MLSZ: szemben az UEFA-val vagy Orbánnal

Publikálás dátuma
2018.03.16 06:52
Fotó: Szalmás Péter
Két tűz közé került a Magyar Labdarúgó-szövetség, Orbán Viktor miniszterelnök visszaengedné a pirotechnikát a lelátóra, az európai szövetség viszont minden eszközzel küzd ennek használata ellen.

Rendkívül kellemetlen helyzetbe hozta a Magyar Labdarúgó-szövetséget (MLSZ) Orbán Viktor miniszterelnök március elsején, amikor az épülő diósgyőri stadion bejárása alkalmával arról beszélt, milyen jót tenne a bajnoki meccsek hangulatának, ha a szurkolók ellenőrzött keretek között ismét görögtüzeket gyújthatnának a lelátón, és visszatérnének a füstbombák, a petárdák a nézőtérre.

Bánki Erik fideszes politikus, az MLSZ elnökségi tagja pár nappal később már televíziós interjúban mondta el, hogy a szövetség megvizsgálja a pirotechnikai eszközök visszaengedésének lehetőségeit. Bánki egyébként főszereplője volt a tao-rendszer bevezetésének, 2011. május 6-án a Parlament sportbizottságának elnökeként sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az Európai Unió engedélyt adott a tao-rendszer elindítására Magyarországon. Később kiderült, a bejelentés pillanatában az EU még nem is tudott erről a magyar szándékról.

Ha ezúttal igazat mondott a politikus, akkor kutyaszorítóba vezette az MLSZ-t. Lapunk úgy tudja, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) zérótoleranciát hirdetett a lelátói pirotechnika kérdésében, erre hivatkozva Ausztriában a múlt héten jelentették be, hogy csatlakozva az európai normákhoz, csak rendkívüli esetekben engedélyezik futballmérkőzéseken a "tűzgyújtást" a lelátón, akkor, ha Bajnokok Ligája-döntőt játszik valamelyik osztrák klubcsapat vagy világbajnokságon jut el a fináléig a válogatott. Ilyen feltétellel a magyarországi engedélyezés esetén sem kell attól tartani, hogy gyakran lángol majd a lelátó.

A Népszava megkereste a témában az UEFA-t, a sajtóosztály az alábbi választ küldte: "Az UEFA ismételten hangsúlyozza, hogy nem lehet pirotechnikai eszközöket biztonságosan használni a futballban. A pirotechnikai eszközök nemcsak a szurkolók, hanem a játékosok, hivatalos személyek testi épségét is veszélyeztetik, ezért tilos ezeket bevinni a stadionokba."

Ezen kívül az UEFA elküldte a hivatalos honlapján tavaly december elsején megjelent beszámolóját egy müncheni tanácskozásról, melyen a tagországok biztonsági szakemberei vettek részt. Itt ugyanaz hangzott el, amit az UEFA nekünk is írt, semmilyen körülmények között sem szabad bevinni a pirotechnikát a futballstadionokba.

A résztvevők ezen az egyeztetésen megállapították, hogy mivel az egyes országok jogszabályai között komoly eltérések vannak, együtt kell olyan szabályozást kidolgozni, amely mindenhol egyformán alkalmazható. A cikk szerint minden európai ország - elvileg tehát Magyarország is - egyetértett abban, hogy az Európai Unió segítségével kell elérni a pirotechnika száműzését az összes futballstadionból.

Természetesen lapunk megkereste az MLSZ-t is, szerettük volna megtudni, mi a szövetség álláspontja: Orbán Viktor felvetését követve engedélyezni fogja a pirotechnikai eszközök visszatérését a lelátókra, ebben az esetben szembefordul az UEFA-val vagy az európai szövetség normáit követi, és figyelmen kívül hagyja a miniszterelnök fölvetését? Kedden elküldött kérdésünk - egyáltalán nem meglepő módon - lapzártánkig válasz nélkül maradt.

Az Eb-pályázatnál félretájékoztatta az MLSZ az UEFA-t
A 2020-as Európa-bajnoki pályázat benyújtásánál az MLSZ azt ígérte, hogy 2018-ra kész lesz a Puskás Ferenc Stadion Budapesten, ahol három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt rendeznek majd a kontinenstornán. A jelentkezéskor még 2017 volt az átadás tervezett időpontja az Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával jegyzett 2013-as kormányrendelet szerint. Négy évvel később a miniszterelnök ezt a rendeletet visszavonta, és 2019. október 31-re módosította az átadási határidőt. Az UEFA tavaly tavasszal Csányi Sándor MLSZ-elnöktől kért magyarázatot arra, miért módosult a jelentkezésnél vállalt határidő? Válaszul az UEFA megnyugtatására Orbán Viktor létrehozta a Puskás Ferenc Stadion Időarányos Kivitelezését Nyomon Követő Bizottságot, melynek ő az elnöke, tagjai Csányi Sándor mellett Fürjes Balázs, kiemelt fővárosi beruházásokat felügyelő kormánybiztos és Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter. A miniszterelnök kormányhatározatban szögezte le, a testület legalább havonta összeül - vagy lehetőleg még gyakrabban -, ám a valóságban egyetlen ülésre sem került sor. Az UEFA megnyugtatására alapított testület csak a kormányhatározatban létezik, a valóságban nem, hiszen nem ül össze, nem végez érdemi munkát.

