Előrehozott választásokról tárgyalna a Most-Híd

Publikálás dátuma
2018.03.13. 15:52
„Egy tisztességes Szlovákiáért” - tüntetésen követelik Fico és kormánya távozását Pozsonyban, 2018. március 9. Fotó: JOE KLAMAR
Előrehozott választásokról akar tárgyalni a Most-Híd, de ha a megbeszélések nem lesznek sikeresek, kilép a kormánykoalícióból - jelentette be a vegyes párt elnöke, Bugár Béla a párt Országos Tanácsának (OT) több mint 8 órán át tartó tanácskozása után, írja az MTI.

A párt döntéshozó testülete, az OT határozata értelmében a Most-Híd vezetése felhatalmazást kapott arra, hogy tárgyaljon koalíciós partnereivel, a Robert Fico vezette Irány - Szociáldemokráciával (Smer-SD) és Andrej Danko pártjával, a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) az előrehozott választások lehetőségéről. Amennyiben ezek az egyeztetések nem járnak sikerrel, a párt kilép a koalícióból.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Szlovákiára mindenképpen előrehozott parlamenti választás vár, a kérdés már csak az, hogy mikor.

Bugár Béla elmondta: Robert Fico - az OT ülése közben tartott koalíciós találkozó során - elutasította annak lehetőségét, hogy az előrehozott választásokról tárgyaljon, így csak az SNS-el fognak egyeztetni. Ezzel az állítással részben ellentétesnek tűnik a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökség Bugár Béla bejelentését követően kiadott híre, amely saját információkra hivatkozva azt állítja: a legerősebb kormánypárt, az Irány - Szociáldemokrácia vezetése csak kedden tárgyalja a Most-Híd felvetését az előrehozott választások lehetőségéről, és döntésükről csak ezt követően tájékoztat majd a párt elnöke, Robert Fico.

Az ülését - mely Bugar szerint egyhangúlag fogadta el hétfői határozatát - azt követően hívta össze a Most-Híd vezetése, hogy a Kuciak-gyilkosság után az országban kialakult feszült helyzetre hivatkozva Robert Kalinák belügyminiszter menesztését kérték a legerősebb kormánypárttól. Akkor Bugár Béla még azt mondta, nem gondolja, hogy a kialakult helyzet miatt az egész kormányt fel kellene áldozni.

Hétfőn Robert Kalinák belügyminiszter bejelentette lemondását, és azt azzal indokolta, hogy távozásával is szeretne hozzájárulni az országban kialakult helyzet stabilizálásához. A bejelentésre reagálva a pozsonyi törvényhozás legerősebb ellenzéki pártja, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), illetve az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) egybehangzóan közölte: a miniszter távozását nem tartják elégségesnek és továbbra is az egész kormány távozását akarják.

Hétfőn tárgyalják a kormány elleni bizalmatlansági indítványt
Hétfőn délelőttre tűzte ki Andrej Danko szlovák házelnök a parlament rendkívüli ülését, amelynek egyedüli napirendi pontja a Robert Ficóval és kormányával szemben beterjesztett ellenzéki bizalmatlansági indítvány lesz. Az indítvány beterjesztését még a múlt héten jelentette be a SaS és az OLaNO. Az indítványt Fico államcsíny-kísérletnek nevezte.
A bizalmatlansági indítvány megszavazásához 76 voksra lenne szükség a 150 fős pozsonyi törvényhozásban, ahol a kormánykoalíció 78 képviselői mandátumot tudhat a magáénak, így az indítvány jóváhagyásának papírforma szerint inkább csak elméleti esélye van. Az SaS-nek és az OLaNO frakciójának 19, illetve 16 képviselője van.


Közvetlenül ezután kezdődött a Most-Híd OT ülése, amelynek tétje az volt, hogy a párt része marad-e a koalíciónak vagy kilép, esetleg szétszakad. Ezzel kapcsolatban a párt szlovák tagozatának néhány képviselője már előre jelezte, hogy a kilépést fogja támogatni. A 14 mandátumot magáénak tudó, Bugár vezette párt kilépésével a 78 képviselővel rendelkező kormánykoalíció elveszítené többségét a 150 fős pozsonyi parlamentben.

