai befektetők építettek szállodákat és éttermeket – aztán egyszer csak törölték a charter járatokat és elvágták Palaut a bevételektől. Hasonló, turisztikai fegyverrel élt már Kína Dél-Korea esetében: amikor Szöul úgy döntött, amerikai rakétavédelmi rendszert telepít, megtiltották a kínai turisták beutazását.
2018.08.19 14:53

Három óra rejtély Mesebergben

Publikálás dátuma
2018.08.19 09:37
Putyin és Merkel a kastély parkjában
Fotó: Sputnik/ Alexei Druzhinin
Egyelőre semmit nem hoztak nyilvánosságra abból, hogy milyen eredménnyel járt Angela Merkel és Vlagymir Putyin Berlin mellett folytatott, bő háromórás tanácskozása, amelynek végeztével az orosz elnök szombat este visszarepült Moszkvába.
Annyit tudni lehet, hogy a két fő vitatéma Ukrajna és Szíria volt. Az előzetes jelzések szerint napirendre vették a tervezett Északi Áramlat-2 gázvezeték ügyét is, amelynek a politikai vonatkozásai szorosan kapcsolódnak Ukrajnához, hiszen a tenger alatti vezeték Ukrajna és Lengyelország megkerülésével juttat majd orosz gázt Németországba. Kijev már korábban elérte a német kancellárnál, hogy ragaszkodjon ahhoz: az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gáztranzitnak - amely fontos bevételi forrás Ukrajna számára - maradjon szerepe azután is, hogy működni kezd az Északi Áramlat-2. A német kormány Berlin melletti vendégházának, a mesebergi kastélynak az udvarán a szombati megbeszélés előtt tartott közös sajtótájékoztatón Putyin azt mondta: lát lehetőséget arra, hogy - a gazdasági ésszerűség határain belül - továbbra is használják majd az Ukrajnán keresztül vezető útvonalat.  Merkel a maga részéről azt hangsúlyozta ezen a sajtóeseményen, hogy Szíriában el kell kerülni a humanitárius katasztrófát. Hogy ebben a törekvésében a megbeszélés során mennyire talált partnerre az orosz vezetőben, most még nem tudható. Szíriában az orosz támogatást élvező Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányhadserege lényegében megnyerte az évek óta pusztító polgárháborút.  Német álláspont szerint az országban alkotmányos reformra van szükség, és szabad választásokat kell tartani. Putyin ugyanakkor azt várja Európától, hogy nyújtson segítséget az infrastruktúra újjáépítéséhez, és ezáltal járuljon hozzá a Szíriából elmenekültek hazatéréséhez. 
2018.08.19 09:37
Frissítve: 2018.08.19 09:39