Ausztrálián a világ szeme, indul az új F1-es idény

Publikálás dátuma
2018.03.22. 06:52
Vettel vagy Hamilton? - Sokak szerint a szintén négyszeres bajnok német lehet a címvédő kihívója 2018-ban Fotó: AFP/Lluis Gene
Még az idényrajt előtti órákban is nehéz volna pontosan meghatározni, hogy melyik istálló lesz a vezető erő az idei Forma–1-es világbajnokságon.

Magyar idő szerint péntek éjjel 2-kor, az Ausztrál Nagydíj első szabadedzésével megkezdődik a vb-sorozat legújabb, immáron 69. idénye. A nagy kérdés továbbra is az: ki fogja megállítani a modern turbómotorok 2014-es bevezetése óta minden címet bezsebelő Mercedest, s annak vezérpilótáját, a címvédő Lewis Hamiltont?

„Ott van például a Red Bull – figyelmeztetett a négyszeres világelső brit pilóta. - Nagyszerű munkát végeztek a télen, ráadásul két remek versenyzőjük van, de abban is biztos vagyok, hogy a Ferrari az idén is komoly riválisunk lesz. Szerintem az ellenfeleink nem mutattak meg mindent a teszteken."

No igen, a téli gyakorlás.

A mezőny kétszer négy napot töltött február végén, március elején a katalán versenypályán (ahol nem mindig voltak ideálisak a körülmények), a Barcelonából származó adatokat azonban nem árt fenntartásokkal kezelni.

Egyrészt azért, mert az összesített időtáblázat élén végző, szintén négyszeres vb-győztes Sebastian Vettel Hamiltonnal szemben lágyabb gumikeverékkel körözött, másrészt azért, mert – amint arra a címvédő is utalt – egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy minden esélyes kimutatta a foga fehérjét. Márpedig a Forma–1-ben nem kevés múlik az olyan "apró" részleteken, mint az üzemanyagszint, az abroncsok állapota vagy éppen az aszfalt hőmérséklete...

Négy világelső, hét futamgyőztes a mezőnyben
Fernando Alonso, Kimi Raikkönen, Lewis Hamilton és Sebastian Vettel – bajnokká koronázásuk sorrendjében ők azok, akik világelsőnek vallhatják magukat a mostani mezőnyből. Érdekesség, hogy az egyaránt négyszeres vb-győztes Vettel és Hamilton, a kétszeres bajnok Alonso és 2007 összetettbeli győztese, Raikkönen mellett csupán három futamgyőztes indul az idei futamokon: a Red Bull párosa, Daniel Ricciardo és Max Verstappen összesen nyolc (öt-három eloszlásban) nagydíjsikert ért el, míg Hamilton csapattársa, Valtteri Bottas tavaly háromszor állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. A hátországban szereplők között a Williams tesztpilótájaként visszatérő Robert Kubica nyert még F1-es versenyt 2008-ban.

A mezőnyben egyébként csupán két újonc kap lehetőséget: a visszavonuló Felipe Massa helyére a Robert Kubicával folytatott különversenyt – sokak szerint a szponzorok busás anyagi hozzájárulása miatt – megnyerő Szergej Szirotkin és az Alfa Romeo színre lépésével a Saubernél állást kapó, amúgy a Ferrari patronáltjaként pallérozódó Charles Leclerc. Massa távozásával 1970 óta először fordul elő, hogy nem lesz brazil a rajtrácson.

A holtszezon egyik emlékezetes, több vitát kiváltó döntése volt, hogy vasárnaptól az úgynevezett rajtrácslányok helyett gyermekek állhatnak oda a csillogó versenygépek mellé. A rajtprocedúrákat érintő másik újdonság a futamok biztonsági autós fázisát követő újraindulást érinti, az eddig megszokott "repülőrajt" helyett ugyanis – ha az időjárás ezt megengedi – akár többször is állórajtot vehet a mezőny. Mégsem mindezek a legszokatlanabb újítások, sokkal inkább az a fejvédőkeret, amellyel a vezetők és a csapatvezetők sincsenek kibékülve, viszont a tudomány mai állása szerint a legbiztonságosabb megoldás a pilóták fejének védelme érdekében. A megjelenést mindenesetre szokni kell még.

