A CEU Bécsben nyitna új kampuszt

Publikálás dátuma
2018.03.12 16:32
A CEU budapesti épülete. Fotó: Népszava
Fotó: /
A Közép-európai Egyetem (CEU) és Bécs városvezetése hétfőn jelentette be: olyan egyetértési megállapodásról tárgyalnak, amely lehetővé teszi, hogy a CEU kampuszt hozzon létre Bécsben, a Budapesten és a Bard College-on, New York államban működő oktatási helyszínei mellett.

Mint a CEU budapesti otthonához legközelebb fekvő jelentős német nyelvű egyetemi város, Bécs ideális körülményeket jelent egy új oktatási helyszín létesítésére, írják közös közleményükben. A megállapodás értelmében az Otto Wagner területet vizsgálják, mint lehetséges helyszínt, amiről a CEU és Bécs 99 éves szerződést köthet majd, amely a város melletti hosszútávú elköteleződést jelent.

“Bécs egyetemek, vállalatok és nemzetközi szervezetek globális központja. A városban létesített kampusz izgalmas lehetőségeket kínál oktatóinknak és diákjainknak” - mondta Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora. “Mindamellett, hogy dolgozunk a bécsi kampusz előkészítésén, Budapest marad az otthonunk”, folytatta, hozzátéve, elkötelezettek a budapesti helyzet rendezése mellett, és bíznak benne, a magyar kormány minél hamarabb aláírja és ratifikálja megállapodását New York állammal.

“Bécs, mint egyetemi város számára az együttműködés a CEU-val az évszázad lehetősége”, mondta Michael Häupl, Bécs polgármestere. Hozzátette, “a CEU a közép- és kelet-európai EU tagállamok öntudatra ébredésének szimbóluma”.

Szerző
2018.03.12 16:32

Személyes adatok millióit lopták el Kínában

Publikálás dátuma
2018.09.22 13:13
Illusztráció
Fotó: AFP/dpa/ Lino Mirgeler
21 embert letartóztattak az adatlopási üggyel kapcsolatban.
10 millió személyes adatot, köztük felhasználóneveket, csomagkövetési számokat és telefonszámokat loptak el az internetes kereskedelemmel foglalkozó Alibaba csoporttól Kínában - írja a Reuters. Pénteken 21 személyt letartóztattak az eset kapcsán.
Az elkövetők az Alibaba egy logosztikai központjának vonalkód-olvasó berendezéseit fertőzték meg egy rosszindulatú szoftverrel, és így jutottak az adatok birtokába a Xinhua kínai hírügynokség értesülései szerint. Állítólag a kiberbűnözőknek nem sikerült az ellopott adatokat harmadik félhez eljuttatnia.
2018.09.22 13:13

