Timmermans szerint ideje lenne elbeszélgetni Orbánnal

"Nem lehet minden ügyet bíróságra vinni, nem lehet mindent rendeletbe foglalni. A mód, ahogyan egymásról, az európai intézményekről, a demokráciáról, az eltérő hitű és eltérő színű emberekről beszélünk, nos, mindez befolyást gyakorol az ország hangulatára, a demokrácia és a jogállam működésére. Okunk van rá, hogy a magyar kormánnyal és a magyar hatóságokkal nyílt párbeszédet folytassunk erről" – fejtette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságában.

A hétfő éjszakai ülésen a képviselők zöme rendkívül sérülékenynek nevezte a demokrácia és az alapvető jogok helyzetét az EU-ban. Sok felszólaló Timmermans szemére vetette a tétlenséget, mondván: ha az Európai Bizottság az évtized elején határozott lépéseket tett volna a magyarországi demokrácia lebontása ellen, akkor ma nem kéne a lengyelországi, a máltai, a romániai vagy a szlovákiai jogállam aggasztó helyzetével foglalkozni. Az alelnök erre közvetlenül nem reagált, de megerősítette, hogy az uniós végrehajtó testület egy sor jogszabály miatt kötelezettségszegési eljárást indított, illetve az EU Bírósága elé citálta Magyarországot. Továbbra is figyelemmel kíséri a "Stop, Soros" törvénytervezet sorsát – tette hozzá.

Frans Timmermans közölte, hogy az év második felében az Európai Bizottság leteszi az asztalra javaslatát a jogállamiság betartását figyelemmel kísérő új uniós mechanizmus létrehozására. Álláspontja szerint jogilag és gyakorlatilag is nehéz lenne összekapcsolni az uniós pénzek folyósítását a jogállamiság követelményével. De igazat adott azoknak, akik úgy vélik, hogy ahol a demokrácia működésével kapcsolatban kételyek merülnek fel, ott jogos fenntartások kísérhetik az európai adófizetők pénzének a szabályok elköltését is. Az aggályok eloszlatásának jó módszere lehet a csatlakozás az uniós források elcsalását, szabálytalan felhasználását vizsgáló európai főügyészi hivatalhoz — mondta. Megismételte azt a bizottsági elképzelést, hogy azok a tagállamok, amelyek nem vesznek részt a hivatal munkájában, 2021 után eleshetnek támogatásaik egy részétől. Eddig 21 tagállam jelentette be, hogy tagja kíván lenni a jövőre felálló intézménynek, Magyarország nem tartozik közéjük.

Még megtűri a Fideszt a Néppárt
A Fidesz szoros partnerünk, az EP-képviselőik szavazataikkal támogatják a pártcsoport álláspontját és hozzájárulnak a frakció egységéhez – válaszolta Manfred Weber, az Európai Néppárt német keresztényszocialista frakcióvezetője a magyar párt jövőbeni néppárti tagságát firtató kérdésre.

Kósa "üzlettársa" - A rejtélyes csengeri asszony

Publikálás dátuma
2018.03.13. 21:25
Népszava fotó

Évekig szinte nyomorban élt az a csengeri család, amelynek egyik tagja – a háztartásbeli feleség – 1300 milliárd forintot bízott Kósa Lajosra, hogy abból vásároljon államkötvényt – mondták többen is a Népszavának az ország keleti felén, a romániai határszélen lévő kisvárosban. Ám később csoda történt: előkerült egy rejtélyes dokumentum, ami azt igazolta, hogy a Sz. család tetemes vagyont örökölt egyik németországi rokonuk után.

