Soros György és a kormány civiljei

Publikálás dátuma
2018.03.23. 06:06
JÓ SZOLGÁLAT - Az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete a kormányfő felesége. Lévai Anikó 2015- ben a nagyfai ideig
Az Orbán-kabinet számára is fontos jótékonysági szervezetek jobbnak látják eltitkolni, mit gondolnak a menekültekkel foglalkozók ellen irányuló törvénycsomagról.

A keresztény tanítás mindenki számára útmutatást ad, amikor meghatározza az irgalmasság cselekedeteinek főbb területeit: az éhezőknek ételt adni, a szomjazóknak italt adni, a ruhátlanokat felruházni, az utasoknak szállást adni, a betegeket látogatni, a tudatlanokat tanítani, a szomorúakat vigasztalni, másokat türelemmel elviselni, élőkért, holtakért imádkozni – ezzel a szeretetteljes gondolattal köszönti a látogatót a Karitatív Tanács honlapján Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a tanács elnöke.

Szerettük volna megtudni, hogy a Karitatív Tanács szervezetei mit szólnak az úgynevezett Stop Soros törvénycsomaghoz. A tanács az első Orbán-kormány idején, az ezredfordulón jött létre, és – a Magyar Vöröskereszt kivételével – olyan egyházi vagy vallási kötődésű karitatív szervezetek kapnak helyet benne, amelyek kedvesek a Fidesz szívének. Jelesül: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Református Szeretetszolgálat és az Ökumenikus Segélyszervezet.

Ha a Fidesz hatalmon marad, akkor a választás után előveszi az egyelőre jegelt Stop Sorost. Az eredetinél is szigorúbb javaslat pénzügyi és fizikai ellehetetlenítéssel fenyegeti a menekültek ellátásával, jogvédelmével is foglalkozó, „Soros-bérencnek bélyegzett” civil szervezeteket. A jelenlegi kormány ezeket ugyanis ellenségként kezeli.

A rengeteg bírálat közül az Eötvös Károly Intézet álláspontját idézzük: „a törvény most civil szervezetek jól azonosítható körét támadja, később a kormány kénye szerint bárki ellen fordítható”.

A Karitatív Tanács szervezeteit – mivel szintén foglalkoznak menekültekkel – arról kérdeztük, hogy egyeztettek-e a törvénycsomagról a kormánnyal, megfogalmaztak-e valamilyen módosító javaslatot. Továbbá: egyetértenek-e az Eötvös Károly Intézet megállapításával? Tartanak-e attól, hogy a törvénycsomag következtében szervezetüket hátrány érheti? Ha nem: kifejezik-e szolidaritásukat azokkal a szervezetekkel, amelyek működése és létezése veszélybe kerülhet?

A baptista, a máltai és a református szeretetszolgálat nem tartotta fontosnak, hogy reagáljon kérdéseinkre. Az elsőként válaszoló Magyar Vöröskereszt főigazgatója, Kardos István óvatosan fogalmazott. Tekintettel arra, hogy a választásig a parlament nem tárgyalja az előterjesztést, és nem ismert, hogy a javaslat miként változhat az elkövetkezendő időszakban, érdemben „nem tudjuk értékelni a törvénycsomagot a saját szempontunkból sem”.

Az Ökumenikus Segélyszervezet közölte, hogy jelenleg nem vesz részt a hazánkba érkező menedékkérők ellátásában. Korábbi ilyen jellegű tevékenysége kizárólag humanitárius segítségnyújtásra terjedt ki, amit minisztériumokkal egyeztetve végzett. Ezen a gyakorlaton a jövőben sem kíván változtatni, és erre való tekintettel nem tart attól, hogy a törvény elfogadása esetén az Ökumenikus Segélyszervezetet – vagy akár más humanitárius munkát végző szervezeteket – hátrány érné.

A Katolikus Karitász elsősorban arra szorítkozott, hogy bemutassa, milyen módon nyújt segítséget „a valós szükségletek felmérése és a menekülteket ellátó hivatalos szervek jelzései alapján”. A katolikus egyház hivatalos segélyszervezete úgy ítélte meg, kérdéseinkre nem tud érdemben válaszolni, mivel a „migráció területén szervező feladatot nem végzünk”.

A válaszokból nem derült ki, hogy a szervezeteknek mi a véleményük a Stop Soros törvénycsomagról, ahogyan – egyebek mellett – az sem, szükség esetén hajlandók-e szolidaritást vállalni a fideszes kormány által fenyegetett társaikkal. Igaz, az Ökumenikus Segélyszervezet szerint ilyen veszély nincs is. (A lapunknak adott válaszok teljes terjedelmükben elolvashatók a nepszava.hu-n, a Népszava online oldalán.)

