Robert Langdon megint a lényegre tapint

Publikálás dátuma
2018.03.16. 06:46
Fotó: AFP/Arne Dedert/DPA
Dan Brown legújabb kötete az emberiség nagy kérdéseit feszegeti. Néha kicsit több pátosszal, mint kellene, mégis tudunk azonosulni vele.

Versenyfutás az idővel. Az ember Földön eltöltött napjainak, a tudományos fejlődésnek, a vallási dogmák megújításának vagy épp megtartásának kulcsa mind-mind az időhöz kapcsolódik. De mi lenne, ha az évszázadokat és évezredeket előre és hátra csévélve könnyedén feltérképezhetnénk világunk alapvető kételyeit?

Honnan jöttünk? Hová tartunk? – Dan Brown legújabb, Eredet című könyvének kulcskérdései ezek. Olyan talányok, amelyek az emberiség életét láthatatlan módon határozzák meg, s mi az itt eltöltött rövid időnk alatt pusztán a válasz legfelsőbb kérgét tudjuk megkapargatni. Már amennyiben ez eszünkbe jut. A legtöbbünk azonban bizonyára felteszi ezeket a kérdéseket – Istennel, a tudománnyal vagy az evolúcióval való első találkozásakor.

Az eredet, a Genezis vagy az ősrobbanás – nevezzük bárhogy – ősidők óta foglalkoztat bennünket. A számítógépek „forradalma”, a mesterséges intelligencia, a beláthatatlan mértékű fejlődés azonban egyúttal a vég örök dilemmáját is felveti: meddig megyünk el? Meddig mehetünk? Ki fogja utolsóként lekapcsolni a villanyt? A szerzőtől megszokott elemek – feltárhatatlannak látszó rejtély, egy okos és szép nő a főszereplő oldalán, s a kalandos végkimenetel – kavalkádját olyan metafizikai, vallási, lételméleti felvetések követik, amelyek az eddig megjelent regények sorából némileg ki is emelik a művet, és egy pillanatra könnyedén elfelejtjük a regény fantasztikus kereteit, sokkal inkább jövőnk alakulásán izgulunk.

Vannak persze olyan részletek is, amelyek fölött képtelenség elsiklani; így nem csupán szimbolikus jelentése lehet annak, hogy a világméretű felfedezéseket feltáró tudós, Edmond Kirsch mesterséges intelligenciája szorosan kötődik a múlt századi történelem egyik legfontosabb alakjához. Technológiai befolyásoltságunk – mely egyúttal determináltságunk is –, az egyházak vajúdása, a társadalmi normák, az egyéni döntések és véleménykülönbségek szerepe a regény lapjain túllépve saját jelenünket körvonalazzák, így bátran állítható, hogy Dan Brown egyik legaktuálisabb könyve született meg az Eredetben. Bár olykor úgy tűnhet, talán túl sok a kinyilatkoztatás és a fennkölten hangzó állítás, Robert Langdon gyakran a lényegre tapint, s kimondja, amit mindannyian gondolni vélünk: néha az igazság különösebb, mint a fikció.

Szerző

Megadóztatnák a környezetszennyezést

Publikálás dátuma
2018.03.16. 06:20
Fotó: Shutterstock

Az agrártámogatások és a fejletlenebb régiók, országok felzárkóztatására szánt források szinten tartását javasolja az Európai Parlament (EP) az EU 2020 utáni hétéves költségvetésében. A képviselőtestület pénzbírsággal és nem a közösségi alapok megvonásával büntetné a demokratikus alapértékeket semmibe vevő kormányokat.

Az EP plenáris ülése szerdán fogadta el állásfoglalását a következő uniós büdzsé nagyságáról, szerkezetéről és prioritásairól. Egy másik határozatban az EU bevételeinek radikális reformját indítványozza.

Az Európai Bizottság május 2-ikán készül el a javaslataival, majd ezt követően a tagországok és a parlament együtt fogadják el a hosszútávú keretköltségvetést. A képviselőtestület azt szeretné, ha erre legkésőbb jövő tavaszig sor kerülne, de a tagállamok ezt túl szoros határidőnek tartják.

Az EP a 27 ország bruttó nemzeti termékének 1,3 százalékára emelné a büdzsé főösszegét a jelenlegi 1 százalékkal szemben. A növeléssel betömné a Brexit miatt keletkező költségvetési lyukat, és pluszforrásokat biztosítana egy sor közösségi politikára. A parlament a mostani 83-ról legalább 50 százalékra csökkentené a tagállami befizetésekből és az áfabevételek bizonyos hányadának az átutalásából származó bevételeket. A hiányt egyebek között az adóelkerülésből profitáló cégek, digitális óriásvállalatok, illetve a környezetszennyezés megadóztatásával pótolná. A képviselőtestület azzal fenyegeti a tagállamokat, hogy ha nem adják beleegyezésüket a bevételi rendszer reformjához, akkor nem fogja megszavazni a hétéves keretköltségvetést.

