Paks 2: hűtlen kezelés vagy hazaárulás

Publikálás dátuma
2018.03.17 06:15
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
Ámon Ada, a Karácsony Gergely által meghirdetett árnyékkabinet zöldminiszter-jelöltje szerint felmérhetetlen károkat okozott az a nyolc év, amikor a környezet- és természetvédelemnek nem volt képviselője a kormányban.

- 2010-ben Orbán Viktor az ígérte, hogy nem lesz ugyan zöldtárca a kormányban, de a környezetvédelem kormányzati súlya nem fog csökkenni. Teljesült ez az ígéret?

- Az első fele maradéktalanul teljesült, a környezet- és természetvédelem először államtitkári, majd helyettes államtitkári szintre csúszott a kormányzatban. A súlya pedig nem csökkent, hanem megszűnt. Hogy mit okozott nyolc olyan év, amikor egyetlen kormánytag sem képviselte a fenntarthatóságot, azt nagyon nehéz kívülről felmérni. A dúlás pontos nagyságát nem ismerjük, csak azt látjuk, hogy nem állt meg legfelül. A középvezetői szinteken olyan frekvenciával követték egymást a személycserék, hogy a jelenleg ott dolgozók sem nagyon tudhatják, mit csináltak az elődeik, a környezetvédelmi igazgatás szervezeti memóriája egyszerűen eltűnt. Az én szűkebb szakterületem, a klíma- és energiapolitika egészen tragikus állapotban van. Korábban létezett egy működőképes intézményrendszer független zöldhatósággal, nagy szakmai önállóságú nemzeti parkokkal, a jövő nemzedékek érdekeit képviselő ombudsmannal, ebből nem sok maradt.

- Mi van a mérleg másik serpenyőjében?

- Nem látok másik serpenyőt. Voltak pozitív elképzelések a 2010-es választási programban, például arról, hogy eltüntetik az adminisztratív akadályokat a zöldenergia-beruházások útjából. Ebből lett mára a szélerőművek de facto betiltása, meg a napelemek megadóztatása.

- Az imént említette a klímapolitikát. Mire jutott nyolc esztendő alatt a kormányzat az éghajlatvédelemben?

- Elég messzire, de a kívánatossal ellentétes irányban. Meg sem próbáltak úgy tenni, mintha érdekelné őket a probléma, vagy az uniós klíma- és energiacsomag. Egy példa: a kormány egyszerűen elvette az emberektől az otthonok energiahatékonysági korszerűsítésére fordítható uniós támogatásokat, és saját magára költötte el. Pedig ebben az uniós finanszírozási ciklusban százmilliárdokat lehetne lakossági energiahatékonysági célra fordítani, de erről is lemaradunk, ha nem lesz kormányváltás.

- A Fidesz nyolc évvel ezelőtti választási programjában még az szerepelt, hogy évente a lakásállomány tíz százalékának energiahatékonysági korszerűsítését fogják elvégezni, vagyis most 80 százalék körül kellene tartani. Mennyi valósult meg végül?

- Alig néhány százalék. Hogy világos legyen, miért nagy baj ez: egy átfogó korszerűsítés után akár 40-50 százalékkal is csökkenhet egy háztartás energiafogyasztása, meg persze az energiaszámla, illetve a környezetszennyezés is. A környezetvédelem ezen a ponton jóléti kérdéssé válik, hiszen szabadon elkölthető, a családoknál maradó jövedelem lesz belőle. Szerintünk valóban meg kell védeni a magyar háztartásokat a világpiaci energiaár ingadozásától: ezt úgy lehet a legjobban megtenni, ha minél alacsonyabb az energiaigényük - azaz jól szigetelt falakkal, modern ablakokkal és nagy hatékonyságú kazánokkal.

- Paks hogyan illeszkedik ebbe a kormányzati filozófiába? Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje azt mondta, kormányfőként az első útja Moszkvába vezetne, hogy felmondja a bővítési szerződést.

- A tervezett bővítés az Orbán-kormány legkártékonyabb és a legveszélyesebb projektje. A szerződés felmondásához nem kell Moszkvába menni, azt viszont látni kell, mi van a titkosított szerződésekben, ahhoz hogy eldönthessük, egyszerű hűtlen kezelés, ami történt, vagy inkább a hazaáruláshoz van közelebb. A lehető leghamarabb ki kell deríteni, hogy milyen áron bontható föl a kontraktus, hogyan lehet hasznosabb célra fölhasználni a pénzt, új alapokra helyezve és a szakmával újratárgyalva az energiapolitikát.

- Orbán Viktor a saját szakállára hozta tető alá a bővítésre vonatkozó megállapodást Putyinnal?