– Négy gyerekük van, a legidősebb lány harmincöt körüli, az utána következő fiú harminc, aztán van még egy huszonéves meg egy tizenkét éves fiú. Nekem a harmincéves fiú elég jó ismerősöm, ő dicsekedett vele annak idején, hogy akár az unokáik unokái is kacsalábon forgó palotában lakhatnak majd az örökségnek köszönhetően – mondta egy férfi. Ő maga ugyan nem látta az ezt igazoló dokumentumot, de úgy tudja, a papírok láttán ügyvédek és orvosok is adtak kölcsön a családnak. Ilyen kölcsönökből újították fel aztán a házukat, majd vettek egy másik, nagyobb házat, került a portára egy márkás személyautó, s egy mikrobusz, amely a Pólus Palace Hotel feliratot viselte. Volt, aki úgy tudja, hogy a Kósával bizniszelő asszony többször emlegette a városban, hogy tulajdonrészük van a hasonló nevű gödi szálloda és golfklubban. Erről a Magyar Narancs korábban megírta: a 90-es évek végén indult a projekthez a gödi önkormányzat biztosított 70 hektárnyi földet, s a várost ebben az időben a Gödi Lokálpatrióták Egyesülete, a Gödi Vállalkozók Egyesülete és a Fidesz-MDF koalíció irányította. A luxusgolfszálló azonban becsődölt, a hitelező CIB és a Magyar Fejlesztési Bank pedig futhatott a pénze után. Érdekes egybeesés, hogy a Kósát kedden mosdatni próbáló Pestisrácok.hu azt írta – nevén nevezve a csengeri asszonyt –, hogy "az a kalandos életű hölgy, akivel szemben százmilliós nagyságrendű visszaélés miatt nyomozás is folyt, ügyködéseivel jelentős kárt okozott a Magyar Fejlesztési Banknak, amit végül persze az adófizetők pénzéből kellett jóváírni."

A csengeriek azonban nem értik, hogy ez az egyszerű nő miként tudta átverni Kósa Lajost, ha egyáltalán átverésről van szó. Azt mondták, a család korábban egyszerű életet élt, volt, hogy a boltban csak hitelre tudtak vásárolni, sokszor kértek kölcsön. Pár éve azonban elindult a rongyrázás. Volt, aki felidézte: egyszer még a saját utcájukat is lezáratták, arra hivatkozva, hogy a német pénzügyminiszer érkezik hozzájuk, a temérdek vagyon átutalásáról tárgyalni. Mások szerint Kósa Lajost azzal "hintáztatták be", hogy a rengeteg pénzből létrehoznak majd egy pénzügyi alapot, s a befektetés kamatainak soráról ő dönthet, s olyan is akadt, aki szerint a térség egyik ismert tárgyagyártó cége is beszállt volna az asszony befektetéseinek kezelésébe.

A helyiek elmondták: a NAV körülbelül egy hónapja szállt ki a család székhelyére, s állítólag több iratot is lefoglaltak, nyomozás indult. A családfő, akit egyébként mindenki rendes, jóravaló és csendes embernek festettek le, nem sokkal később felakasztotta magát – ezt a 168 óra írta meg elsőként. Az asszony, akiről a csengeriek számára ma sem derült ki, hogy zseniális csaló vagy tényleg egy álomvagyon örököse, egyelőre házi őrizetben van, a lábára nyomkövetőt szereltek, de volt, aki kedden is láttak fényes nappal az utcán sétálva.

(Lásd még: Megölte magát a férfi, akinek a felesége állítólag átverte Kósa Lajost)

Szerző

Kósa Lajos esete az 1300 milliárddal

Publikálás dátuma
2018.03.13. 20:00
Népszava fotó
A politikus elvállalta, hogy államkötvénybe fekteti egy csengeri háztartásbeli nő felfoghatatlanul nagy, bő 4 milliárd eurós örökségét. Szerinte átverték, az üzlet nem jött össze.

