Timmermans szerint ideje lenne elbeszélgetni Orbánnal

"Nem lehet minden ügyet bíróságra vinni, nem lehet mindent rendeletbe foglalni. A mód, ahogyan egymásról, az európai intézményekről, a demokráciáról, az eltérő hitű és eltérő színű emberekről beszélünk, nos, mindez befolyást gyakorol az ország hangulatára, a demokrácia és a jogállam működésére. Okunk van rá, hogy a magyar kormánnyal és a magyar hatóságokkal nyílt párbeszédet folytassunk erről" – fejtette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságában.

A hétfő éjszakai ülésen a képviselők zöme rendkívül sérülékenynek nevezte a demokrácia és az alapvető jogok helyzetét az EU-ban. Sok felszólaló Timmermans szemére vetette a tétlenséget, mondván: ha az Európai Bizottság az évtized elején határozott lépéseket tett volna a magyarországi demokrácia lebontása ellen, akkor ma nem kéne a lengyelországi, a máltai, a romániai vagy a szlovákiai jogállam aggasztó helyzetével foglalkozni. Az alelnök erre közvetlenül nem reagált, de megerősítette, hogy az uniós végrehajtó testület egy sor jogszabály miatt kötelezettségszegési eljárást indított, illetve az EU Bírósága elé citálta Magyarországot. Továbbra is figyelemmel kíséri a "Stop, Soros" törvénytervezet sorsát – tette hozzá.

Frans Timmermans közölte, hogy az év második felében az Európai Bizottság leteszi az asztalra javaslatát a jogállamiság betartását figyelemmel kísérő új uniós mechanizmus létrehozására. Álláspontja szerint jogilag és gyakorlatilag is nehéz lenne összekapcsolni az uniós pénzek folyósítását a jogállamiság követelményével. De igazat adott azoknak, akik úgy vélik, hogy ahol a demokrácia működésével kapcsolatban kételyek merülnek fel, ott jogos fenntartások kísérhetik az európai adófizetők pénzének a szabályok elköltését is. Az aggályok eloszlatásának jó módszere lehet a csatlakozás az uniós források elcsalását, szabálytalan felhasználását vizsgáló európai főügyészi hivatalhoz — mondta. Megismételte azt a bizottsági elképzelést, hogy azok a tagállamok, amelyek nem vesznek részt a hivatal munkájában, 2021 után eleshetnek támogatásaik egy részétől. Eddig 21 tagállam jelentette be, hogy tagja kíván lenni a jövőre felálló intézménynek, Magyarország nem tartozik közéjük.

Még megtűri a Fideszt a Néppárt
A Fidesz szoros partnerünk, az EP-képviselőik szavazataikkal támogatják a pártcsoport álláspontját és hozzájárulnak a frakció egységéhez – válaszolta Manfred Weber, az Európai Néppárt német keresztényszocialista frakcióvezetője a magyar párt jövőbeni néppárti tagságát firtató kérdésre.