2021-től a parlament megtöbbszörözné a tudományos kutatásokra és innovációra, az Erasmus+ diákcsere programra, a fiatalok foglalkoztatását elősegítő kezdeményezésekre jutó pénzösszegeket. Jelentősen emelné a migrációval összefüggő kiadásokat, a külső határok őrizetére, a belbiztonságra és a védelemre szánt összegeket. Kiemelten támogatná a határokon átnyúló infrastrukturális projekteket.

A képviselőtestület ellenzi a magyar gazdaság számára létfontosságú kohéziós alapok megnyirbálását. A forrásokból továbbra is minden régiónak részesülnie kell, de nagy részüket a legsérülékenyebb térségekre kell fordítani. Szerinte a jövőben a GDP mellett egyéb szociális, népesedési és környezetterhelési mutatók figyelembevételével kell meghatározni a közösségi támogatásokra való jogosultságot. A parlament a 2014-2020 közötti szinten tartaná a mezőgazdasági kiadásokat is, és elutasítja, hogy a gazdáknak járó kifizetéseket a nemzeti költségvetésből állják.

Kérdésünkre Jan Olbrycht lengyel néppárti képviselő, a büdzséről szóló jelentés társszerzője megerősítette: az EP nem híve annak, hogy a jogállamot sértő tagállamoktól megvonják az EU-s pénzeket, jóllehet számos képviselő ezt javasolta. Ehelyett azt indítványozzák, hogy az érintett országot sújtsák pénzbüntetéssel. A parlament az Európai Bizottságra bízná a részletek kidolgozását.

Figyelemre méltó, hogy a képviselők az uniós költségvetésből támogatnák a jogállamot és demokráciát védő civil szervezeteket.

Megadóztatnák a környezetszennyezést

Publikálás dátuma
2018.03.16. 06:20
Fotó: Shutterstock

Az agrártámogatások és a fejletlenebb régiók, országok felzárkóztatására szánt források szinten tartását javasolja az Európai Parlament (EP) az EU 2020 utáni hétéves költségvetésében. A képviselőtestület pénzbírsággal és nem a közösségi alapok megvonásával büntetné a demokratikus alapértékeket semmibe vevő kormányokat.

Az EP plenáris ülése szerdán fogadta el állásfoglalását a következő uniós büdzsé nagyságáról, szerkezetéről és prioritásairól. Egy másik határozatban az EU bevételeinek radikális reformját indítványozza.

Az Európai Bizottság május 2-ikán készül el a javaslataival, majd ezt követően a tagországok és a parlament együtt fogadják el a hosszútávú keretköltségvetést. A képviselőtestület azt szeretné, ha erre legkésőbb jövő tavaszig sor kerülne, de a tagállamok ezt túl szoros határidőnek tartják.

Az EP a 27 ország bruttó nemzeti termékének 1,3 százalékára emelné a büdzsé főösszegét a jelenlegi 1 százalékkal szemben. A növeléssel betömné a Brexit miatt keletkező költségvetési lyukat, és pluszforrásokat biztosítana egy sor közösségi politikára. A parlament a mostani 83-ról legalább 50 százalékra csökkentené a tagállami befizetésekből és az áfabevételek bizonyos hányadának az átutalásából származó bevételeket. A hiányt egyebek között az adóelkerülésből profitáló cégek, digitális óriásvállalatok, illetve a környezetszennyezés megadóztatásával pótolná. A képviselőtestület azzal fenyegeti a tagállamokat, hogy ha nem adják beleegyezésüket a bevételi rendszer reformjához, akkor nem fogja megszavazni a hétéves keretköltségvetést.

2021-től a parlament megtöbbszörözné a tudományos kutatásokra és innovációra, az Erasmus+ diákcsere programra, a fiatalok foglalkoztatását elősegítő kezdeményezésekre jutó pénzösszegeket. Jelentősen emelné a migrációval összefüggő kiadásokat, a külső határok őrizetére, a belbiztonságra és a védelemre szánt összegeket. Kiemelten támogatná a határokon átnyúló infrastrukturális projekteket.

A képviselőtestület ellenzi a magyar gazdaság számára létfontosságú kohéziós alapok megnyirbálását. A forrásokból továbbra is minden régiónak részesülnie kell, de nagy részüket a legsérülékenyebb térségekre kell fordítani. Szerinte a jövőben a GDP mellett egyéb szociális, népesedési és környezetterhelési mutatók figyelembevételével kell meghatározni a közösségi támogatásokra való jogosultságot. A parlament a 2014-2020 közötti szinten tartaná a mezőgazdasági kiadásokat is, és elutasítja, hogy a gazdáknak járó kifizetéseket a nemzeti költségvetésből állják.

Kérdésünkre Jan Olbrycht lengyel néppárti képviselő, a büdzséről szóló jelentés társszerzője megerősítette: az EP nem híve annak, hogy a jogállamot sértő tagállamoktól megvonják az EU-s pénzeket, jóllehet számos képviselő ezt javasolta. Ehelyett azt indítványozzák, hogy az érintett országot sújtsák pénzbüntetéssel. A parlament az Európai Bizottságra bízná a részletek kidolgozását.

Figyelemre méltó, hogy a képviselők az uniós költségvetésből támogatnák a jogállamot és demokráciát védő civil szervezeteket.