Semjén Zsolt;

Keresztény luxus

Azt nemrégiben megtudhattuk miniszterelnökünktől, hogy Magyarországnak jelenleg „hitvalló, keresztény” kormánya van. Ismerjük azonban a közmondást is, miszerint minden szentnek maga felé hajlik a keze. Márpedig óhatatlanul ez a szentencia jut eszünkbe, amikor Orbán Viktor helyettesének helikopteres luxusvadászatairól olvashatunk az egyik skandináv országban. Aki felrója Semjén Zsoltnak mondén életről tanúskodó, költséges hobbiját, azt persze a kormányzatnak a hivatásos szerecsenmosdatói éppúgy demagógnak bélyegzik, mint azokat, akik történetesen a milliárdokat fölemésztő értelmetlen stadionépítéseket kifogásolják. Az alkalmanként egy ilyen túrára szánt potom 4-5 millió forint nem is szúrná a szemünket, ha az ominózus összeg nem jelentené számos nehéz sorsú polgártársunk többévi jövedelmét.

Félreértés ne essék: senki nem kívánja az úgynevezett „kereszténydemokrata” politikustól, hogy az evangéliumi szegénység jegyében fent nevezettekhez hasonlóan maga is nyomorogjon. Semjén emlékezhetne azonban arra, hogy főnöke nem sokkal önnön „konzervatív fordulatát” követően, kárörvendő klerikusok jelenlétében egy sajtótájékoztatón banánköztársasághoz hasonlította hazánkat, miközben a Horn-kormány stabilizációs intézkedéseit bírálta. A Bokros-csomag óta több mint két évtized telt el, luxus és nyomor kettőssége minden eddiginél jobban jellemzi Magyarországot, a jelenlegi végrehajtó hatalom által milliárdokkal megajándékozott klérus azonban a jelek szerint semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy a szekularizációnak hadat üzenő, ugyanakkor szociálisan érzéketlen Orbán-kabinet a társadalmat gyakorlatilag kettészakítja maroknyi milliárdosra és vegetálók tömegeire.

2010-ben, a nemzeti katasztrófa évében Orbán Viktor ideológiai „horgonynak” nevezte a KDNP-t az általa uralt pártszövetségben. A Fidesz elnökének ehhez hasonló verbális gesztusait a nem mérhető támogatottsággal rendelkező kisebbik kormánypárt mozgósító ereje indokolja. A történelmi egyházak politikai érdekérvényesítő szervezeteként működő formáció a híveket egytől egyig potenciális szavazóknak tekinti, akik a KDNP vezetőinek reményei szerint szigorúan a klérus utasításainak megfelelően voksolnak a törvényhozási, illetve helyhatósági választásokon. Utóbbi mítosz dőlt meg nemrégiben Hódmezővásárhelyen, ahol egy plébános hiába agitált a szószékről a kormánypárti polgármesterjelölt mellett, végül a független aspiráns aratott fölényes győzelmet. Ez a fiaskó is arra utal, hogy az ominózus felekezetek papságának a regnáló rezsim kritikátlan támogatása miatt mostanra ugyancsak megcsappant az erkölcsi tőkéje. A klérus hitelvesztése pedig megállíthatatlanul folytatódik, ha befolyása növekedésének reményében továbbra is szó nélkül hagyja a jelenlegi kormányzathoz köthető botrányos ügyeket. Ezek sorába illeszkednek Semjén Zsolt helikopteres luxusvadászatai, melyek méltán kaptak a sajtóban nagy publicitást, mivel tökéletesen reprezentálják a „hitvalló, keresztény” kormány tagjainak fényűzését, mely ordító ellentétben áll a hazai kisemberek tömegeinek nyomorával.