Jegesmedve, kormányváltás, kerítésszaggató – elszabadult az Országgyűlés

Publikálás dátuma
2018.03.21. 14:55
MTI Fotók: Szigetváry Zsolt
A közvilágítás megjavítás igazolt hiányzásnak számít; az MNB tartalékaiból az összes devizahiteles problémáját meg lehetne oldani; a szemkilövető és a gárdista együtt turbékol – a parlament rendkívüli ülésén döbbenetesen elszabadultak a mondások.

Az újkori magyar történelemben nem fordult elő, hogy egy magyar miniszterelnök megfenyegette volna a népét. Márpedig Orbán Viktor március 15-i beszédében politikai és jogi szankciókkal fenyegette a változást akarókat. Ilyesmit csak keleti diktátorok tesznek – nyitotta meg a parlament rendkívüli ülését Tóth Bertalan. A T. Ház egyébként a mindennapokról akart volna beszélni, de nem tehette, mert a Fidesz távol maradt, így határozatképtelen volt a Tisztelt Ház. Az MSZP frakcióvezetője eléggé kiakadt, hogy a miniszterelnök és pártja nincs ott az ülésen, de megengedő hangulatban volt, így azt mondta, négy esetben hajlandó elnézni a kormánypárt távolmaradását. Igazolt a hiányzás, ha épp javítják az Elios által kivitelezett közvilágítást és éppen Tiborcz Istvántól gyűjtik be a 12 milliárdos büntetést. Szintén rendben lévő a távolmaradás, amennyiben Kósa Lajos 1300 milliárd forintját próbálják meg visszacsempészni a magyar költségvetésbe. Az is oké, ha Rogán Antal találmányát érintő nyomozásban tanúskodnak. És végül még azt hajlandó elnézni Tóth, ha a kormánypárt emberei Semjén Zsolt elől bújtatnak egy jegesmedvét.

Tóth szerint a kormánypárt azonban azért bujkál, mert nem akarja, hogy hazugságaival szembesítsék. A Fidesznek ugyanis nem Magyarország, hanem Magyarország kifosztása az első. És hogy ezt folytathassa, figyelmeztet a szocialista politikus, a hatalom éppen elcsalni készül a választásokat – mert mára pontosan tudható, hogy fideszes segítséggel kamupártok, bizniszpártok szerezték meg és használták fel gyanútlan magyar állampolgárok, valamint elhunytak adatait.

„Elég volt! A hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választásból is tudható, hogy a változást akarók vannak többségben, így Orbán rendszere – akármilyen szilárdnak tűnik is – leváltható, Magyarország pedig megjavítható”, summázta Tóth. Akinek elege van az Orbánok, Mészárosok, Tiborczok, Lázárok, Matolcsyk, Garancsik, Rogánok Magyarországából, az április 8-án jöjjön el szavazni, és szavazzon a Változás Szövetségére, az MSZP és a Párbeszéd jelöltjeire, valamint a Karácsony Gergely által vezetett listára!

A reagáló Dömötör Csaba szerint az meredek, hogy az az MSZP beszél fenyegetésről, amelyik 2006-ban a tömegbe lövetett, gumilövedékkel. És a baloldalon Gyurcsány teríti a lapokat – a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint ezt bizonyítja, hogy a balos közbeszéd akörül pörög, hogy a DK elnöke ivott-e kerítésszaggatót, vagy mégsem.

Még CSOK is jár a menekülteknek

A hódmezővásárhelyi bukás után a Fidesz nem nézett magába, továbbra is csak pocskondiázza ellenfeleit, illetve a hazug migránstematikát nyomatja. A Fidesz egyszerűen nem jön be a munkahelyére, mert miközben erősnek próbálja magát mutatni, valójában a gyávaság pártja, a gyávaság kormánya – csapott oda Z. Kárpát Dániel. A Jobbik politikusa még odakanyarította, hogy Orbán Viktor személyében is gyáva, ezért ódzkodik attól, hogy leüljön egy miniszterelnök-jelölti vitára. Aztán Z. Kárpát is migránsozott egy kiadósat, aminek az volt a veleje, hogy a kabinet igazából simogatja a menekülteket – még a CSOK-ból is kiokosította őket, hogy itt lakást vehessenek. Miközben az ország fiataljai áradnak kifele, és az utánpótlás is veszélyben, hiszen Magyarország demográfiai leszállóágba került, egyre kevesebb a baba.

Dömötör Csaba most sem tör tartalmi magasságokba, arról beszél, hogy Gyurcsány és Vona Gábor egymáshoz közeledik, azaz a szemkilövető az egykori gárdistával turbékol. És amúgy is a Jobbik testvérei az iszlám harcosai, úgyhogy az egykori radikális párt a migránssimogató.

