Diáktüntetések: újságírók és diákok is kapják az 50 ezres bírságot

Publikálás dátuma
2018.03.23. 12:14
Diáktüntetés az oktatásért, 2018. március 15. Fotó: Draskovics Ádám
Sorra kapják az idézéseket és bírságokat a diáktüntetések résztvevői. A rendőrség az újságírókat sem kíméli büntető lelkesedésében. A TASZ jogsegélyt ajánlott, a diáktüntetések szervezői gyűjtésbe kezdtek a bírságok fizetéséért.

Szabálysértési ügyben kapott idézést a rendőrségtől a február 23-i diáktüntetés néhány résztvevője, akik a demonstráció hivatalos lezárása után még vonultak az utcákon és folytatták a tüntetést. Az egyik diákot a KRESZ megsértése miatt akarják meghallgatni a rendőrségen, és ezzel nincs egyedül, írja az Index.hu.

A portál egy másik olvasója már meg is kapta a BRFK határozatát: 50 ezer forintra büntették a KRESZ gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályának megsértése miatt. Ugyanerről számol be a 444.hu is: egy a februári demonstráción részt vevő, nem fiatalkorú diák küldte el nekik a határozatot, mely szerint a közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt 50 ezer forintos bírságot kell befizetnie. A rendőrségi határozatban azt írják, többször felszólították, hogy szabálysértő magatartását fejezze be, aminek nem tett eleget. A diák szerint viszont egyáltalán nem figyelmeztették, sőt, el se mondták, hogy miért kérik el az adatait.

A sajtó munkatársait is büntetik: a diáktüntetéseken újságíróként, fotósként részt vevőket is tömegesen igazoltatta és idézte be a rendőrség. A Képszerkesztőség nevű fotóügynökség egy fotósa már meg is kapta határozatát, mi szerint 50 ezer forintos bírságot szabtak ki rá is, melyet 30 napon belül be kell fizetnie.

Több diáktüntető fordult a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédőihez azzal, hogy a rendőrség eljárást indított ellenük, írja a szervezet Facebook-oldalán. Mint fogalmaznak, minden körülmények között kiállnak a polgárok gyülekezési szabadsága mellett, ezért segítséget ajánlanak minden olyan békés diáktüntetőnek, akiket a tüntetéseken vagy azt követően igazoltattak a rendőrök, majd szabálysértési eljárást indítottak velük szemben.

Szó sincs arról, hogy egy tüntetés hivatalos befejezése után ne lehetne tovább tüntetni, és az ne élvezné a gyülekezési jog védelmét, mondta az Indexnek Hegyi Szabolcs, a TASZ gyülekezési jogi szakértője. Minden olyan eset a gyülekezési jog alá tartozik, amikor állampolgárok egy csoportja közösen gyakorolja véleménynyilvánítási szabadságát. Mikor egy csoportnak nincs szervezője, így nincs, aki bejelentse a gyülekezést, spontán tüntetésről van szó, még ha az gyakorlatilag egy bejelentett rendezvény folytatása is. A rendőrségnek ilyenkor fel kell ismernie, hogy továbbra is a gyülekezési jog védelmi körébe tartozó esemény zajlik. Ha ez törvényes keretek között marad és megőrzi békés jellegét, a rendőrségnek nincs joga azt feloszlatni.

A február 23-i vonulás résztvevőit a rendőrség a KRESZ megsértésére hivatkozva igazoltatta, és ez alapján indít szabálysértési eljárást. Ez azonban Hegyi szerint biztosan nem egyeztethető össze a rendőrségnek azzal a kötelességével, hogy csak a szükséges esetben és csak arányosan korlátozza a tüntetők jogait. A közlekedés szempontja akkor releváns, ha viszonylag kevés résztvevő aránytalanul nagy fennakadást okozna. Olyankor a rendőrség felszólíthatja az embereket, hogy vonuljanak a járdára vagy kevesebb sávra. Ám erre is csak akkor kerülhet sor, ha a rendőrség mindent megtesz azért, hogy kommunikáljon a tüntetőkkel.

A diáktüntetések szervezői szolidaritásból, a diákok összetartása jegyében, és a véleményszabadságban való hitük miatt úgy döntöttek, segíteni fognak a nehéz helyzetbe került résztvevőkön, akiket az  aránytalan rendőri fellépés során meghurcoltak. Ezért pénzügyi alapot hoznak létre, amelyből kifizetik a diákok bírságát, olvasható a Független Diákparlament és a Diákvagyok Facebook-oldalain.

Szerző

Szexuális zaklatás - Bojkottálták az újságírók az orosz dumát

Publikálás dátuma
2018.03.23. 12:07
Illusztráció. Fotó: Shutterstock
Három újságíró vádolt meg egy politikust szexuális zaklatással. A férfit felmentette az etikai bizottság, válaszként több sajtóorgánum visszahívta a parlamentből újságíróit. 

Több független médium is bojkottálja az orosz parlament alsóházát, miután Leonyid Szluckijt, a duma külügyi bizottságának elnökét az etikai bizottság tisztázta a szexuális zaklatás vádja alól. 