Értelmetlen óraátállítás, ezer forintot sem spórolunk vele

Publikálás dátuma
2018.09.22 13:00

Fotó: / Gubin Yury
Energetikai szakértők se érzik a - tervek szerint jövő októbertől megszűnő - óraátállítás szükségességét.
A Mavir becslései szerint az ország évente átlagosan mintegy 100-120 ezer megawattóra (MWh) villamos energiát takarít meg a téli és nyári időszámítás váltakoztatásával, ami megfelel egy közepes méretű magyar város éves fogyasztásának – közölte lapunk érdeklődésére a hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyáért felelős társaság. Az állami cég korábbi közleményeivel szó szerint megegyező mondat azért lehet üzenet-értékű, mert az Európai Bizottság a „polgárok kérésére” a téli-nyári időszámítás eltörléséről döntött. A Mavir ennek konkrét véleményezését elhárította, mondván, egy részleteiben nem ismert javaslatról nem tudnak nyilatkozni. A jogszabály módosulása esetén azt természetesen végrehajtják – tették hozzá. Mindez ugyanakkor azt az érzetet erősíti, hogy – számos szakértőtől eltérően – a hazai rendszerirányítónak nem ingott meg a téli-nyári időszámítás hasznosságába vetett hite. Bár az óraátállítás élettani hatásai is nagyrészt megkérdőjelezhetők, valójában annak energetikai hasznossága se túl jelentős – közölte lapunk megkeresésére Haddad Richárd, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület főtitkára, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának intézeti mérnöke. A Mavir által említett érték az ország körülbelül 45 millió megawattórás fogyasztásának alig több mint két ezreléke. Ez a többletfogyasztás a villamosenergia-rendszernek nem okoz semminemű többletterhet. Már csak azért sem, mert az európai piacot jelenleg túlkínálat jellemzi. De a háztartásoknak se hoz különösebb hasznot: a 4,5 millió lakásra vetítve a rendszerirányító által említett éves megtakarítás még az ezer forintot se éri el. Ennyi tehát az óraátállítás egy hazai családra vetíthető haszna. (Igaz, a számítás elvi, hisz a háztartások mindössze a hazai áramfogyasztás körülbelül negyedét képviselik.) Az időmérés nyári eltolásának a szakértő a reggeli csúcsban semminemű jelentőséget nem tulajdonít. A közvilágításban és a háztartásokban használt lámpák fogyasztása az elmúlt évek során a töredékére esett. A reggeli fogyasztás felfutása így sokkal inkább az iparnak és a közlekedésnek tudható be, amit a napfény szinte egyáltalán nem befolyásol. A második, szürkületkor tapasztalható fogyasztási csúcs mögött ugyan kétségkívül a háztartások – elsősorban a melegítésre használt elektromos berendezések – állnak, de ezt mérsékli a vezérelt – vagyis a nagy terheléskor kikapcsoló – áram elterjedtsége. Árnyalja a képet, hogy az óraátállítás ellenére az összfogyasztás nem csökkent. Haddad Richárd szerint ugyanis az alacsony tarifák és fogyasztás nem ösztönöznek a használat visszafogására. Így reggel akár világosban is felkapcsoljuk a villanyt. A 70-es években, amikor az óraátállítás a világon széles körben elterjedt, a módszer az olajárugrás ellen még hatékony módszernek bizonyult. Ám az energia árának – várhatóan hosszú távú – esésével ez a haszon fokozatosan csökken. Mindemellett Haddad Richárd a mostani brüsszeli intézkedéseket is látszatintézkedésnek tartja. Szerinte napi egy óra eltolása nem okoz nagyobb élettani megterhelést egy időjárási frontnál vagy akár egy hosszabb utazásnál. Ha választani lehetne, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon állandó, energetikai oldalról a főtitkár ez utóbbi mellett tenné le a voksát. (Ez csak azért vet fel kérdéseket, mert az „alap”-idősáv a téli és a nyári az „eltolt”.)

Már csak kétszer kell tekerni

Az Európai Bizottság a hét elején közzétette: a jövő év második felétől az unió területén eltörlik az óraátállítást. (Így nálunk most októberben, illetve jövő év márciusában kell még egyszer vissza- illetve előreállítani a mutatót.) A tagállamok jövő áprilisig dönthetnek, hogy a téli vagy a nyári időszámítást tartják meg. Az Európai Bizottság a nyáron konzultáció keretében kérte ki a polgárok és az őket képviselő szervezetek véleményét. Itt a megszólalók 84 százaléka az óraátállítás ellen tett hitet. Az Európai Bizottság ezt emelte hivatalos szintre. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „az óraátállítás eltörlésénél Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek volt már rosszabb ötlete is”. Ugyanakkor közlése szerint a magyar kormány a kérdésben még nem alakította ki álláspontját. A Magyar Alvásközpont az élettani hatások miatt a téli időszámítás fenntartását javasolja. Mások szerint Magyarországnak – egy fajta politikai döntésként - a hozzá gazdaságilag kötődő államok választásához lesz érdemes igazodnia.

Mi voltunk az elsők

A világon elsőként 1916-ban Magyarországon – pontosabban az Osztrák-Magyar Monarchiában és a Német Császárságban – vezették be a nyári időszámítást az idő egy órával későbbre állításával, már akkor is kifejezetten energiatakarékossági okokból. Ezt, miközben a világ nagy részén elterjedt, 1919-ig, majd 1941-1949-ig, 1954-1957-ig alkalmazták nálunk, illetve 1980-tól egész mostanáig folyamatosan. Az elmúlt évek során ugyanakkor világszerte előtérbe kerültek az óraátállítás káros élettani hatásait ecsetelő, egyszersmind gazdasági jelentőségét lekicsinylő vélemények.

2018.09.22 13:00
Frissítve: 2018.09.22 13:00