Magyar Vöröskereszt:

„A Magyar Vöröskereszt természetesen figyelemmel kísér minden olyan törvényjavaslatot és jogszabálytervezetet, amely befolyással lehet a működésünkre. A javaslatcsomagot, amely több jogszabály módosítását is jelentené, elolvastuk és egyeztettünk szakértőkkel, illetve minisztériumokkal is az abban foglaltakról. Mivel a Magyar Országgyűlés a választásokig nem tárgyalja a tervezeteket és nem ismert, hogy azok miként változhatnak az elkövetkezendő időszakban, így érdemben nem tudjuk értékelni a törvénycsomagot a saját szempontunkból sem. Az azonban biztos, hogy a Magyar Vöröskereszt a véradásszervezéstől, elsősegélynyújtástól kezdve a rászorultaknak nyújtott segítségen át a katasztrófahelyzetekre történő válaszadásig több olyan területen tevékenykedik, amelyek elengedhetetlenek az ország működéséhez”.

Ökumenikus Segélyszervezet:

„Az Ökumenikus Segélyszervezet jelenleg nem vesz részt a hazánkba érkező menedékkérők ellátásában. Korábbi ilyen jellegű tevékenysége – a Segélyszervezet küldetésével összhangban – kizárólag a humanitárius segítségnyújtásra terjedt ki, és ezeket a tevékenységeket is az illetékes minisztériumokkal egyeztetve, egyes elemeit minisztériumok felkérésére végezte. A Segélyszervezet ezen a gyakorlaton a jövőben sem kíván változtatni, munkáját továbbra is kizárólag humanitárius segítségnyújtásként, a hatóságokkal együttműködésben kívánja végezni.

A fentiekre való tekintettel tehát nem tartunk attól, hogy a törvény elfogadása esetén a Segélyszervezetet – vagy akár más humanitárius munkát végző szervezeteket – hátrány érné.”

Katolikus Karitász:

„A Katolikus Karitász humanitárius szervezet, amely korra, nemre, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül segíti a rászorulókat szociális intézmények fenntartása és különböző segélyprogramok, akciók útján.

Segélyszervezetünk folyamatos kapcsolatban áll a menekülteket fogadó és ellátó tranzitzónákkal, befogadó állomásokkal és közvetlenül a menekült státuszt kapott személyekkel is, és segítséget nyújt a menedéket kérők részére a valós szükségletek felmérése és a menekülteket ellátó hivatalos szervek jelzései alapján. A tranzitzónákba tárgyi adományokat, ivóvizet, élelmiszert, higiéniai eszközöket és ruhaneműt szállítunk a kapott tájékoztatások alapján. A menekült státuszt kapott személyek számára pedig elsősorban krízishelyzeti támogatást biztosítunk és segítünk a beilleszkedésben.

Munkánk során elsősorban a krízishelyzetbe került személyeket, családokat támogatjuk hazánkban, határainkon túl, valamint a hazánkban menedéket kérő menekültek részére a tranzitzónák területén, a határok mentén és a már státuszt kapott menekültek számára lakhelyükön is. A migráció területén szervező feladatot nem végzünk, így az Ön által feltett kérdésekre válaszolni érdemben nem tudunk.

Segítő szolgálatunkról készséggel számolunk be.”

Szerző

Újabb részletek Kósáék cégügyeiben is

Publikálás dátuma
2018.03.23. 06:01
GYANÚS RÉSZLETEK - Sok kérdést vet fel a cégvásárlásuk FOTÓ: MTI/OLÁH TIBOR
Jelentős, közel 40 millió forintos külföldi ingatlanvagyona lehet annak a cégnek, amelyet gyanús körülmények között, töredékáron vett meg tavaly tavasszal Kósa Lajos felesége a miniszterhez több szálon kötődő lobbistától – derül ki a lapunk birtokába került dokumentumokból.

Eddig csak annyit lehetett tudni, hogy Kósa felesége 6 millióért vette meg a Tócó-Pece Kft.-t, amelynek eszközállománya 139 millió forint volt. Most viszont – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak Alföldi Bűnügyi Igazgatósága határozatából – lapunk megismerte a cég vagyonmérlegének egyes részeit is. Kiderült, hogy közel 60 millió forint értékű ingatlanja, illetve ingatlanhoz fűződő vagyoni jogai voltak a cégnek. Magyarországon azonban csak 20 millió forintnyi ingatlanvagyonnak, egy mátészalkai gyárterületen fennálló jelzálognak van nyoma. Következésképpen a fennmaradó 40 milliónyi ingatlanállományt vagy ingatlanvagyoni jogot külföldön kell keresni.