- Akik ezeket a megállapodásokat aláírták, azoknak érezniük kell a felelősség súlyát, de nem csak nekik. Az Energiaklub színeiben sokszor elmondtam 2008-2009-ben, amikor a parlament szavazott a bővítés előkészítéséről: az akkori határozatokat a következő kormányok biankó csekként fogják használni. Felelősen gondolkodó politikusok nem hozhatták volna ilyen helyzetbe az országot. Most a legfontosabb azonban annak eldöntése, hogy hogyan lehet minél többet kihozni a jelenlegi szituációból, a felelősség kérdését pedig jogi fórumok előtt kell tisztázni.

- Mind több hazai energetikai szakember mondja ki – olyanok is, akik egyáltalán nem atomenergia-ellenesek –, hogy egy atomerőmű építésénél nincs „point of no return”, vagyis az építkezés bármelyik fázisában előadódhat, hogy észszerűbb döntés a leállítás, mint a továbbépítés. Egyetért velük?

- Közgazdasági értelemben mindenképpen. Állampolgárként és adófizetőként viszont azt mondom, hogy minél előbb következik be a leállítás, annál kisebb kár éri az országot. Említettem az imént, hogy a kormány legveszélyesebb lépésének tartom a paksi kalandot – nem csak energetikai, nukleáris, illetve külpolitikai értelemben, de azért is, mert veszélyezteti a pénzügyi egyensúlyt, a maastrichti kritériumok teljesítését, és az államadósság ismételt elszállásával fenyeget. Számos példa van rá Európában, a hozzánk közeli országokban is, hogy félig vagy teljesen felépített atomerőművek állnak a sorsukra hagyva, mert annyi pénzt költöttek már rájuk, hogy semmilyen számítás szerint nem lenne kifizetődő a működtetésük. Eddig nem kellene eljutni, mert bármikor szakad is félbe a projekt, az addig elvégzett munkát az adónkból fogjuk majd kifizetni, akkor is, ha az erőmű soha semennyi áramot nem termel majd.

- Ön szerint reálisan mennyi pénzből lehetne felépíteni a tervezett két új orosz blokkot?

- Erre nincs olyan adat, amit a hazai szakértők többsége elfogadna. Inkább abból érdemes kiindulni, hogy mostanában a hasonló nukleáris beruházások az eredetileg eltervezett összeg két-háromszorosát szokták végül fölemészteni. Tudható, hogy már az eredeti összeg is a hazai költségvetés ötöde. Még egy szolid korrupciós rátával számolva is ebből a beruházásból egy teljes négyes metró árát egyben ellophatják. Azt hiszem, ez az egyetlen oka, hogy minden ésszerű magyarázat ellenére erőlteti a Fidesz ezt a projektet.

- Mit terveznek az állami erdőkkel? Az utóbbi hónapokban azt lehetett hallani, hogy ha kormányon marad a Fidesz, ez lesz a következő olyan állami vagyonelem, amit az arra érdemesnek tartott körök privatizálhatnak.

- Az agrárium ebből a szempontból ijesztő példa, meg kell akadályozni, hogy az állami erdőkkel is ugyanaz történhessen. A mi elképzelésünk szerint az erdővagyont erős állami felügyelet mellett a fenntarthatóságot prioritásként kezelve kell megőrizni, semmiképpen sem cél ezen a területen a magántulajdon arányának növelése.

- Mit gondol, mi lehetett a valódi célja az Orbán-kabinet környezetpolitikájának?

- Többször hallottam a Fidesz legfelső köreibe tartozóktól is, hogy a környezetvédelem a gazdagok luxusa, ami akadályozza a gazdasági fejlődést. Ez a meglehetősen bornírt gondolkodás talán a személyes élményeikben gyökerezik, amikor valamelyik bizniszük során szembekerültek a környezetvédelmi hatóságokkal. Látszik, hogy nem szeretik, ha a hozzájuk tartozók profitérdekeit alá kell rendelniük fenntarthatósági szempontoknak. Az is biztos, hogy a földeket sem lehetett volna ilyen módon széthordani, ha van egy erős zöldtárca a kormányban, mint ahogy az sem történhetett volna meg, hogy két atomreaktor engedélyezését könnyebb keresztülnyomni a hatósági rendszeren, mint egy szélerőműét.

- A korábbi környezet- és természetvédelmi szisztéma sem volt hibamentes, de az egyik legjobban működő része volt az állam és a civilek együttműködése, az állami feladatok civil átvállalása. Ezen a területen elképelhető a korábbi viszonyok rekonstrukciója?