Szluckijt három újságírónő vádolta meg zaklatással és azt állították, hogy a politikus akaratuk ellenére akarta őket fogdosni és megcsókolni. Az utóbbi időben az orosz parlament több tagja is gúnyolódva beszélt a #metoo mozgalomról, amely világszerte a szexuális zaklatás gyakoriságára hívta fel a figyelmet.

Jekatyerina Kotrikadze, az egyik érintett újságíró szerint az ő története csak egy a parlamentből tudósító újságírónők töténetei közül. Elmondta, Szluckij behívta az irodájába, a falnak szorította és megpróbálta megcsókolni. A nő akkor egy grúz tévének dolgozott és eszébe sem jutott beszélni a történtekről. Úgy gondolta, az ő hibájából történt a dolog. A hallgatását múlt hónapban törte meg, amikor két másik újságírónő beszélt névtelenül Szluckijról. 

A politikus tagadta a vádakat, és miután az etikai bizottság felmentette, számos sajtóorgánum visszahívta munkatársait a parlamentből, mivel -ahogy az egyik moszkvai rádió fogalmazott - "nem biztonságos hely a munkavégzéshez." Az orosz média több szereplője pedig bejelentette, hogy megszakít minden kapcsolatot a politikussal, illetve nem kíván sem vele, sem az etikai bizottsággal együtt dolgozni a jövőben. Vjacseszlav Vologyin, a parlament elnöke erre úgy reagált, hogy visszavonta az újságírók akkreditációját. 

Kotrikadze elmondta, nem lepte meg a bizottság döntése, de azon ledöbbent, hogy a törvényhozók milyen hangot ütöttek meg a döntés közlésekor. Az újságírókat támadták, hazugnak nevezték őket és megvádolták őket azzal, hogy az egész ügy csak a politikai kampány része, és direkt időzítették az elnökválasztás idejére. Az újságíró viszont azt is elmondta, nagy erőt adott neki a sajtó egy részének reakciója és ez a legjobb dolog, amit csak el tudott képzelni. Szerinte ez az első alkalom az orosz történelemben, hogy az újságírók nem engedelmeskedtek a hatalomnak. (CNN)

Szerző

Szexuális zaklatás - Bojkottálták az újságírók az orosz dumát

Publikálás dátuma
2018.03.23. 12:07
Illusztráció. Fotó: Shutterstock
Három újságíró vádolt meg egy politikust szexuális zaklatással. A férfit felmentette az etikai bizottság, válaszként több sajtóorgánum visszahívta a parlamentből újságíróit. 

Több független médium is bojkottálja az orosz parlament alsóházát, miután Leonyid Szluckijt, a duma külügyi bizottságának elnökét az etikai bizottság tisztázta a szexuális zaklatás vádja alól. 

Szluckijt három újságírónő vádolta meg zaklatással és azt állították, hogy a politikus akaratuk ellenére akarta őket fogdosni és megcsókolni. Az utóbbi időben az orosz parlament több tagja is gúnyolódva beszélt a #metoo mozgalomról, amely világszerte a szexuális zaklatás gyakoriságára hívta fel a figyelmet.

Jekatyerina Kotrikadze, az egyik érintett újságíró szerint az ő története csak egy a parlamentből tudósító újságírónők töténetei közül. Elmondta, Szluckij behívta az irodájába, a falnak szorította és megpróbálta megcsókolni. A nő akkor egy grúz tévének dolgozott és eszébe sem jutott beszélni a történtekről. Úgy gondolta, az ő hibájából történt a dolog. A hallgatását múlt hónapban törte meg, amikor két másik újságírónő beszélt névtelenül Szluckijról. 

A politikus tagadta a vádakat, és miután az etikai bizottság felmentette, számos sajtóorgánum visszahívta munkatársait a parlamentből, mivel -ahogy az egyik moszkvai rádió fogalmazott - "nem biztonságos hely a munkavégzéshez." Az orosz média több szereplője pedig bejelentette, hogy megszakít minden kapcsolatot a politikussal, illetve nem kíván sem vele, sem az etikai bizottsággal együtt dolgozni a jövőben. Vjacseszlav Vologyin, a parlament elnöke erre úgy reagált, hogy visszavonta az újságírók akkreditációját. 

Kotrikadze elmondta, nem lepte meg a bizottság döntése, de azon ledöbbent, hogy a törvényhozók milyen hangot ütöttek meg a döntés közlésekor. Az újságírókat támadták, hazugnak nevezték őket és megvádolták őket azzal, hogy az egész ügy csak a politikai kampány része, és direkt időzítették az elnökválasztás idejére. Az újságíró viszont azt is elmondta, nagy erőt adott neki a sajtó egy részének reakciója és ez a legjobb dolog, amit csak el tudott képzelni. Szerinte ez az első alkalom az orosz történelemben, hogy az újságírók nem engedelmeskedtek a hatalomnak. (CNN)

Szerző