A vb 21 futamból áll majd, csakúgy, mint 2016-ban, ez rekord. Mielőtt azonban újra felbőgnének az erőforrások, nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy tovább szigorították a motorszabályokat, 2018-tól négy helyett már csak három motort használhat egy pilóta a teljes szezon folyamán. További erőforrásegységek beszereléséért büntetés jár.

A rajongók által várva várt idénynyitó előtt hosszan lehetne értekezni a hivatalosan tavaly óta tulajdonos Liberty Media által bevezetett újdonságokról is (például megváltozó kezdési időpontok és logó), a lényegi kérdések azonban továbbra is a pályán, remélhetőleg izgalmak közepette dőlnek el.

Versenyfutás a világ körül
Öt kontinens, 21 helyszín – röviden így lehetne összefoglalni a versenynaptár tartalmát. Tavalyhoz képest változás, hogy Malajziába 1999 óta először nem látogat el a mezőny, visszatér ugyanakkor Németországba és Franciaországba: a Hockenheimring 2017 után látja vendégül ismét a sorozatot, francia versenyt pedig 2008 óta először rendeznek. Ami Magyarországról nézve még fontos, az az, hogy ebben az esztendőben is lesz Magyar Nagydíj, méghozzá a 32. A vb egyébként Ausztráliától Abu-dzabiig, azaz március 25-től november 25-ig tart, a leghúzósabb hetekre pedig a nyáron lehet számítani: a labdarúgó-világbajnokság döntőjének időpontját elkerülendő június 24. és július 8. között három hét alatt három futamot teljesítenek a résztvevők.

Szerző

A jó hangulathoz drukkerek kellenek

Publikálás dátuma
2018.03.22. 06:51
Novemberben közel 20 ezer néző és görögtűz is volt a Groupama Aréna lelátóján Fotó: Molnár Ádám
A görögtűz önmagában nem elegendő ahhoz, hogy jó legyen a hangulat a futballstadionokban.

Az Európai Labdarúgó-szövetség UEFA) minden lehetséges eszközzel küzd ellene, Orbán Viktor miniszterelnök viszont hiányolja a magyar stadionok lelátóiról a pirotechnikai eszközöket. A kormányfő szerint sokkal jobb lenne a bajnoki találkozók hangulata, ha ellenőrzött keretek között visszaengednék a pirotechnikát a lelátókra.

Lapunk korábbi labdarúgók véleményére volt kíváncsi a pirotechnikai eszközökről. Fehér Csaba 1998-2009 között 41-szer szerepelt a magyar válogatottban, nyolc évig volt holland klubok (PSV Eindhoven, NAC Breda, Willem II) játékosa.

„Azt gondolom, először a nézőket kellene visszacsalni a lelátókra, ha kevés a szurkoló, akkor a pirotechnika sem fog javítani a hangulaton, rosszul néz ki, ha félig vagy háromnegyedig üres stadionban piróznak – mondta az egykori védő. – Ha sokan vannak a szurkolók, akkor jó az alaphangulat, amin tovább javíthatnak a pirotechnikai eszközök. Hollandiában nem volt gyakori a pirotechnika a lelátón, viszont sokan voltak kint, nagyon jó hangulatuk volt a meccseknek. Amikor az MTK-val a Fenerbahce ellen játszottunk európai kupameccset, akkor a vendégszurkolók kilőttek egy rakétát a stadionból a Hungária körútra, szerencsére senki sem sérült meg. Engem nem zavart a görögtűz a lelátón, nem éreztem emiatt rosszul magam a pályán.”

Szeiler József 1988-1997 között 66 mérkőzésen állt a Ferencváros csapatának kapujában, 2000-től 2003-ig a klubot működtető kft., majd Zrt. igazgatója volt. Tagja volt az 1984-ben Európa-bajnokságot nyert ifjúsági válogatottnak.

„Játékosként szerettük, feldobta a hangulatot, ha a lelátón görögtüzek égtek – emlékezett Szeiler. - Annak persze nem örültünk, ha a füst bejött a pályára, és emiatt állt a játék, ez elég bosszantó tudott lenni. Azt gondolom, hogy szigorúan ellenőrzött keretek között, például meghatározva, hogy csak a mérkőzés előtt vagy után szabad pirózni, érdemes lenne engedni, mert hozzátesz a mérkőzés hangulatához. Amikor a Fradiban igazgató voltam, tűzijátékot rendeztünk a győztes meccsek után, ezeket nagyon szerették a drukkerek és a játékosok is, de ezt hozzáértő szakemberek csinálták, megfelelő hatósági engedélyek birtokában, a tűzoltóság felügyelete mellett. Azzal egyetértek, ha nincs szabályozva a pirotechnika alkalmazása, akkor nagyon veszélyes.”

