Nem a "feje fáj", hanem a szex maga - De mitől?

Publikálás dátuma
2018.03.20. 15:22

Fájdalmas a szex, és az érintettek fele tart attól, hogy nem lehet gyereke – ezek a főbb megállapításai az endometriózissal érintett nők körében végzett vizsgálatnak.

Az „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány készített nem reprezentatív kutatás kérdőíveire két hét alatt 684 érintett válaszolt. Az ellátáshoz jutás nehézségeiről korábban már a Népszava is beszámolt.

A betegség lényege, hogy a méhnyálkahártya sejtjei, szövetei megtelepszenek a test más szervein – a méh külső falán, a petefészkeken, a méhtartó szalagokon, a húgyhólyagon, a beleken, a külső nemi szerveken, az ízületeken, a tüdőn, sőt olykor még az agyban is. Ezek az eltévedt szövetek máshol éppúgy viselkednek, mint a méhben: menstruáció idején megvastagszanak, véreznek, ami a szervezetben gyulladást, hegesedést, erős fájdalmat, görcsöket okozhat. Több lehetőség van a kezelésre. Az enyhébb fájdalmakra gyógyszereket adnak a menstruáció idején. Másoknál hormonokat tartalmazó fogamzásgátló tablettákkal mérséklik a méhnyálkahártya megvastagodását, és ezáltal csökkentik vagy megszüntethetik a fájdalmakat. Bizonyos esetekben olyan gyógyszereket alkalmaznak, amelyek megakadályozzák a menstruációt, és ezzel csökkentik a méhen kívüli méhnyálka-hártya szövet mennyiségét. Ennek a menopauzához hasonló állapotot előidéző kezelésnek azonban már zavaró mellékhatásai lehetnek, más hormonális kezelések pedig hízást vagy rossz közérzetet okozhatnak.

Az alapítvány felmérése megállapítja, hogy a betegséggel járó fájdalom nagymértékben rontja a nők életminőségét, a betegség okozta bizonytalanság pedig még a tünetek megszűnése után sem múlik el.

A megkérdezettek 82 százaléka jelölte meg tüneteként a fájdalmas menstruációt, 70 százalék egyéb alhasi kínokról is beszámolt. Minden második érintett számára gyötrelmet jelent a nemi élet, a válaszadók harmada saját bevallása szerint meddő. „Fájdalmas szexuális együttlét miatt kerülöm a szexet és a párkapcsolatokat is. Mindennapjaimat megnehezíti a fájdalom.” – írta az egyik válaszadó.

A tünetek megjelenése és a diagnózis felállítása között a megkérdezettek körében átlagosan 4,6 év telt el, 17 százalékánál pedig több mint 10 év. A kutatásból az is kiderül, hogy válaszadóknak sokáig eszükbe sem jutott orvosi segítséget kérni, mert úgy gondolták, hogy a fájdalmas menstruáció normális.

„15-16 éves korom óta van menzeszem, a betegségre utaló fájdalmas tünetek szinte az első alkalom óta jelentkeztek, ám hiába fordultam az orvosokhoz, leginkább hisztisként vagy lelki betegként kezeltek”- írta a kutatás egyik alanya.

„A legnagyobb félelmem, hogy nem lehet babám... De ha lesz, és esetleg kislány... Félek, hogy örökölni fogja...”- olvasható a válaszok között.

A megkérdezettek 12 százaléka az endometriózisa mellett, természetes úton szült gyereket.

A válaszadók kétharmada egyáltalán nem hallott a betegségről a diagnózis előtt.

Az "Együtt könnyebb" Női Egészségért Alapítvány egyetlen hazai civil szervezetként felvállalta az endometriózisos nők támogatását. Az alapítvány március 24-én negyedik alkalommal rendezi meg az Endometriózis Világnaphoz kapcsolódó rendezvényét, amelyre neves szakértőket is meghívtak előadni.

Szerző

Kis kellemetlenség, de az életet jelentheti

Publikálás dátuma
2018.03.20. 11:10
Illusztráció: AFP
A rák szó hallatán sokunknak a legrosszabb jut eszébe. A diagnózistól való félelem miatt pedig inkább nem is megyünk orvoshoz, még akkor sem, ha a családban volt már daganatos megbetegedés. A diagnózis sok esetben azonban nem jelent egyet a gyógyíthatatlannal. Minél előbb észleljük, annál nagyobb eséllyel gyógyulhatunk meg. Életvitelünkkel pedig tehetünk is azért, hogy csökkentsük a betegség kialakulásának esélyét.

„A daganatos megbetegedésekkel kapcsolatban sok téves információ van a köztudatban. Az első és legfontosabb, amit tudnunk kell, hogy a rák nem mindig halálos. A korai stádiumban kiszűrt mellrák, vastagbélrák, prosztatarák és bőrrák például a legtöbb esetben eredményesen gyógyítható, sőt a hererák és a limfómák egyes típusai még előrehaladott stádiumukban is legyőzhetők. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elbagatellizálhatjuk a panaszokat. Ha bármilyen elváltozást észlelünk a testünkön, hosszabb ideje küzdünk fájdalommal vagy tartós köhögéssel, mindenképp forduljunk szakorvoshoz. A legtöbbet az évenkénti vagy az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokkal tehetünk az egészségünkért, hiszen a betegség kimenetelét nagyban meghatározza, hogy milyen stádiumban diagnosztizálják” – mondta Dr. Viczán Ágnes, a Budai Egészségközpont onkológus szakorvosa.

