Kilenc jármű lassított le szerdán helyi idő szerint reggel nyolc órakor a dapchi középiskolánál, majd az iszlamista szélsőségesek egy szó nélkül az út szélén hagyták a diáklányokat – így írta le az AFP hírügynökségnek a szerda délelőtti eseményeket a február 19-én elrabolt iskolások szüleit támogató csoport egyik vezetője.
Óriási megkönnyebbülés ez a szülők többségének – azt ugyanis egyelőre nem tudni, hogy mind a 110 lányt visszahozták-e –, hiszen a diáklányok sorsáról eddig kevés információ állt rendelkezésre, csupán annyi volt ismert, hogy az Iszlám Állam (IS) nigériai „társszervezete”, a Boko Haram rabolta el őket.
Ebből sokan a legrosszabbra következtettek, hiszen nem ez volt az első alkalom, hogy az oktatást bűnnek tartó szélsőségesek iskolásokat raboltak el. 2014-ben azzal vált világszerte ismertté a terrorista szervezet, hogy harcosai a szintén északkelet-nigériai Chibok egyik bentlakásos iskolájából 276 diáklányt elraboltak. Akkor nemzetközi kampány indult, amely során számos ismert személy – köztük az akkori amerikai first lady, Michelle Obama – fejezte ki szolidaritását, arra kérve az ügyet lassan felfejtő abudzsai vezetést, hogy mihamarabb találja meg és helyezze biztonságba a fiatalokat. Míg a lányok hollétéről szinte semmit sem lehetett tudni, olyan hírek szivárogtak ki, miszerint sokakat kényszerítettek, hogy térjenek át az iszlámra, férjhez adták őket a Boko Haram tagjaihoz, erőszak áldozatai lettek, és többeknek gyerekük született. Akadtak, akikből öngyilkos merénylőket csináltak. Bár sokaknak sikerült megszökniük, sokakat a kormány szabadított ki váltságdíj fizetése után. Ennek ellenére a BBC beszámolója szerint idén januárban még mindig több mint 100 lány volt fogságban.
A dapchi szülők így joggal tartottak attól, hogy talán csak évek múltán hallanak ismét a gyerekeikről. Hogy végül nem így történt, egyes források szerint talán annak köszönhető, hogy a kormány megegyezett a szélsőségesekkel. Muhammadu Buhari nigériai elnök a múlt héten jelentette be: úgy döntöttek, nem vetik be a hadsereget, és leülnek tárgyalni a szélsőségesekkel. Ez elemzők szerint a chibokihoz hasonló stratégiát, vagyis váltságdíj megfizetését jelenthette.
A Boko Haram rémuralma kilenc éve tart Északkelet-Nigériában, s ez idő alatt közel 20 ezer ember vesztette életét, és több mint két millió civil kényszerült elhagyni az otthonát.