Az UEFA tavaly decemberben Münchenben tartott tanácskozást a tagországok biztonsági szakembereinek részvételével. Itt elhangzott, hogy a pirotechnikai eszközök veszélyt jelentenek a futballmérkőzések résztvevőire, játékosokra, hivatalos személyekre és a nézőkre, ezért az UEFA semmilyen körülmények között sem engedélyezi ezek használatát a stadionokban. A szakemberek megállapították, hogy a különböző országok eltérő jogszabályai miatt az Európai Unióhoz fordulnak segítségért olyan előírás elkészítéséért, amely minden országban egyformán érvényesíthető.

Ausztriában másfél hete bejelentették, hogy a Belügyminisztérium elkezdte előkészíteni azt a törvényjavaslatot, amely az UEFA elvárásaihoz igazodva az összes osztrák stadionból kitiltja a pirotechnikai eszközöket.

Bánki Erik, az MLSZ elnökség tagja Orbán Viktor miniszterelnök március 1-jei, a pirotechnikát támogató kijelentése után a DigiSporton azt mondta, a magyar szövetség megvizsgálja, hogyan lehet a pirotechnikát visszahozni a magyar stadionok lelátóira. Lapunk március 13-án megkereste az MLSZ-t, szerettük volna megtudni, hogy mit tervez a szövetség, Orbán Viktorral vagy az UEFA-val fordul szembe? Kérdésünkre a mai napig sem kaptunk választ.

Kézilabda BL - Csak a csoda segíthet a Szegeden

Publikálás dátuma
2018.03.21. 21:42
Fotó: EPA/Srdjan Suki

Hét góllal, 29-22-re kikapott a MOL-Pick Szeged férfi kézilabdacsapata a THW Kiel vendégeként a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjének első mérkőzésén, így nagyon nehéz helyzetből várja az április 1-jei hazai visszavágót.

Az előjelek nem a magyar bajnoki ezüstérmes mellett szóltak, hiszen a Kiel 2004. óta mindig eljutott a negyeddöntőig, és az elmúlt tizennégy évben csak kétszer kényszerült kihagyni a négyes finálét, a nyolc közé jutásért még sosem esett ki. A szegediekkel kétszer találkozott a kieséses szakaszban, 2015-ben a negyed-, egy évvel később a nyolcaddöntőben búcsúztatta a Szegedet. Mindezek ellenére Alfred Gislason, a hazaiak trénere arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad lebecsülni a magyar együttest, amelynek spanyol trénere, Juan Carlos Pastor nagyon alaposan felkészül az ellenfelekből, és a szegediek szervezett, fegyelmezett játékkal nyertek a Rhein-Neckar Löwen otthonában is, amire kevés csapat volt csak képes.

Ennek a párharcnak eredetileg Szegeden kellett volna kezdődnie a hétvégén, de a kieliek akkor bajnoki rangadót játszanak a Löwen vendégeként, és mivel azt a találkozót nem sikerült elhalasztani, az európai szövetség (EHF) csak a pályaválasztói jog felcserélésével engedte a hétközi mérkőzés megrendezését.

A szegediek az első játékrészben hullámvölgy nélkül, végig nagyon koncentráltan játszottak, türelmesen támadtak, és minden hibát kihasználtak, védekezésben Marko Vujin kikapcsolását nem tudták megoldani – a korábbi veszprémi klasszis hat gólt szerzett harminc perc alatt -, de ezt leszámítva tartották a lépést a riválissal és 14-14-gyel zárták az első felvonást.

A folytatásban a szegediek két eladott labdával kezdtek, és öt perc alatt 19-16 lett az állás, amit azonban a 42. percre sikerült kiegyenlíteni (19-19). Ezután jött egy négy perces szegedi rövidzárlat, és máris 24-19-re vezetett a Kiel. A magyarok játéka szétesett a záró negyed órára, végül 29-22-re győzött a német együttes.

Szerző