- A civileknek régen rengeteg konfliktusuk volt a tárcával, de az a fajta munkamegosztás valóban zavartalan volt, amikor bizonyos kezelési vagy szemléletformálási feladatokat „kiadtak” a civileknek. Ez mára megszűnt, pedig a rengeteg civil – sokszor önkéntes - munka miatt sokkal hatékonyabb volt, mint amit az állam maga végez. Határozott szándékunk van rá, hogy a jó gyakorlatokat és a hozzájuk tartozó finanszírozást helyreállítsuk, de biztosan sokáig tart majd, és nehéz is lesz – az érintett civil szakértők jelentős része megkeseredett emberként az országot is elhagyta. Ezen kívül helyre kell állítani a dialógust a civilek és az állami szereplők között. Meg kell teremteni újra a civilek működésének támogatási rendszerét, és segíteni kell az EU-pénzek beáramlását ebbe a szektorba, beleértve az úgynevezett norvég támogatási rendszer újraélesztését, ahonnan érdemi forrásokhoz juthatnak, és bekapcsolódhatnak a nemzetközi vérkeringésbe.

- Mit tart a legnagyobb tehernek az elmúlt nyolc esztendő környezetvédelmi hagyatékából?

- Rengeteg időt elvesztegettünk, és annyi pénzt elherdáltak, amennyi talán soha többé nem áll majd az ágazat rendelkezésére. A hibákat helyre lehet hozni, de a környezet- és természetvédelmi szakma elnéptelenedett, drasztikus méretűvé vált a szakember- elvándorlás, és akik máshol boldogultak, azokat nagyon nehéz lesz visszacsábítani.

Névjegy
Ámon Ada - Okleveles közgazdász, az elmúlt két évtizedben az Energiaklub nevű zöldszervezet igazgatója volt. Emellett dolgozott a londoni székhelyű International Institute for Energy Conservation (IIEC) konzulenseként, a CEE Bankwatch (Bankfigyelő Hálózat) energia koordinátoraként, és az Európai Parlament Zöld Frakciójának energia tanácsadójaként. 2015. júniusától nemzetközi klímapolitikával foglalkozik az E3G szervezet kötelékében.

Szerző
2018.03.17 06:15

Utoljára lesz válogatott Wayne Rooney

Publikálás dátuma
2018.11.15 12:32

Fotó: AFP/ Paul Ellis
A Nemzetek Ligájában is több meccset rendeznek csütörtökön, a legkomolyabb figyelem mégis egy felkészülési mérkőzésre irányul, Stieber Zoltán klubtársa, az észak-amerikai profi labdarúgó-bajnokságban szereplő D. C. United együttesét erősítő Wayne Rooney ugyanis Londonban, az Egyesült Államok ellen újra pályára lép az angol nemzeti együttesben. Százhuszadszor. Utoljára. 
A címeres mezt először 2003 februárjában magára öltő csatár – aki korábban kétszer volt az Everton, illetve 13 évig a Manchester United játékosa – legutóbb 2016 novemberében szerepelt a csapatban, 2017 nyarán mondta le a válogatottságot. Azóta hivatalosan nem köszöntek el a most 33 éves, Anglia színeiben rekordszámú, 53 gólt szerző futballistától, ám november 4-én az angol Labdarúgó-szövetség (FA) bejelentette, hogy az Egyesült Államok elleni, november 15-én sorra kerülő felkészülési találkozó erejéig Rooney is csatlakozik az angolok keretéhez. A drukkerek nagy örömére: az FA szóvivője kedden azt mondta, hogy mióta kiderült, hogy válogatott gólrekordere még egyszer utoljára magára ölti az angol mezt, több mint 20 ezer belépőt értékesítettek. A szövetség egyébként mintegy 60 ezer nézőt vár a találkozóra a Wembley Stadionba.
A 21 órakor kezdődő párharc egyébként nemcsak a búcsúról, hanem a jótékonyságról is szól majd, az összecsapás bevételét ugyanis Rooney alapítványának adományozzák, amely hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő gyermekek megsegítésével foglalkozik.

Csütörtöki futballközvetítések

Nemzetek Ligája A divízió, 2. csoport Horvátország–Spanyolország 20.45 (tv: Sport1) D divízió, 1. csoport Kazahsztán–Lettország 16.00 (tv: Sport1) Felkészülési mérkőzés Lengyelország–Csehország 18.00 (tv: Sport2)