Matolcsy a luxustól nem látja

Szél Bernadett szerint jó, hogy Dömötör Csaba jegyet nem szed a parlamentben bemutatott stand up komédiájért, miközben az országban lakhatási válság tombol. Emiatt kezdeményezte egyébként az LMP a rendkívüli ülést, ugyanis a Lehet Más a Politika biztos benne, hogy a választások után újra elindulnak a kilakoltatások, hiszen egy olyan négyszázmilliós villából, amilyenben például Matolcsy György lakik, nem látszik a nyomor. Szél a parlament karzatán ülő, kilakoltatásra váró családok nevében követeli, hogy a jegybank 260 milliárd forintos tartalékából oldja meg a kormány a devizahitelesek helyzetét. De ezek az emberek, figyelmeztet az LMP társelnöke, elégtételt vesznek majd, és április 8-án menesztik a kormányt.

Rétvári Bence sem törődik a politikai innovációval, szerint Szél ne beszéljen új politikáról, amikor Gyurcsány Ferenc barlangjából akarja megújítani a közbeszédet és a politikát. Aztán heveny méltatlankodásban tör ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkár, mert Hadházy Ákos, az LMP társelnöke feltűnt mögötte egy „hazudik” táblával.

Szerző

Polt sem ment el a Vej-bizottságba

Publikálás dátuma
2018.03.21. 14:29
Fotó: Tóth Gergő
A legfőbb ügyész szerint neki csak a Parlamentben kell válaszolni a kérdésekre. Ha az ellenzéki képviselők választ akarnak, akkor írjanak neki levelet.

„Több minden derült ki itt a mai bizottsági ülésen, mint amit az ügyészség egy év alatt sem tudott meg” - summázta Hadházy Ákos (LMP) az Elios korrupciós ügyeit kivizsgáló alternatív ellenzéki bizottság szerdai ülését.

A jelek szerint a kormánypárt tagjai már berendezkedtek arra, hogy távollétükkel bojkottálják azokat a bizottságokat, ahol a Fideszre kínos ügyek is terítékre kerülhetnek - így történt ez kedden a nemzetbiztonsági és a költségvetési bizottságban is – , a Fidesszel együttműködő közszolgák pedig a kormánypárt távolmaradására hivatkozva nem adnak tájékoztatást.

Így az alternatív bizottság ezúttal meghívta Polt Pétert, ám a legfőbb ügyész maga helyett csak egy papírt küldött, amiben az ügyészi törvényre hivatkozva azzal érvel, hogy neki csak plenáris üléseken kell megjelenni, egyebekben írásban elküldött kérdésekre válaszol. A bizottság meghívta még März Lászlót, aki Szekszárd városüzemeltetési és városfejlesztési irodája vezetőjeként Horváth István polgármesterrel párhuzamosan tárgyalt, fél évvel azelőtt, hogy kiírták volna az Elios közbeszerzést, továbbá Pál Anikót, azt a rendőrnyomozót, aki annak idején eredmény nélkül lezárta az Elios-ügyben indított nyomozást.

Szerettük volna megtudni tőle, hogy mit jelent a „vertikális kartell?” - tette fel az ülés soros elnöke, Hadházy Ákos a nagy kérdést.

A rendőrség ugyanis másfél éve így minősítette a Tiborcz-féle Elios-ügyletet, azonban a hatóság szerint ezzel nem valósulhatott meg bűncselekmény és nem is indítottak nyomozást. Harangozó Tamás (MSZP) ennek kapcsán hangsúlyozta: a meghívott rendőrnyomozó volt az, aki a Rogán Antal-érintettségű Város Szíve ügyben is eredmény nélkül zárta le a vizsgálatot.

Harangozó Tamás szocialista bizottsági tag arról beszélt, hogy a magyar ügyészség beavatkozik a kampányba. Míg Polt Péter legfőbb ügyész úgyszólván semmilyen hivatalos információt nem ad, addig a Külügyminisztérium orosz ügyeiben eljáró kormánybiztosa úgy tűnik, hogy folyamatosan hivatalos információkat kap valahonnan.

Ugyanakkor Harangozó szerint egyértelmű, hogy a bűnüldöző hatóságok nem végezték a dolgukat az ügyben, illetve a kormány kezdettől hazudott az Elios-botrány kirobbanása óta. Angeli Gabriella Kalocsai független képviselő előadásából kiderült: majdnem másfél éve, 2016 decembere óta tudhatta a kabinet, hogy komoly baj van a Tiborcz István egykori cége által bonyolított közvilágítási projektekkel, ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) alá tartozó az Európai Támogatásokat Auditáló Főosztály (EUTAF) már 2016 októberében vizsgálatot indított az egyik beszerzés – nevezetesen a kalocsai – kapcsán. Angeli Gabriella elmondta: egy 2017-es önkormányzati, testületi ülésről szóló jegyzőkönyv bizonyítja, hogy a városvezetés már tudott arról, hogy 125 millió forintot vissza kell fizetni a beruházásból.