Az előrehozott választások megtartására először Robert Fico politikai ellenlábasa, Andrej Kiska államfő tett javaslatot. Robert Fico kormányfő az elnök lépéseit a demokratikus parlamenti választási eredmények megtagadásának nyilvánította, az újságíró-gyilkosság után történtekért pedig többek közt Soros Györgyöt tette felelőssé. Múlt pénteken több tucat szlovákiai városban a kormány távozását követelő tüntetéseket tartottak. Közülük a legnagyobb Pozsonyban volt, ahol több tízezer ember vonult az utcára, mivel kiderült, a maffia-ügyekben, melyekről a meggyilkolt Ján Kuciak írt, Fico kormánya is érintett.

Szerző

"Féknyúz" - Nem tréfadolog, komoly veszély a demokráciára

Publikálás dátuma
2018.03.13. 13:27
Illusztráció/AFP
A friss Eurobarométer-felmérésben megkérdezettek 85 százaléka úgy ítéli meg, hogy az álhírek problémát jelentenek a hazájukban, és 83 százalékuk szerint a jelenség veszélyt jelent a demokráciára - írja a kamaraonline.hu.

Az álhírekkel és az online félretájékoztatással foglalkozó magas szintű munkacsoport tagjai jelentést terjesztettek elő Marija Gabriel digitális gazdaságért és társadalomért felelős európai biztosnak, amelyben meghatározzák a félretájékoztatás fogalmát, és több ajánlást is megfogalmaznak. A jelentés mellett - olvasható a portálon - az Európai Bizottság közzétette az online félretájékoztatásról lefolytatott nyilvános konzultáció és a témában elvégzett Eurobarométer felmérés első eredményeit is. A dokumentumban közreadott meghatározás szerint a félretájékoztatás haszonszerzés vagy a közösség megkárosítása céljából létrehozott, közzétett és terjesztett hamis, pontatlan vagy félrevezető információk összessége

A munkacsoport szerint a probléma kezelése érdekében elő kell mozdítani a médiatudatosságot, olyan eszközöket kell kifejleszteni, amelyek segítségével a felhasználók és az újságírók egyaránt hatékonyabban tudnak fellépni a félretájékoztatás ellen, védelmezni kell az európai sajtóorgánumok sokszínűségét és fenntarthatóságát, és folytatni kell azokat a kutatásokat, melyek a félretájékoztatás Európában kifejtett hatásait vizsgálják. 

Az álhírek és az online félretájékoztatás témájában 26 ezer uniós polgár részvételével elvégzett Eurobarométer-felmérés eredményei azt mutatják, hogy az emberek szerint unió-szerte sok álhír lát napvilágot. A megkérdezettek 85 százaléka úgy ítéli meg, hogy az álhírek problémát jelentenek a hazájukban, és 83 százalékuk szerint a jelenség veszélyt jelent a demokráciára. A magyarországi adatok e tekintetben rendkívül hasonlóak az uniós átlaghoz (89 százalék és 83 százalék). A felmérés eredményei arra is felhívják a figyelmet, milyen fontos a minőségi tömegtájékoztatás.

A teljes cikk itt olvasható. 

Az álhír nem csak kártékony, de nagyon fürge is

kamuhírek hatszor gyorsabban terjednek, mint a valódiak – állapította meg egy 2006 és 2017 között elvégzett, hárommillió ember Twitter-posztjait vizsgáló elemzés - olvasható az MTA Facebook-oldalán. A Massachusetts Institute of Technology kutatói 126 ezer sztori terjedését követték nyomon. Azokat a bejegyzéseket vették figyelembe, amelyek határozottan állítottak valamit anélkül, hogy bármilyen hírforrást megjelöltek volna. Az állítások valóságtartalmát ezután hat független szervezet elemezte. Az eredmény: a kamuhírek minden tekintetben messze felülmúlják a valódi hírek hatékonyságát: sokkal gyorsabban terjednek, több embert és mélyebb rétegekben érnek el. A valós információt tartalmazó bejegyzések hatszor annyi idő alatt jutottak el 1500 Twitter felhasználóhoz, mint a kamuhírek; leginkább azért, mert a az utóbbiakat 70 százalékkal gyakrabban posztolják újra a felhasználók, mint a valódi híreket. A leggyorsabban a politikai témájú kamuhírek terjedtek.

