Előfizetés

Semjénnek adóznia kellett volna a vadászat után

Doros Judit
Publikálás dátuma
2018.03.14. 06:02
Fotó: Molnár Ádám

- Sokféle disznóság kiderült mostanában a hatalmasságokról, de Semjén Zsolt svédországi vadászata ezek közül az egyik leginkább kézzelfogható – mondta a Népszavának Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. Szavai szerint amíg az úgynevezett Zöld Könyv, vagyis a közszolgálati etikai kódex szigorúan szabályozza, milyen ajándékot fogadhat el egy "átlag" köztisztviselő – ennek kerete nem megy túl a bonbon-bor-virág-üzleti ebéd kategórián – addig egy országgyűlési képviselő vagy egy miniszter esetében jóval tágabbak a határok.

Az Országgyűlésről szóló 2012-es törvény ugyanis meglehetősen lazán kezeli a képviselői ajándék fogalmát. Annyi azért kihámozható a szabályozásból: egy képviselő a parlamenti munkájával összefüggésben legfeljebb egyhavi képviselői tiszteletdíjának megfelelő összegben fogadhat el ajándékot. Ez nagyjából 800 ezer forintot jelent évente. Ligeti Miklós szerint kérdés, hogy Semjén ajándékba kapott ötmilliós svédországi vadászata bármilyen összefüggésbe hozható-e parlamenti vagy miniszterelnök-helyettesi munkájával, de még ha így is lenne, az összeg akkor is meghaladja az elfogadható maximum hatszorosát.

A jogi igazgató szerint Semjén Zsoltnak fel kellett volna tüntetnie képviselő vagyonnyilatkozatában ezt a nagy értékű ajándékot, amelyhez hasonlót – miként az a Magyar Nemzet cikkeiből kiderült – az elmúlt néhány évben több alkalommal is kapott. Az adózási törvényeknek megfelelően az ilyen juttatások után minimum 15 százalék jövedelemadót kellene befizetni az államkasszába, de egyes szakértők szerint akár egyéb járulékok is terhelhetik az ajándék felhasználóját. Ráadásul kérdéses az is, hogy pontosan hány és milyen értékű út után kellene fizetnie Semjénnek, hiszen ő maga fogalmazott úgy: idő hiányában a rengeteg meghívásnak csak a töredékét tudja elfogadni. Vagyis adódik a kérdés, hogy a svédországi vadászatokon túl vajon milyen egyéb meghívásokból "mazsolázott még" a kereszténydemokraták elnöke.

A Transparency International várhatóan több eljárást is kezdeményez az ügyben.

Arra a kérdésünkre tegnap nem kaptunk választ a Miniszterelnöki Kabinetirodától, hogy Semjén Zsolt fizetett-e adót az ajándékvadászatok után. Miközben az kétséges, hogy fizetett-e adót, a Magyar Nemzet szerint az biztos: a kezdetektől igyekezett a nyilvánosság elől eltitkolni a vadászatot. Az egyik szervezőre hivatkozva ugyanis a lap azt írta: Semjén kérésére a lehető legnagyobb diszkrécióval kellett intézni az utazást, fegyvereket például azért nem vittek Magyarországról, hogy minél kevesebb adminisztrációval járjon, és nyom nélkül maradjon a politikus skandináv útja. Emiatt kellett Semjénnek egy egész szállodát foglalni, mert semmiképp nem szeretett volna véletlenül honfitársaival összefutni.

Szél, eső a nemzeti ünnepen

Publikálás dátuma
2018.03.13. 23:14
Shutterstock illusztráció
Március 15-én is több helyen előfordulhat eső, zápor, legkisebb eséllyel északnyugaton és délen számíthatunk csapadékra. A Dunántúlon feltámad a déli-délnyugati szél. Hajnalban 1-5, délután 7-15 fok várható. Északon és a középső országrészben lesz hűvösebb - írja az Időkép. 

Pénteken a szeles időben az ország nagy részén esős, záporokkal tarkított időben lehet részünk, majd délután délnyugat felől elkezd felszakadozni a felhőzet. 6-15 fokra van kilátás, délnyugati maximumokkal.

Hétvégére várhatóan egy mediterrán ciklon hoz szeles, csapadékos időt. Szombaton délutánig túlnyomóan eső esik majd, 4-10 fokig emelkedhet a hőmérséklet. Vasárnapra azonban előreláthatólag jelentősebben visszaeshetnek az értékek, csökken ugyan a csapadékhajlam, de a sokfelé fagyos időben többnyire már havazásra számíthatunk.

Sólyom László Bős-Nagymaroshoz hasonlította a paksi bővítést

Zsidai Péter
Publikálás dátuma
2018.03.13. 22:44

A Rajk László Szakkollégiumban Sólyom László telt ház előtt beszélt fiatal diákoknak a rendszerváltozást megelőző évekről és a kilencvenes évek átalakulásairól. Felidézte, hogy a nyolcvanas években mozgolódás kezdődött a társadalomban, kisvállalkozások indultak, jogászok Németországba jártak másolni a korszerű jogszabályokat, versenytörvényt, csődtörvényt.

