A koalíció a tét Pozsonyban

Publikálás dátuma
2018.03.12. 19:22
FOTÓ: SAMUEL KUBANI / AFP
Ezekben a percekben ülésezik Pozsonyban Híd-Most párt Országos Tanácsa (OT). A kisebbik szlovák koalíciós párt legfőbb döntéshozó szerve arról dönt, bent maradnak-e a kormányban, vagy elhagyják a (süllyedő) hajót.

A két héttel ezelőtti kettős gyilkosság után kialakult belpolitikai válság megoldásának egyik kulcsa a magyar-- szlovák közös párt, a Híd-Most lehet. A Bugár Béla vezette párt nehéz helyzetben van. Most, hogy Robert Kaliňák belügyminiszter – a tüntetések és az ellenzéki nyomás hatására – délelőtt lemondott, egyik legfontosabb követelésük teljesült. Vagyis akár maradhatnának is. Ha a maradás mellett döntenek, az rövid távon „hozhat a konyhára”, hiszen Robert Fico gyakorlatilag bármit megadna koalíciós partnerének, ha nem robbantaná szét a szövetséget. A választók azonban nem fogják elfelejteni nekik, hogy végig kiálltak a korrupcióval gyanúsított kormányzat mellett annak ellenére, hogy korábban megtisztulást ígértek. Ha viszont szembefordulnak Ficóval, borítják a kormányt, koránt sem biztos, hogy egy előrehozott választáson bekerülnének a parlamentbe. vagy ha bekerülnek is, egyáltalán nem biztos, hogy a mostani ellenzék hajlandó lesz koalícióra lépni velük.

A párt – az előzetes hírek szerint – megosztott a kérdésben. A városok és főleg Pozsony képviselői a távozás, a magyar régiók inkább a maradás mellett vannak. Utóbbiak tartanak a fejlesztések leállásától. Bugár Béla, aki délelőtt tárgyalt a kormányfővel, az OT üléséig nem nyilatkozott.

Ahhoz, hogy megértsük, miről is van szó, érdemes visszamenni a 2016-os választásokig. Akkor patthelyzet alakult ki a parlamentben: a kormányzó nacionalista-balközép Smer (Fico pártja) csak azért tudott kormányt alakítani a szlovák–magyar Híd-Most-tal és egy azóta szétesett Szed (Háló) nevű formációval együtt, mert a másik oldalon (ahol jelenleg az úgynevezett új jobboldali pártok tanyáznak) senki sem akart együttműködni Marian Kotleba csaknem 10 százalékos, Moszkva-barát fasisztáival. Parlamenti többségük így is elég ingatag, és azon múlik, hogy a Bugár Béla vezette Híd-Most mennyire lesz kitartó támogatójuk?

Van egy harmadik „oldal” is a szlovák belpolitikában, ez pedig Andrej Kiska elnök, aki egymaga népszerűbb, mint bármely parlamenti párt, de éppúgy nincs érdemi befolyása a kormányzati ügyekre, mint a magyar államfőnek. Kiska az első perctől kezdve élesen bírálta a Fico-kormány korrupció-gyanús ügyeit, folyamatos munícióval ellátva az egyébként nem túlságosan hatékony ellenzéket. A mostani helyzetben ő az, aki először vetette fel az előrehozott választások lehetőségét, bár tenni ezért nem sokat tud. A szlovák parlamentáris rendszer elég erős, és az elnöknek szinte semmi önálló mozgástere nincs ebben a kérdésben.

Szerző

Lenullázta a rezsicsökkentés lehetőségét a Fidesz

Publikálás dátuma
2018.03.12. 18:17
Népszava fotó
Bár az ellenzék elérte, hogy rendkívüli ülést tartson a parlament, már ma kiderült, hogy a Fidesz mindent leszavaz, ami könnyebbé teheti az emberek életét.

Rendkívüli ülést tart a választások előtt alig két héttel az Országgyűlés – az ellenzéki pártok azt próbálják elérni, hogy az április 8-ai eredménytől függetlenül könnyebbek legyenek az ország mindennapjai. Az MSZP a 13 havi nyugdíjat (mármint, hogy mindenkinek jár az átlagos időskori ellátás, ami most épp 124 ezer forint) szeretné kodifikáltatni, illetve egy érdemi rezsicsökkentést menedzselne. (Utóbbi lényege, hogy egy átlagos fogyasztású háztartás áramdíja a 2016-os januári tarifa – mindenféle rendszerhasználati költséggel együtt, stb. - 90 százalékánál nem lehetne több, illetve a gáz esetében a a 2016-os kiadások 68 százalékával kalkulál a javaslat.) Az LMP a gyermekes családok hajléktalanná tétele ellen nyújt be javaslatot, ami megtiltaná a famíliák kilakoltatását, illetve ha az nem elkerülhető, gondoskodna elhelyezésükről. A Jobbik szintén a kilakoltatásokat akadályozná – a párt a devizahiteleseket mentené egy moratóriummal, illetve kötelezően előírná, hogy a tartozás hány százalékát „szerezheti meg” a bank végrehajtással.