 

Szerző
Frissítve: 2018.03.13. 13:47

"Féknyúz" - Nem tréfadolog, komoly veszély a demokráciára

Publikálás dátuma
2018.03.13. 13:27
Illusztráció/AFP
A friss Eurobarométer-felmérésben megkérdezettek 85 százaléka úgy ítéli meg, hogy az álhírek problémát jelentenek a hazájukban, és 83 százalékuk szerint a jelenség veszélyt jelent a demokráciára - írja a kamaraonline.hu.

Az álhírekkel és az online félretájékoztatással foglalkozó magas szintű munkacsoport tagjai jelentést terjesztettek elő Marija Gabriel digitális gazdaságért és társadalomért felelős európai biztosnak, amelyben meghatározzák a félretájékoztatás fogalmát, és több ajánlást is megfogalmaznak. A jelentés mellett - olvasható a portálon - az Európai Bizottság közzétette az online félretájékoztatásról lefolytatott nyilvános konzultáció és a témában elvégzett Eurobarométer felmérés első eredményeit is. A dokumentumban közreadott meghatározás szerint a félretájékoztatás haszonszerzés vagy a közösség megkárosítása céljából létrehozott, közzétett és terjesztett hamis, pontatlan vagy félrevezető információk összessége

A munkacsoport szerint a probléma kezelése érdekében elő kell mozdítani a médiatudatosságot, olyan eszközöket kell kifejleszteni, amelyek segítségével a felhasználók és az újságírók egyaránt hatékonyabban tudnak fellépni a félretájékoztatás ellen, védelmezni kell az európai sajtóorgánumok sokszínűségét és fenntarthatóságát, és folytatni kell azokat a kutatásokat, melyek a félretájékoztatás Európában kifejtett hatásait vizsgálják. 

Az álhírek és az online félretájékoztatás témájában 26 ezer uniós polgár részvételével elvégzett Eurobarométer-felmérés eredményei azt mutatják, hogy az emberek szerint unió-szerte sok álhír lát napvilágot. A megkérdezettek 85 százaléka úgy ítéli meg, hogy az álhírek problémát jelentenek a hazájukban, és 83 százalékuk szerint a jelenség veszélyt jelent a demokráciára. A magyarországi adatok e tekintetben rendkívül hasonlóak az uniós átlaghoz (89 százalék és 83 százalék). A felmérés eredményei arra is felhívják a figyelmet, milyen fontos a minőségi tömegtájékoztatás.

A teljes cikk itt olvasható. 

Az álhír nem csak kártékony, de nagyon fürge is

kamuhírek hatszor gyorsabban terjednek, mint a valódiak – állapította meg egy 2006 és 2017 között elvégzett, hárommillió ember Twitter-posztjait vizsgáló elemzés - olvasható az MTA Facebook-oldalán. A Massachusetts Institute of Technology kutatói 126 ezer sztori terjedését követték nyomon. Azokat a bejegyzéseket vették figyelembe, amelyek határozottan állítottak valamit anélkül, hogy bármilyen hírforrást megjelöltek volna. Az állítások valóságtartalmát ezután hat független szervezet elemezte. Az eredmény: a kamuhírek minden tekintetben messze felülmúlják a valódi hírek hatékonyságát: sokkal gyorsabban terjednek, több embert és mélyebb rétegekben érnek el. A valós információt tartalmazó bejegyzések hatszor annyi idő alatt jutottak el 1500 Twitter felhasználóhoz, mint a kamuhírek; leginkább azért, mert a az utóbbiakat 70 százalékkal gyakrabban posztolják újra a felhasználók, mint a valódi híreket. A leggyorsabban a politikai témájú kamuhírek terjedtek.

 

Szerző
Frissítve: 2018.03.13. 13:47