A miniszter írásban feltett kérdéseinkre nem árulta el, hol van a feleségéhez került cég ingatlanvagyona. Ezt a magyar adónyomozók sem vizsgálták, sőt közben elutasították Hadházy Ákos (LMP) feljelentését is, amit a feltűnően alacsony áron megvett cég miatt költségvetési csalás gyanújával tett. A politikus jelezte: panaszt tesz a feljelentés elutasítása miatt.

Lapunk elsőként írta meg, hogy a Tócó-Pece Kft.-t Kósa közeli munkatársa, Fiák István ügyvéd hozta létre, majd tőkésítette fel 139 millió forintos értékűvé, végül tavaly márciusban eladta el Kósa feleségének. A miniszter a feltűnősen alacsony, mindössze hatmilliós árat azzal magyarázta, hogy a vállalkozás súlyosan eladósodott, ám ezt a politikus többszöri kérésünkre sem igazolta, és a tartozásnak az adóhatósági határozatban sincs nyoma. Mivel Fiák és Kósa számos, iskolaszövetkezeteket és munkaerő szövetkezeteket érintő törvényjavaslatban is együttműködött, Hadházy Ákos előbb hivatali vesztegetésért is feljelentést tett, ám ezt még azon melegében, február végén elutasította a Polt Péter vezette ügyészség. Ugyanakkor Hadházy azt is gyanította, hogy a céget csak papíron adták el ilyen olcsón, hogy a valós ár után ne kelljen az ilyenkor szokásos adókat megfizetni. Ez a vád is lepergett az adónyomozókról – szerintük ugyanis a mátészalkai feldolgozóüzemre bejegyzett jelzálogjog után nem kell a vagyonátruházásnál adózni, mivel nincs belföldi ingatlanja a cégnek. Az adónyomozók ezután nem vizsgálták, hogy miféle más ingatlannal vagy ingatlan jellegű joggal rendelkezik a Kósa-féle cég. Ezzel kapcsolatos kérdéseinket a miniszter most is azzal hárította, hogy felesége nem közszereplő, „nem közszereplő magánemberek magánügyleteivel kapcsolatban pedig nem tud és nem is lenne helyes nyilatkoznia.”

Az is érdekes, hogy a Tócó-Pece Kft. mérlegében szereplő mátészalkai ingatlanon fennálló jelzálogjog története több ponton kapcsolódik Kósa Lajos édesanyjának emlékezetes sertéstelep vásárlásához. Szintén lapunk tárta fel azt, hogy az idős asszony érdekeltségébe került 2015 őszén egy mátészalkai sertéstelep, ami később 124 millió forintnyi állami támogatást kapott. A Tócó-Pece Kft. jelzálogjogával terhelt ingatlan pedig a Kósa családdal rokon és a disznófarmos történetben is megforduló mátészalkai Szilágyi família egyik cégéhez tartozik. Az ingatlanon lévő jelzálogot a Kósa édesanyjának sertéstelepét is hitelező állami Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt. javára jegyezték be.

Témák
Ingatlan cég Kósa

Elsőre Kósa Lajos feleségének ígérték a 800 milliót

Publikálás dátuma
2018.03.23. 06:00
Bizalmasok - Kósa és a csengeri asszony egy amatőr felvételen
Nem csak a miniszter és édesanyja, hanem a politikus neje is érintett a rejtélyes örökség ügyében – tudta meg lapunk.

„Minden hazugság, csalás, a bemutatott dokumentumok kamudokumentumok” – mondta elsőre Kósa Lajos tárca nélküli miniszter a csengeri hölgy mesés, 1300 milliárd forintos örökségéről szóló közjegyzői okiratok megjelenése után. Most a lapunk birtokába jutott egy újabb közjegyzői okirat, amelyből kiderül: miután a „csengeri hölgy”, Szabó Gáborné Kósára bízta állítólagos örökségét, hogy vegyen belőle állampapírt, 2013 áprilisában papíron megajándékozta a miniszter feleségét 2 millió 633 ezer 445 euróval, ami az akkori árfolyamon több mint 800 millió forint volt. A megajándékozott politikusfeleség pedig a jelek szerint tudomásul is vette az ajándékozási nyilatkozatot.