Nincsenek összhangban a célok, a források és a lehetőségek a Corvinus átalakításánál

Publikálás dátuma
2019.04.26 07:40

Fotó: Népszava
Legfeljebb régiós, nem pedig európai vagy világszintű javulást lehet elérni a fenntartóváltással. Az állami után most gazdasági függés jöhet.
A Mol-vezér kinevezése egyértelmű lépés abba az irányba, hogy a kormány az üzleti-gazdasági szféra szolgálatába állítsa a Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE) – értékelte lapunknak a BCE egyik oktatója Palkovics László szerdai bejelentését. Az innovációs miniszter Hernádi Zsoltot, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját kérte fel annak a kuratóriumnak a vezetésére, amely júliustól fogja irányítani az alapítványi fenntartásba kerülő egyetemet. A Maecenas Universitas Corvini Alapítvány ötfős kuratóriumának tagja lesz (Chikán Attila egykori és Lánczi András jelenlegi rektor mellett) Csák János, a Mol-csoport korábbi elnöke és Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója is. A bejelentés az egyetemi közösségen belül felerősítette azokat a korábbi aggodalmakat, amelyek szerint a társadalomtudományi képzések háttérbe szorulnak, a Corvinus idővel egyfajta üzleti egyetemmé válik. Forrásunk szerint az, hogy ne ebbe az irányba induljanak a folyamatok, egyedül Lánczi András érdekérvényesítő erején múlik. A rektor továbbra is kitart amellett, hogy a Corvinus tudományegyetem, ne pedig „business school” legyen. A szaktárca azt várja az átalakítástól, hogy a közvetlen állami fenntartás megszüntetésével olyan adminisztrációs korlátoktól szabadul meg az egyetem, amelyek „a hatékony fejlődés útjában állnak”. A kitűzött célok elérése azonban még az alapítványi fenntartással is kétséges. A kormány azt szeretné, ha a Corvinus 2030-ra Európa 100 és a világ 200 legjobb egyeteme közé kerülne, ám az intézmény gazdasági helyzetét jól ismerő forrásunk szerint erre nem lesznek elegendőek az alapítvány számára juttatott források. Az alapítvány alapító vagyona a Mol Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettje, ezek összértéke mintegy 380 milliárd forint. A tervek szerint a részvények osztalékhozama – ami jelenleg mintegy 13,5 milliárd forintot tesz ki – fordítható majd az egyetem céljainak megvalósítására. – Ennyi pénzből legfeljebb regionális szinten lehet láthatóbbá tenni az egyetemet, de még ezt sem lesz könnyű elérni. A célok, a források és a lehetőségek nincsenek összhangban – fogalmazott egyik forrásunk. Növelni akarják például a külföldi oktatók arányát, ám ők nyilvánvalóan nem fognak idejönni a magyar bérekért. Az viszont komoly bérfeszültséget generálna, ha egy külföldi oktatónak négyszer-ötször annyi pénzt ajánlanának, mint egy magyarnak. A Corvinus egy másik elismert professzora úgy nyilatkozott: az alapítványi fenntartással még így is több lehetősége lesz az egyetemnek. Arra a kérdésünkre, ugyanezeket a célokat az eddigi, állami fenntartás keretei között nem lehetett-e volna kitűzni, úgy válaszolt: de igen. "Úgy viszont a megvalósítás sokkal „macerásabb” lett volna, ugyanis nemcsak egy egyetemet, hanem az egész állami felsőoktatást kellett volna fejleszteni", fogalmazott. Szerinte az alapítványi működésre vannak jó nemzetközi példák – például a finn Aalto Egyetemet is közalapítvány tartja fenn. Igaz, ott nincs tandíj, míg a Corvinuson a fizetős hallgatók arányának növelését tervezik. Továbbá a központi költségvetés jelentős részét ott továbbra is a finn állam biztosítja, ami nem okoz akkora bizonytalanságot, mint egy részvénycsomag. A Corvinus ezután sem szórhatja két kézzel a pénzt, muszáj lesz takarékoskodnia annak érdekében, hogy egy, a 2008-ashoz hasonló gazdasági válság esetén nagyobb gondok nélkül működhessen tovább, és a részvényekkel együtt ne dőljön be maga az egyetem is.
Frissítve: 2019.04.26 07:40