Hogy mi lesz a rendkívüli ülésnap ellenzéki javaslatainak sorsa, azt nagy biztonsággal jelzi előre az, ami ma az Országgyűlés gazdasági Bizottságában történt. A grémium fideszes tagjai ugyanis megakadályozták, hogy a Tisztelt Ház elé kerülhessen (normál ügyrend szerint és nem rendkívüli ülésnapon) a szocialisták rezsicsökkentő javaslata, illetve a Párbeszéd devizahiteles-mentő terve. (Ez egyben azt is igazolta, hogy az egyszeri rezsivágással – lásd: a gázszámlából leírható 12 ezer forint – Orbán Viktor szavazatokat maximál, és nem az életet akarja hosszabb távon könnyebbé tenni.)

Az pedig már a politikai rutin része volt a gazdasági bizottság ülésén, hogy a kormánypárti többség nem engedte az Országgyűlés elé az oligarcha adót (jövedelme jó része után 75 százalékos sarcot fizetne az a cég, amelyik bevételei zömét magyar állami és uniós forrásokból szerzi). És persze lesöpörték a fideszes honatyák azt is, hogy a letelepedési kötvényeket százmilliárd forintért áruló, nemzetbiztonsági kockázatot jelentő offshore-hátterű cégeket megadóztassák.

Szerző

Lenullázta a rezsicsökkentés lehetőségét a Fidesz

Publikálás dátuma
2018.03.12. 18:17
Népszava fotó
Bár az ellenzék elérte, hogy rendkívüli ülést tartson a parlament, már ma kiderült, hogy a Fidesz mindent leszavaz, ami könnyebbé teheti az emberek életét.

Rendkívüli ülést tart a választások előtt alig két héttel az Országgyűlés – az ellenzéki pártok azt próbálják elérni, hogy az április 8-ai eredménytől függetlenül könnyebbek legyenek az ország mindennapjai. Az MSZP a 13 havi nyugdíjat (mármint, hogy mindenkinek jár az átlagos időskori ellátás, ami most épp 124 ezer forint) szeretné kodifikáltatni, illetve egy érdemi rezsicsökkentést menedzselne. (Utóbbi lényege, hogy egy átlagos fogyasztású háztartás áramdíja a 2016-os januári tarifa – mindenféle rendszerhasználati költséggel együtt, stb. - 90 százalékánál nem lehetne több, illetve a gáz esetében a a 2016-os kiadások 68 százalékával kalkulál a javaslat.) Az LMP a gyermekes családok hajléktalanná tétele ellen nyújt be javaslatot, ami megtiltaná a famíliák kilakoltatását, illetve ha az nem elkerülhető, gondoskodna elhelyezésükről. A Jobbik szintén a kilakoltatásokat akadályozná – a párt a devizahiteleseket mentené egy moratóriummal, illetve kötelezően előírná, hogy a tartozás hány százalékát „szerezheti meg” a bank végrehajtással.

Hogy mi lesz a rendkívüli ülésnap ellenzéki javaslatainak sorsa, azt nagy biztonsággal jelzi előre az, ami ma az Országgyűlés gazdasági Bizottságában történt. A grémium fideszes tagjai ugyanis megakadályozták, hogy a Tisztelt Ház elé kerülhessen (normál ügyrend szerint és nem rendkívüli ülésnapon) a szocialisták rezsicsökkentő javaslata, illetve a Párbeszéd devizahiteles-mentő terve. (Ez egyben azt is igazolta, hogy az egyszeri rezsivágással – lásd: a gázszámlából leírható 12 ezer forint – Orbán Viktor szavazatokat maximál, és nem az életet akarja hosszabb távon könnyebbé tenni.)

Az pedig már a politikai rutin része volt a gazdasági bizottság ülésén, hogy a kormánypárti többség nem engedte az Országgyűlés elé az oligarcha adót (jövedelme jó része után 75 százalékos sarcot fizetne az a cég, amelyik bevételei zömét magyar állami és uniós forrásokból szerzi). És persze lesöpörték a fideszes honatyák azt is, hogy a letelepedési kötvényeket százmilliárd forintért áruló, nemzetbiztonsági kockázatot jelentő offshore-hátterű cégeket megadóztassák.

Szerző