2018.03.13 22:07

Máshol már leszerepelt az MKB szoftvere

Publikálás dátuma
2018.08.22 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az MKB Bankban frissen bevezetett Flexcube rendszert korábban két Magyarországon is működő bank megvásárolta már, de a Népszava információi szerint mindkét esetben súlyos problémák voltak vele. Erről az MKB vezetői is tudhattak.
Öt napra bezárt június 29-én az MKB Bank és az online szolgáltatások sem voltak elérhetőek, mert a pénzintézetben a teljes informatikai rendszert lecserélték. Bár a bank július 5-én közleményben azt tudatta, hogy az átállás sikeres volt és minden az előzetes terveknek megfelelően történt, néhány nappal később az Azenpenzem.hu szakportál mégis arról számolt be, hogy számos olvasójuk jelezte: azóta sem tudja megfelelően használni a bank szolgáltatásait, például nem tud pénzt utalni. Ezért július 18-án a bank vezetői sajtótájékoztatót tartottak, ahol Kovács Larissza, a bank „ügyfélélmény igazgatója” azt mondta, csak kevés számú hibajelentés érkezett hozzájuk, de ezeket is már megoldották, és volt „néhány elszigetelt bejelentés” (hogy ez pontosan mit jelent, az nem derült ki a tudósításokból), amin akkor még dolgoztak. Ehhez képest a 24.hu még hetekkel később is azt írta, hogy olvasóik rendszeres problémákról számolnak be, volt aki nem tudott pénzt felvenni a vállalkozói számlájáról az ATM-terminálból, más pedig azt írta: a beérkező utalásainak csak az összegét látja, hogy honnan jön a pénz, azt nem. Az elmúlt napokban banki és az MKB rendszerét ismerő informatikai szakemberrel is beszéltünk a működési zavarok lehetséges okairól. A megkérdezettek hangsúlyozták, hogy egy olyan informatikai váltás, amire az MKB vállalkozott, minden bank esetében kritikus helyzetet jelent, mert olyan mennyiségű adatot kell exportálni egyik rendszerből a másikba, hogy azt előzetesen teljeskörűen tesztelni egyszerűen nem lehet, így sok minden élesben történik a váltás során. Forrásaink szerint ugyanakkor az MKB által megvásárolt Flexcube rendszerrel már korábban is adódtak problémák és ez nem volt ismeretlen a hazai bankszektor egyetlen vezetője előtt sem. Egy forrásunk szerint két Magyarországon is működő bank használta a Flexcube-ot évekkel ezelőtt, de végül mindkét pénzintézet vezetői úgy döntöttek, hogy inkább megszabadulnak tőle, mert folyamatos problémákkal szembesültek. - A banki informatika az egyik legbonyolultabb rendszer még az informatikán belül is, ez tény, de így is olyan mennyiségű hibával szembesültünk, hogy végül a váltás mellett döntöttünk - mondta egy forrásunk. Ő a következő példával illusztrálta a helyzetet: egy 25 évre megkötött lakáshitel szerződésnél a bank informatikai rendszerének a kamatok és egyéb költségek alapján 25 évre előre ki kell tudnia számolnia a havi törlesztőrészleteket, majd a törlesztések beérkezésével ezt folyamatosan újrakalkulálni, ha esetleg elmaradás vagy éppen túlfizetés van. Ezek az informatikai műveletek a bankfiókok zárása és a másnapi nyitás között történnek meg, azonban informátorunk szerint előfordult, hogy az említett rendszer egyszerűen nem volt képes időre végezni, így reggel késve tudtak csak kinyitni. Igaz, forrásunk azt is hozzátette, hogy ez még az említett Flexcube rendszer egy korábbi változata volt, azóta nyilván történtek fejlesztések a rendszeren. Egy informatikai cég vezetője azt mondta, egy ilyen nagyságrendű váltás-fejlesztés egy MKB szintű bank esetében nagyságrendileg 80 és 120 millió dollár (22,7-34 milliárd forint) közötti összegbe kerül, ő úgy becsüli, a bank az új rendszerre körülbelül 50 milliót költhetett.
2018.08.22 06:00
Frissítve: 2018.08.22 06:00

Tovább éheztetik a menedékkérőket a magyar hatóságok

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:03
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Már a nyolcadik menedékkérőtől tagadják meg a tranzitzónában az élelmet. Már hétszer felszólította a strasbourgi bíróság a magyar hatóságokat, hogy adják meg az ellátást, ám - mint a Magyar Helsinki Bizottság írja - mégis folytatják az embertelen gyakorlatot.
Az a menekült, aki Szerbia felől érkezik, jó eséllyel a tranzitzóna idegenrendészeti részlegén találja magát, a menekültügyi kérelmét ugyanis várhatóan elutasítják arra hivatkozva, hogy biztonságos országból érkezett. Annak ellenére, hogy menekültüggyel foglalkozó szervezetek szerint Szerbia nem minősül biztonságos országnak, a helyi idegenrendészeti rendszer ugyanis erősen hiányos. A menedékkérők hiába fellebbeznek az elutasító döntés ellen, annak nincs halasztó hatálya, így azonnal megindul az idegenrendészeti eljárás. Amíg pedig a jogerős döntésre várnak nem kapnak ellátást. Ha ételt akarnak, csak Szerbia felé mehetnek - és akkor zárul mögöttük a Magyarország felé vezető kapu.
A tranzitzónában már a nyolcadik menedékkérő embertől tagadják meg az élelmet a magyar hatóságok - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közösségi oldalán kedden megjelent közleményében. Az áldozat, egy fiatal afgán nő hosszú menekülése során elképzelhetetlen borzalmakat élt át, írják, hozzátéve:
"Mai határozata alapján a magyar hatóság mégis azt mondta ki, hogy nemhogy védelemre, de még két zsömlére sem érdemes."
A Helsinki Bizottság a korábbi esetekhez hasonlóan, most is a strasbourgi bírósághoz fordul. "A korábbi hét megkínzott, kiéheztetett ügyfelünknél már felszólította a bíróság a magyar államot, hogy adjon enni nekik. Most sem számítunk másra. Tudja ezt a hatóság is, de minden emberi érzést sutba vágva inkább aljas politikai megrendelést szolgál ki" - fogalmaznak.
Múlthéten az Iványi Gábor lelkész által vezetett humanitárius csoportot fordult a hatóságokhoz azzal, hogy élelmet szeretnének eljuttatni a tranzitzónában lévő embereknek. Kérésüket indoklás és jogszabályi hivatkozás nélkül utasította el a Bevándorlási Hivatal.
2018.08.21 19:03
Frissítve: 2018.08.21 19:27