Fontos fejleménynek nevezte a jogállamiság kezdeteit, hogy polgári bíróságok elkezdtek ítélkezni személyiségi jogi dolgokban. Értékként jelent meg a környezetvédelem, az adatvédelem, az emberi jogok és a lelkiismereti szabadság. A környezetvédelem érdekében szerveződtek a legerősebb tiltakozó társadalmi mozgalmak például Szársomlyó, Dorog, Bős-Nagymaros kapcsán. A végül is meg nem valósult dunai vízerőmű ökológiai katasztrófát okozott volna, de létrejött a Duna Kör, amelynek ő is tagja lett, a Duna-mozgalmak, amelyek a társadalmi ellenállást sikeresen közvetítették. Sólyom Bős-Nagymaros ügyét környezetvédelmi szempontból Paks bővítéséhez hasonlította, azzal a különbséggel, hogy a nyolcvanas években még tudományos, társadalmi párbeszédet rendeztek, míg Paks 2 miatt csupán egy akadémiai ülést tartottak. Sólyom kiemelte a rendszerváltozásnak köszönhető egyesülési törvényt, amely szervezetek sokaságát hozta létre: ezek az egyesületek mind a Soros Alapítvány fénymásolóival dolgoztak – jegyezte meg.

Sólyom beszélt az ellenzéki kerekasztal működéséről, a pártok alakulásáról, az állampárt és a demokratikus erők szembenállásáról. Az 1989-es alkotmányról azt mondta, az európai standardnak megfelelő volt, és bár csak ideiglenesnek szánták, az Alkotmánybíróság ügyesen gyúrta át használhatóvá. Az Alkotmánybíróságot, amelyet maga is vezetett, a semmiből teremtették, a legtöbb alkotmánybírónak fogalma sem volt arról, mi is az – idézte fel a kezdeteket. Megalkottak egy dogmatikát, és húsz évnyi távolságból sem érzi úgy, hogy le tudták volna rombolni.

A kárpótlás, állami vagyon kérdésében a koncepció hiányát tette szóvá, ebben nem az Ab szava nem döntött. Annál inkább a politikailag motivált bűncselekmények megítélésében, amelyről kimondták, bizony ezek idővel elévülnek. - Csak azért lehet elítélni valakit, ami a bűn elkövetésekor bűncselekmény volt – hangsúlyozta. Hozzátette: az 56-os sortűzperek igazolták, 50 év elteltével nem lehet igazságot tenni. „Jogállamot nem lehet nem jogállami eszközökkel építeni” - emelte ki. Az ügynöktörvényről azt jövendölte: az majd akkor lesz, ha majd kihalt minden érintett.

A jogállamiság állapotára vonatkozó kérdésre azt felelte, nem merték felhívni politikusok, amikor az Ab elnöke volt, ha mégis, azt tanácsolta, a másnapi Magyar Közlönyben majd olvashatja döntésüket. Az Alkotmánybíróságnak komoly konfliktusai voltak a hatalommal, emlékezett, a kereszténydemokraták a kilencvenes években a Legfelsőbb Bíróságba való beolvasztását akarták elérni. Köztársasági elnökként az alkotmányosság fenntartása volt legfőbb célja a környezetvédelem mellett. Felszólalt Paks 2 ellen, a népszavazást megkerülhetetlennek tartja ebben a kérdésben, továbbá a határon túli magyarok ügye is a prioritásai között szerepelt. Abban is következetes volt, hogy nem hagyta magát befolyásolni a pártoktól, amikor jelölnie kellett különböző tisztségekre vezetőket. Szerinte a 2006-ban az öszödi beszéd után tett októberi nyilatkozata, amelyben Gyurcsány Ferenc visszavonulását kezdeményezte, a legfontosabb mozzanat volt elnöksége során.

Az áprilisi választások tétjéről úgy vélekedett, a NER felváltotta a fékek és egyensúlyok rendszerét, ami azért jött létre, mert minden párt tartott még attól, mi lesz a következménye, ha nem ő győz. Konkrét helyzetértékelésbe nem bocsátkozott, de diktatúra létrejöttétől sem tart, ha ismét nyer a Fidesz: „Meglátjuk, mi lesz, nem tudok jósolni” - mondta. Mindenesetre a Fidesz jobban teljesít, jegyezte meg ironikusan: „a kutyapárt azt a szlogent már nem tudja kitalálni helyettük, hogy megvédjék az országot nem létező ellenségtől.”

Tartva magát fogadalmához, nem kívánta értékelni az őt követő köztársasági és alkotmánybírósági elnök tevékenységét sem. Annyit azért nem tudott magában tartani: nem ért egyet azzal, hogy a jelenlegi Ab mondvacsinált indokkal ül ügyeken, ahelyett, hogy döntéseket hozna, mert ez lenne a dolga. Példaként a lex CEU-t említette.