A magyar honvédelmi költségvetés háromszorosának megfelelő összeg felett rendelkezhetett volna Kósa Lajos tárca nélküli miniszter, ha összejön az a fantasztikusan hangzó állampapír-ügylet, amelyről a Magyar Nemzet közölt dokumentumokat kedden. Bár Kósa szerint az egész „humbug és szélhámosság”, a jövő héten a parlament nemzetbiztonsági bizottsága vizsgálná ki, hogy mi történt: Egy átlátszó, ezermilliárdos blöffel lóvá tették a minisztert, vagy valami komolyabb, akár pénzmosási gyanút is felvető történetbe bonyolódott a Fidesz debreceni erős embere? Annyi viszont már most biztos: ahhoz képest, hogy miniszterként százmilliárdos fejlesztésekért felel, Kósa feltűnően hiszékeny volt. Emellett kiderült azt is, hogy ha kell, akkor közszereplő létére titokban áll állampapír-strómannak.

A lap által közölt közjegyzői okirat szerint 2013-ban egy magánszemély – nevét az újság kitakarta – szinte hihetetlen üzletre beszélte rá Kósa Lajost, aki akkor debreceni polgármester volt. A 2015-ben közokiratba is foglalt megállapodás szerint a megbízó 4,35 milliárd eurót – azaz durván 1300 milliárd forintnyi összeget – helyezett el az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-nél. (Itt érdemes megemlíteni, hogy az okiratot nem akárki, hanem a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke készítette el.) Kósa ebben azt vállalta, hogy ebből az összegből 2015 áprilisától magyar állampapírt vásárol számára. A szerződésből nem derül ki, hogy az állampapír-vásárláshoz miért lett volna szükség Kósa közbenjárására. Ugyanakkor a titokzatos vevő igencsak megbízhatott Kósában mivel a csillagászati összegű devizaszámla felett teljes rendelkezési jogot biztosított volna politikusnak, aki így papíron a magyar honvédelmi költségvetés háromszorosával megegyező összeggel sáfárkodhatott volna.

Már ha az üzlet összejön. Azonban a Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adataiban nyoma sincs akár csak megközelítő mértékű állampapír-vásárlásnak. Az FHB éves jelentéseiből pedig kiderül, hogy a bank betétállománya 300 milliárd körül alakult akkoriban, és nyoma sem volt a mesésen hangzó 1300 milliárdos devizaszámlának. Lapunk megkereste a felügyelet szerepét ellátó Magyar Nemzeti Bankot (MNB) hogy észleltek-e év közben ilyen mértékű pénzmozgást, ám a jegybank nem válaszolt, ahogy az FHB sem adott információkat.

Kósa Lajos viszont kedd délután a Facebook-on közzétette magyarázatát. E szerint őt egy „csengeri háztartásbeli hölgy” kereste meg azzal, hogy „hihetetlen összeget” örökölt Németországból. „Olyan adatokat mondott és iratokat mondott, amelyek ezeket valószínűsítették” – fogalmazott Kósa arról, mivel győzte meg a csengeri nő arról, hogy a világ leggazdagabbjai közé került. (Összehasonlításul: tavaly Soros György 2000 milliárd forintra rúgó magánvagyonával a 195. helyezett volt.) Kósa szerint akkoriban Debrecenben egymásnak adták nála a kilincset a furábbnál-furább befektetők. „Járt nálam a Nigériai Nemzeti Bank különmegbízottja, aki több száz millió dollárt akart Debrecenben befektetni, de előfordult olyan üzletember, aki a vízmeghajtású motorhoz akart üzemet építeni Debrecenben” – sorolta Kósa. Szerinte ő javasolta a hölgynek, hogy fektessen állampapírba. Arra viszont a miniszter nem tért ki, hogy ehhez miért vállalta a brókeri szerepet, azt pedig lapunknak nem válaszolta meg, mennyiért segített volna. A politikus szavaiból kiderül, hogy a nő éveken át bolondította, és csak 2016 körül jött rá arra, hogy lóvá tették. „Nem vettem állampapírt, nem nyúltam pénzhez” – ismételgette Kósa, aki megjegyezte, hogy a csengeri nő szerinte szélhámos és 2010 előtt a szocialistákkal ápolt kapcsolatot.

Lásd még: Megölte magát a férfi, akinek a felesége állítólag átverte Kósa Lajost