Tévúton a kormány: nem akciótervre, hanem komplex családvédelmi programra lenne szükség

Publikálás dátuma
2019.04.26 07:15

Fotó: Népszava
Szétszedték a szakemberek a kormány családvédelmi akciótervét a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján.
Becsülendő, hogy Magyarországnak van egy demográfiai programja – hozta fel szinte védekezésként Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Magyar Közgazdasági Társaság csütörtöki szakmai konferenciáján a végső érvet a kormány családvédelmi intézkedéscsomagja mellett. Pedig a másik két felkért előadó sok jónak tartott apró részletet talált a tervekben, bár ezeknél valóban több volt a kérdőjel és a számonkérés, amiben vélhetően az is szerepet játszott, hogy mindenki más oldalról közelített a családpolitikához. A pénzügyi államtitkár a gazdaság, a foglalkoztatás felől nézte az adatokat, amikor kijelentette, hogy tíz év múlva már olyan mértékben csökken az aktív korú népesség hazánkban, hogy akkor sem lesz elegendő munkaerő, ha a most még tartaléknak tekintett 300-600 ezer embert is foglalkoztatni kezdik. A családpolitika ott jön be a képbe, hogy ennek a körnek nagy része családanya, akiket akkor is munkára fognának, ha négy gyermeket nevelnek. A hétpontos orbáni családvédelmi csomagra idén a GDP 0,3 százalékát, jövőre pedig 1,1 százalékát fordítja az állam, de mindenki nyugodjon meg, ez nem borítja fel a költségvetést és a hiánycélt – nyugtatta a Corvinus Egyetemen egybegyűlt közgazdászokat a kormánytag. Az intézmény kutatója, Pitti Zoltán azonban előzetes számításokat is végzett és azt mutatta be, hogy a csok-program elemeire – lakásvásárlásra, kedvezményes kölcsönre, kamatteher átvállalásra, ÁFA visszaigénylésre és gépkocsivásárlási támogatásra – idén több mint 258 milliárd forint megy el, de 2026-ban már 642 milliárd lesz mindennek a forrásigénye. Az adóhatóság korábbi elnöke felhívta a figyelmet, hogy nem jó megoldás másodrendűként kezelni az élettársi kapcsolatban élőket, miközben a gyerekek fele már évek óta nem házasságban születik. Azt is kifogásolta, hogy a lakástulajdon megszerzésének támogatása után az állam magukra hagyja a családokat, leépítette a cafetéria rendszer rezsitámogatási csomagját, miközben egész Európában nálunk kell a családi kiadások legnagyobb részét – 40 százalékát – lakásfenntartásra fordítani. Ez azért megengedhetetlen Pitti szerint, mert egy nagyon friss nemzetközi tanulmányból még mindig az derül ki, hogy kiugróan magas a megélhetési nehézségekkel küzdő magyar háztartások aránya, a legszegényebb 10 százalék helyzete reménytelen. Hasonló kérdéseket feszegetett a kormány családpolitikája kapcsán Hegedűs József szociológus is. A Városkutatás Kft. ügyvezetője arra a nemzetközi mérésekkel is igazolt tényre emlékeztetett, hogy a gyermekvállalás a legnagyobb szegénységi kockázat, amit szerinte ez a csomag nem vesz figyelembe. Amikor a családtámogatási rendszer egészét nézzük, akkor látszik igazán, mennyire igazságtalan az Orbán-kormány szociális politikája. A szociológus ugyan ezt nem tette hozzá, de beszédes az általa idézett adat, ami szerint a majdnem 1,8 millió gyerek után járó családi pótlékra évente 300 milliárd megy el, s most ugyanennyit oszt szét a kormány 30 ezer család között. Élénk vita alakult ki a konferencián a lakásépítési támogatás körül, aminek az áfa tartalmáról még tart az egyeztetés – csillapította a kedélyeket Gion Gábor, de azt elismerte, hogy jogos előadótársai kritikája, ami szerint az új lakások jó részét ma befektetők építik bérlakásnak. Szerinte ez rendben van, sőt tömegesen kellene építeni ilyeneket a vállalkozóknak, mert nem az állam feladata a fiataloknak is megfizethető árú bérlakásszektor kiépítése. Hegedűs József és Pitti Zoltán sok kérdésben nem fogadta el az államtitkár helyzetértékelését. A sokféle kritika közül egyet kiemelve: úgy látják, nem akciótervre, hanem komplex családvédelmi programra lenne szükség, aminek része kellene legyen egy kidolgozott lakáspolitika.
Frissítve: 2019.04.26 07:15