Örökölhető?
A daganatos megbetegedések bizonyos típusainál - az emlőrák vagy a vastagbéldaganat - felmerülhet a betegségre való hajlam örökölhetősége. Ám jó, ha tudjuk, hogy a rákos megbetegedések mindössze 2-5 százaléka örökletes. Sok esetben a szervezetbe kerülő rákkeltő anyagok felelősek a betegség kialakulásáért, amelyek roncsolják a sejteket és genetikai mutációt indíthatnak el.

Kockázati tényezők

  • Dohányzás

  • Alkohol

  • Egészségtelen, egysíkú étrend

  • Szennyezett ivóvíz

  • Légszennyezés

  • Stressz

  • Mozgásszegény életmód

  • Szexuális úton terjedő betegségek

Mit tehetünk az egészségünk védelme érdekében?

  • Kerüljük a direkt napsugárzást, védjük bőrünket a napégés ellen. A bőrrák ugyanis a leggyakoribb rákos megbetegedés.

  • Táplálkozzunk egészségesen, fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt, kevesebb finomított cukrot és transzzsírt.

  • Mozogjunk naponta legalább fél órát!

  • Védekezzünk a szexuális úton terjedő betegségek ellen.

  • Járjunk rendszeres szűrővizsgálatra! A daganatos megbetegedések sok esetben nem járnak fájdalommal, így a panaszok gyakran már csak a betegség előrehaladott állapotában jelentkeznek.

„Magyarországon a második leggyakoribb halálok a rákbetegség. A diagnosztizált betegek száma egyre nő, az újonnan diagnosztizált daganatos megbetegedések száma az 50 ezret is meghaladja évente. A halálozások száma szerencsére nem nőtt, sőt a gyógyulási mutatók az utóbbi években javultak, de sajnos így is több mint harmincezer ember veszíti életét évente a rákbetegség miatt. A betegség kialakulása ellen rengeteget tehetünk az életmódunkkal és a rendszeres szűrővizsgálatokkal. Csupán néhány órát vesznek igénybe, de akár egész életet jelenthetnek. Tegyük meg magunkért, amit csak lehet” – ajánlotta az onkológus szakorvos.

Szerző

Inzulinrezisztencia gyerekkorban - Nincs több édesség?

Publikálás dátuma
2018.03.19. 17:10
Illusztráció: Shutterstock
Az inzulinrezisztencia és a PCOS sajnos egyre több gyermeket is érint, amelynek kialakulásában a genetikai tényezőkön nagy szerepe van a nem megfelelő életmódnak is. A sikeres terápiához személyre szabott diétára van szükség, amelynek segítségével elkerülhetőek az inzulin- és vércukor kilengések - mondta Rajcsik Enikő, a Budai Endokrinközpont gyermek dietetikusa.

Gyanús jelek 
Inzulinrezisztencia esetén sokszor nincs vagy megtévesztőek a tünetek. A felnőtteknél a leginkább figyelemfelkeltő jel a meddőség, de a gyermekeknél sokszor nehéz eljutni a diagnózisig. Náluk is fellelhetőek azonban olyan tünetek, amelyek IR-re utalhatnak. Ilyen a túlsúly, a menstruációs zavarok, a pattanásos bőr, a hajhullás, a fokozott szőrnövekedés. Ezeket sok szülő egyéni hajlamnak, illetve a pubertáskornak tudja be, ám érdemes gyanakodni, főleg, ha a családban is előfordult már hasonló probléma, esetleg cukorbetegség.

Személyre szabott diéta

Az inzulinrezisztencia kezelése három síkon mozog: diéta, mozgás, valamint szükség esetén gyógyszeres terápia. A gyermek dietetikus felhívta a figyelmet, hogy bár az interneten számtalan IR diétát találni, a táplálkozás minden esetben legyen személyre szabott, mivel azt, hogy kinek hány gramm szénhidrátra, kalóriára, zsírra van szükség, több tényező (kor, egyéb betegségek, ételintolerancia, BMI stb) is befolyásolja. Ezért, amennyiben gyereknél inzulinrezisztenciát diagnosztizálnak, a kellő diéta összeállításához érdemes dietetikust felkérni, aki az egyéni paramétereket figyelembe veszi.

Vége a nassolásnak?
A szülőben felmerülhet a kérdés, hogyan fogja tudni megvonni a gyermektől az édességeket Rajcsik Enikő szerint erre nincs szükség, ugyanis nincs szükség teljes lemondásra, a lényeg a jól megválasztott alapanyagok kiválasztása és a mértékletesség. Arra kell figyelni, hogy a nasik szénhidrát- és kalóriaadagját építsük be a dietetikus által összeállított étrendbe. Ügyelni kell, hogy fehér liszt helyett teljes kiőrlésű vagy kókusz- vagy mandula- vagy zablisztet használjunk, cukor helyett pedig természetes édesítőszert. A dietetikus hozzátette, jó rágcsálnivaló például egy marék olajos mag.

Jók a diabetikus édességek?
Tévhit, hogy mivel nem tartalmaznak cukrot, korlátlanul fogyaszthatók. Ezzel szemben az igazság az, hogy bár cukormentesek, nem kalóriaszegények, ezért heti egy-két alkalomnál többször nem javasolt a fogyasztásuk.



Más a gyerekek IR diétája?
Az alapelvek ugyanazok: az egyéni szükséglet szerint meghatározott szénhidrátmennyiséget napi ötszöri-hatszori étkezésre kell elosztani. Az étrend összeállításánál az élelmiszerek szénhidráttartalmán túl figyelembe kell venni azok vércukoremelő hatását – azaz glikémiás indexét is.

Szerző