Igaz, az iratokból meglehetősen furcsa, körülményes eljárás bontakozik ki. A közjegyzői okirat szerint Szabó Gáborné első ízben 2013. április közepén jelentette ki a többi Kósa-iratból már ismert Tóth Ádám közjegyző – a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke – előtt, hogy a politikus feleségét megajándékozza ezzel az összeggel. Erről okirat született, amelyet a közjegyző tértivevényes küldeményként elküldött Kósa feleségének. Mivel az ajándékozott nem tiltakozott ellene, az ajándékozási nyilatkozat májusra érvényessé vált. A már érvényes ajándékozási nyilatkozatról szeptemberben újabb közjegyzői okirat született. Ezt 2013. szeptember 16-án kézbesítették a címzettnek, a kézbesítés tényéről pedig szeptember 20-án vettek fel egy újabb – szintén lapunk birtokába került – jegyzőkönyvet. Azaz a megajándékozási eljárás minden mozzanatáról született egy közjegyzői irat.

Az ügyet kirobbantó Magyar Nemzet korábbi cikkéből azonban kiderül, hogy az ajándékozó hölgy meggondolhatta magát, mivel szeptember végén már új dokumentum született: ebben már Kósa édesanyja lett a megajándékozott. Szabó Gáborné ügyvédje, Helmeczy László lapunknak ennek kapcsán csak annyit mondott, hogy az általa megtekintett iratok alapján úgy tűnik, ugyanarról a 800 millióról van szó. Az ajándékot előbb Kósa Lajos felesége kapta volna, majd később inkább a politikus édesanyja lett a kedvezményezett. Helmeczy ugyanakkor azt cáfolta, hogy tényleges büntetőeljárás folyna védencével szemben.

A Magyar Nemzet által korábban bemutatott – Kósa által valósnak elismert – közjegyzői irat szerint a politikus 2013 januárjában szerződést kötött Szabó Gábornéval, hogy utóbbi állítólagos 4,3 milliárd eurós, 1300 milliárd forintnyi németországi örökségéből magyar állampapírokat vásárol. Erről az ügyletről született 2015-ben egy újabb közjegyzői irat, amiből az is kiderült, hogy Szabóné teljes körű rendelkezési jogot biztosított Kósának az egyik hazai bankban vezetett, megint csak állítólag csillagászati összegű devizaszámlájához. Később a Magyar Nemzet olyan dokumentumok tartalmát is ismertette, amelyek szerint Kósát és egy másik magánszemélyt meghatalmaztak arra, hogy mint részvényes részt vegyen a csengeri hölgy állítólagos résztulajdonában álló svájci légi közlekedési cég közgyűlésén. Arra is jogot kaptak, hogy egy svájci bankszámláról 25-25 millió eurót vegyenek fel. (Az érintett cég azóta cáfolta, hogy Szabó Gábornénak bármilyen részesedése lett volna a vállalatban.)

Kósa korábban azt mondta, hogy a csengeri hölggyel 2012-ben vette fel a kapcsolatot, ám 2016-ban kiderült számára, hogy csaló, aki arra használta a miniszteriális kapcsolatot, hogy kölcsönöket vegyen fel. Ugyanakkor lapunk is megírta, hogy ennek ellenére a Kósa közvetlen munkatársainak számító Fiák István és Orendi Mihály – mellesleg mindketten a politikus által elnökölt Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) vezetői – jelenleg is résztulajdonosok egy ingatlancégben az asszonnyal. Kósa még tavaly novemberben is megjelent Szabónéval egy iskolaátadón.

Kósa és a Fidesz azzal próbálja elütni az ügyet, hogy egy „csaló” szedte rá a minisztert. Arra azonban nem született életszerű magyarázat, hogy a politikus miért hitte el éveken keresztül, hogy Szabóné csillagászati vagyont bízott volna rá, s miért nem tűntek fel neki a történet könnyen leellenőrizhető furcsaságai. Ami pedig még különösebb: Miért hagyta Kósa az ügylet részleteit tucatnyi közokiratba foglalni? És miért került az egész ügyletbe Kósa felesége és anyja?

Az ügyről a héten a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is tárgyalt volna, ám a kormánypárti többség távolmaradásával működésképtelenné tette a grémiumot. Ezzel lehetetlenné vált, hogy az ellenzékiek feltehessék többek között azt a kérdést a titkosszolgálatok vezetőinek: Miként lehetséges, hogy Kósát – aki 2014-től a közelmúltig a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának az elnöke is volt – hosszú éveken át nem egyszerűen az orránál fogva vezették, ám közokiratok hosszú sora révén még „foghatóvá” is tette őt a csengeri asszony?