Előfizetés

Jogerős: nem bocsáthatták volna el a kaposvári színészeket

Vas András
Publikálás dátuma
2018.03.21. 06:47
Forrás: Google Street View

Jogellenesen bocsátotta el négy színészét a kaposvári Csiky Gergely Színház, állapította meg a Kaposvári Törvényszék, mely jogerősen az elsőfokú ítéletnél magasabb összeget ítélt meg a négy művésznek. Kovács Zsuzsa, Fábián Zsolt, Horváth Zita és Lecső Péter évtizedek óta a kaposvári színház társulatához tartozott, ám a színház vezetése tavaly februárban közös megegyezéssel szerződést akart bontani velük. A kvartett tagjai visszautasították az ajánlatot, ezután az elmúlt évad vége előtt felmondtak mindnyájuknak. Indoklásként a felsőfokú végzettség hiánya, illetve a nem elégséges előadásszám miatt kellett távozniuk. A művészek bírósághoz fordultak - közben a helyükre négy frissen, a Kaposvári Egyetem színész szakán Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház direktora osztályában végzett fiatalt szerződtetett a teátrum -, s a jogellenes felmondás mellett az egyenlő bánásmód megsértésére is hivatkoztak keresetükben, szerintük ugyanis koruk miatt esett rájuk a választás az elbocsájtáskor.

A perben Fülöp Péter, a Csiky igazgatója mindvégig cáfolta a színészek állításait, s állította, minőségi cserét hajtottak végre: négy, diplomával nem rendelkező tag helyére diplomásokat szerződtetünk. Az elsőfokú ítélet elutasította a diszkrimináció megállapítására vonatkozó kérelmeket, vagyis a művészek nem kerülhettek vissza a teátrum állományába, kimondta viszont a jogellenes elbocsátást, s egyúttal megítélte a négy kirúgott színésznek a nekik járó munkabért.

A törvényszék másodfokon hasonló megállapításra jutott, viszont megemelte a színészeknek járó összegeket, így a színház – ahogyan az elmúlt években már többször is – milliókat fizethet jogellenesen kirúgott, hajdani művészeinek.

A kém, aki a kormánynak dolgozik

Kárpáti János
Publikálás dátuma
2018.03.21. 06:35
A szelíd nagymamás arc mögött a titkos műveletek szakértője rejtezik Fotó: AFP/Central Intelligence Agency

Ha az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség alkalmazottját valaki gyanútlanul megkérdezi, mi a foglalkozása, a szabályzat szerinti válasz – hacsak nem valamilyen fedőállást kell említeni -, az, hogy „a kormánynak dolgozom”.

Gina Cheri Haspel immár 33. éve dolgozik a kormánynak, még Ronald Reagan elnöksége alatt csatlakozott a „Céghez”. Végigjárta a kémszamárlétrát, igazgató-helyettesből őt jelölte most Donald Trump elnök a CIA igazgatójának. Ha a szenátus megerősíti, ő lesz az első nő ebben a pozícióban.

Nyilvánosan elérhető életrajza érthető okokból meglehetősen szikár. Számos külföldi fedett küldetést hajtott végre, több ízben a CIA helyi irodájának a vezetője, az amerikai szakzsargon szerint „állomásfőnöke” volt. Egyebek közt Közép-Európában, Törökországban és Közép-Ázsiában teljesített szolgálatot.

Ami miatt viszont egyes törvényhozói körökben felhördültek a jelölés hírére, az, hogy 2002-ben egy ideig ő irányította Thaiföldön a Macskaszem fedőnevű titkos börtönt, ahol az al-Kaida elfogott tagjait faggatták – és időnként kínozták.

Arra nincs bizonyíték, hogy Gina Haspel közvetlen utasítást adott volna például a vízbefojtást szimuláló vallatási módszer alkalmazására. A „waterboardig”-nak alávetett legismertebb terroristából, Abu Zubajdából még Haspel Thaiföldre érkezése előtt csikartak ki ezen a módon bizonyos értesüléseket.