Harangozó Tamás hangsúlyozta: mivel a visszafizetési kötelezettséget nem uniós szerv, hanem a Varga Mihály felügyelete alatt működő magyar kormányzati szerv állapította meg, így innentől teljesen nyilvánvaló, hogy a kormány az Elios-ügy kipattanásakor, idén januárban-februárban hazudott, amikor azt állította, hogy nem tudott a botrányról.

Az ülésre eljött Lengyel Róbert siófoki polgármester is. A város két Elios-projektben volt érintett. Lengyel Róbert elmondta: polgármesteri kinevezése után zárolta az Elios-iratokat. A 2014-2015-ös projekt ügyeivel foglalkozó ügyiratokat pedig átadja a bizottságnak. Az iratokból a bizottság előtt is kiderült, hogy a projekt előkészítése meglehetősen furcsán történt: a közbeszerzést előkészítő külsős cég már a kiírás előtt tudott a pályázat tartalmáról.

Mezei László szekszárdi szocialista képviselő elmondta: a Tiborczék által kiépített közvilágítási rendszer alkalmatlan a feladatára: a lámpák fényköre gyenge, két lámpa henger alakban szórja a fényt, ám a két lámpa között jókora sötét, „vakfoltok” vannak, emiatt több baleset is történt már a városban. Elsősorban az idősebb, gyengébben látó gyalogosokat fenyegeti a veszély.

Becker András oknyomozó újságíró (Átlátszó) közölte: fényméréssel is megvizsgálták a Tiborcz-lámpák fényerejét és jókora eltéréseket találtak, így a zebra egyik oldalához képest tízszeres fényerő eltérést is mértek meg. „Elios paradoxonnak” nevezte az újságíró azt a furcsa jelenséget, hogy a tisztán közbeszerzésekből élő Elios 10-15 százalékos bevétel arányos eredményt produkált, míg a versenypiacon is forgolódó vetélytársaknál alig 1 százalékos ez a mutató.

Sztrájk lehet a könyvtárakban és a múzeumokban?

Publikálás dátuma
2018.03.21. 14:21
A szerző felvétele

Harminc könyvtáros a perspektivikus bérrendezésért demonstrált a Pécsi Tudásközpontban. Szerdán az épületben tartottak egy szakmai konferenciát, amin részt vett Hoppál Péter, kulturális ügyekért felelős államtitkárt, s a fideszes politikust a tudásközpont egyik intézményének, a Csorba Győző Könyvtárnak a dolgozói várták, azt a bértáblát a fejük fölé tartva, ami 2002 óta nem változott.

A demonstráció vezetője, Mészárosné Sík Zsófia kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a könyvtárosok, muzeológusok és levéltárosok bértáblája 16 éve változatlan, s e három szakma képviselőinek jövedelme csak azért nőtt azóta, mert emelték a garantált minimálbért. Így viszont a közművelődésben dolgozók fizetési besorolása nem ad semmiféle jövőképet, hisz például egy kilenc éve pályán lévő, doktori végzettségű alkalmazott ugyanannyit keres (nettó 130 ezer forintot), mint egy nyolc osztályt végzett kezdő. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete 2012-től új bértáblát követel, ám csak azt tudták elérni, hogy tavaly az említett területeken dolgozók - nettó 15-20 ezer forint - bérpótlékot kaptak. Ez idén nem emelkedett, és a pótlék nem lett része az alapbérnek, vagyis adható-elvehető. 2018 februárjában és márciusban a KKDSZ a bértáblamódosításról tárgyalt az illetékes államtitkársággal, ám nem történt előrelépés, mivel a kormány a választásig még csak ígéretet sem kíván tenni.

A két idei megbeszélésén – bár a szakszervezet számított rá – nem vett részt Hoppál Péter, ezért várták őt szerdán a konferencia helyszínén. Hoppál pár szót váltott a demonstrálókkal, s ő úgy látta, hogy a kormány sokat tett a közművelődési intézményekért és az ott dolgozókért. A demonstrálók nem vitatták, hogy az intézmények tárgyi feltételei sokat fejlődtek, ám bérügyben nem osztották Hoppál véleményét, ezért a politikus szavait elterelő hadműveletnek minősítették.

A demonstrációban résztvevők nem tartják kizártnak, hogy ha a bérreform a szakmában továbbra sem történik meg, akkor a könyvtárak és a múzeumok dolgozói előbb-utóbb sztrájkolni fognak, s megtörténik az a hazánkban eddig még példátlan eset, hogy ezek az intézmények nem nyitnak ki. A sztrájktörvény nem határozza meg, mi az elégséges szolgáltatás szintje ezekben az intézményekben, így a bezárásnak nincs jogi akadálya.

Témák
sztrájk