Szerző
2018.11.15 12:32
Frissítve: 2018.11.15 12:32

Csapatkapitányként térhet vissza Dzsudzsák

Publikálás dátuma
2018.11.15 10:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Igyekszünk kiküszöbölni a Tallinban elkövetett hibákat – adta ki a jelszót a Marco Rossit helyettesítő Cosimo Inguscio a magyar labdarúgó-válogatott csütörtöki, észtek elleni meccse előtt.
Másodedző főszerepben. 
Amint arról korábban beszámoltunk, a Nemzetek Ligája C divíziójának 2. csoportjában a csütörtöki, Észtország és a vasárnapi, finnek elleni, Groupama Arénában sorra kerülő mérkőzésekre (mindkettő 20.45, tv: M4 Sport) készülő nemzeti tizenegy olasz szövetségi kapitányát, Marco Rossit az Európai labdarúgó-szövetség a szakember szeptemberi, görögök elleni idegenbeli NL-mérkőzésén tanúsított viselkedése miatt eltiltotta. A szankció két párharcra szól, ám a második meccsre szóló eltiltás végrehajtását a szervezet egy évre felfüggesztette. Rossi még hétfőn, a keret összetartásának otthont adó telki edzőközpontban tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy helyettese a másodedzője, Cosimo Inguscio lesz Észtország ellen, így a kialakult helyzetre való tekintettel a szerda délutáni sajtóeseményen már nem is Rossi, hanem Inguscio képviselte a szakmai stábot.
„Mint tudják, Sallai Roland, Fiola Attila és Ugrai Roland is sérült, rájuk az észtek és a finnek ellen sem számíthatunk, rajtuk kívül azonban további két-három futballista játéka is kérdéses – kezdte a Rossi mellett hat éve dolgozó 55 éves szakember. – Éppen ezért egyelőre nem döntöttük el azt sem, hogy melyik játékosok alkotják majd a kezdőcsapatot, erre az utolsó edzés után kerül sor. Csak megerősíteni tudom, amit korábban Marco Rossi is elmondott: amennyiben kezd, úgy ismét Dzsudzsák Balázs viselheti majd a csapatkapitányi karszalagot, ha nem, akkor Szalai Ádám.”
Inguscio kérdésre válaszolva emlékeztetett: a felek október 15-én lejátszott észtországi, 3-3-ra végződő „odavágóján” nyernie kellett volna a magyar csapatnak, amely csütörtökön mindent megtesz, hogy kiküszöbölje a vendégként elkövetett hibákat. Ez már csak azért is volna kiemelten fontos, mert mint arról lapunk szerdai számában is olvashattak, egy sikerrel maradna esély a csütörtökön a csoport másik mérkőzésén Finnországot fogadó Görögország (20.45, tv: Sport2) megelőzésére, kedvezőtlen eredmény esetén viszont még a magyar csapat is kieshet. A bukás már a 2020-as, részben hazai rendezésű Európa-bajnokságra vezető egyik lehetséges útvonalat is elvágná. 
Noha a tét nem kicsi, Inguscio nem aggódik a számára szokatlan feladat miatt, bízik az együttesben, nyugodtan várja a mérkőzést, titkon azt remélve: pozitív mérleggel zárja átmeneti megbízatását.

Nagy tett volna kétszer győzni

A lapunknak szerdán nyilatkozó mesteredző és korábbi szövetségi kapitány, Csank János biztosra veszi, hogy Dzsudzsák Balázs kezdőként lép pályára csütörtökön. Marco Rossi eltiltás miatt nem ülhet le az észtek ellen a kispadra – ennek lehet jelentősége? Túl nagy jelentősége ennek szerintem nincs, egyetlen mérkőzésről van szó, a csapatot Rossi készítette fel. Persze, ez a felállás nem ideális és ilyen fegyelmezetlenséget sem szabadna elkövetni, de hát mással is fordult már elő hasonló a futballtörténelemben. Képes lehet hat pontot gyűjteni a válogatott Észtország és Finnország ellen? Nem lehetetlen, de nehéz feladat lesz. Bízom benne, hogy az észteket mindenképpen legyőzzük, a finnek elleni meccs viszont biztosan neccesebb lesz. Kíváncsian várom én is, hogy sikerül-e kétszer nyerni, az nagyon nagy tett volna. Dzsudzsák Balázs ismét kerettag. Önnél kezdene? Ott a helye a csapatban. Ameddig nem volt klubja, érthető, hogy nem számított rá a kapitány, de mostanra játékban van, formába lendült. Vezéregyéniség, így nem is lehet kérdés, helye van a válogatottban. Biztos vagyok benne, hogy kezdeni fog. H. Sz.

A válogatott NL-programja

2018. szeptember 8., szombat Finnország–Magyarország 1-0 2018. szeptember 11., kedd Magyarország–Görögország 2-1 2018. október 12., péntek Görögország–Magyarország 1-0 2018. október 15., hétfő Észtország–Magyarország 3-3 2018. november 15., csütörtök Magyarország–Észtország 20.45 (tv: M4 Sport) 2018. november 18., vasárnap Magyarország–Finnország 20.45 (tv: M4 Sport) Az állás 1. Finnország 4 4 0 0 5:0 12 2. Görögország 4 2 0 2 3:4 6 3. Magyarország 4 1 1 2 5:6 4 4. Észtország 4 0 1 3 3:6 1

.
2018.11.15 10:30
Frissítve: 2018.11.15 10:30