Egy bizonyos Abdel Rahim al-Nasiri ugyanilyen módszerrel végrehajtott kihallgatása idején azonban már ő volt a Macskaszem parancsnoka. És tagadhatatlan az is, hogy a kínvallatásokról készített videófelvételeket Haspel semmisíttette meg, amikor már kitört a botrány Washigtonban. Kérdés persze, tehetett volna-e mást, erre ugyanis közvetlen hivatali felettese, José Rodriguez, a titkos műveletek igazgatója utasította.

Haspel karrierje a thaiföldi küldetés után tovább ívelt felfelé, 2013-tól ő maga vezette a titkos műveletek igazgatóságát, tavaly pedig Trump CIA-igazgatóhelyettest csinált belőle – ehhez a kinevezéshez nem kell szenátusi jóváhagyás. A képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus elnöke, Devin Nunes azt mondta róla: Gina éveken át szorosan együttműködött a kongresszusi bizottsággal, és számára meggyőző volt egyenessége, a hírszerző közösség iránti elkötelezettsége.

A kém, aki a kormánynak dolgozik

Kárpáti János
Publikálás dátuma
2018.03.21. 06:35
A szelíd nagymamás arc mögött a titkos műveletek szakértője rejtezik Fotó: AFP/Central Intelligence Agency

Ha az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség alkalmazottját valaki gyanútlanul megkérdezi, mi a foglalkozása, a szabályzat szerinti válasz – hacsak nem valamilyen fedőállást kell említeni -, az, hogy „a kormánynak dolgozom”.

Gina Cheri Haspel immár 33. éve dolgozik a kormánynak, még Ronald Reagan elnöksége alatt csatlakozott a „Céghez”. Végigjárta a kémszamárlétrát, igazgató-helyettesből őt jelölte most Donald Trump elnök a CIA igazgatójának. Ha a szenátus megerősíti, ő lesz az első nő ebben a pozícióban.

Nyilvánosan elérhető életrajza érthető okokból meglehetősen szikár. Számos külföldi fedett küldetést hajtott végre, több ízben a CIA helyi irodájának a vezetője, az amerikai szakzsargon szerint „állomásfőnöke” volt. Egyebek közt Közép-Európában, Törökországban és Közép-Ázsiában teljesített szolgálatot.

Ami miatt viszont egyes törvényhozói körökben felhördültek a jelölés hírére, az, hogy 2002-ben egy ideig ő irányította Thaiföldön a Macskaszem fedőnevű titkos börtönt, ahol az al-Kaida elfogott tagjait faggatták – és időnként kínozták.

Arra nincs bizonyíték, hogy Gina Haspel közvetlen utasítást adott volna például a vízbefojtást szimuláló vallatási módszer alkalmazására. A „waterboardig”-nak alávetett legismertebb terroristából, Abu Zubajdából még Haspel Thaiföldre érkezése előtt csikartak ki ezen a módon bizonyos értesüléseket.

Egy bizonyos Abdel Rahim al-Nasiri ugyanilyen módszerrel végrehajtott kihallgatása idején azonban már ő volt a Macskaszem parancsnoka. És tagadhatatlan az is, hogy a kínvallatásokról készített videófelvételeket Haspel semmisíttette meg, amikor már kitört a botrány Washigtonban. Kérdés persze, tehetett volna-e mást, erre ugyanis közvetlen hivatali felettese, José Rodriguez, a titkos műveletek igazgatója utasította.

Haspel karrierje a thaiföldi küldetés után tovább ívelt felfelé, 2013-tól ő maga vezette a titkos műveletek igazgatóságát, tavaly pedig Trump CIA-igazgatóhelyettest csinált belőle – ehhez a kinevezéshez nem kell szenátusi jóváhagyás. A képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus elnöke, Devin Nunes azt mondta róla: Gina éveken át szorosan együttműködött a kongresszusi bizottsággal, és számára meggyőző volt egyenessége, a hírszerző közösség iránti elkötelezettsége.