Előfizetés

Húsvét után Titanic

Cs. G.
Publikálás dátuma
2018.03.24. 06:46

Harmincnégy nemzet negyvenhét alkotását hozza el Budapestre a 25. Titanic Nemzetközi filmfesztivál, melyet április 4. és 13. között rendeznek meg – derült ki, miután a szervezők nyilvánosságra hozták a rendezvény teljes programját. A mezőnyt, melyek között a zenés dokumentumfilmtől a nagy fesztivál kedvencekig igen változatosnak ígérkezik, szokásos módon hét kategóriába osztották: Versenyben, Fesztiválkedvencek, Perzsa kincsek, Ázsiai szelek, A sötét oldal, Amerikai függetlenek, Titanic dox. A mustrát a Berlinálén a legjobb rendezés díjával elismert Wes Anderson-mű, a bábanimációs technikával készült A kutyák szigete nyitja. A fesztivál idei díszvendége Izland lesz, így például rövidfilmválogatás mellett a közönség láthatja majd az Elégtétel című egész estés fikciót, melyben a sikeres szívsebész élete drasztikusan átalakul, amikor lánya egy drogkereskedővel kerül kapcsolatba. Az Izlandi gyilkosok című dokumentumfilm pedig azt az 1976-os esetet dolgozza fel, mikor hat fiatal beismerő vallomást tett két brutális gyilkossággal kapcsolatban, amelyet nem ők követtek el.

A 2005 óta versenyfesztiválként is működő Titanicon idén kilenc felfedezésre váró függetlenfilm versenyez majd a Hullámtörők-díjért, amelynek odaítéléséről Borbély Alexandra színész, Dobos Tamás operatőr és Török Ferenc rendező döntenek majd.

Megosztottak a németek iszlámügyben

R.T.
Publikálás dátuma
2018.03.24. 06:31
Illusztráció/AFP
Megvédte az iszlámmal kapcsolatos vitatott mondatát Horst Seehofer új német belügyminiszter, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke.

Egy interjúban kifejtette, azzal, hogy a muzulmán vallást nem tekinti a német kultúra részének, az ország identitását védi, s nem az iszlám hívőit akarja kirekeszteni. Vélekedések szerint azért hozta elő az egész témát, mert már az októberi bajor tartományi választásra készül, amelyen távolról sem biztos, hogy a CSU képes lesz megőrizni abszolút többségét. Seehofer a parlamentben ismertetett programbeszédében emellett azt is közölte, hogy erős államot kíván építeni, amelyben megvédik az emberek biztonságát.

Az RTL által közzétett legutóbbi felmérés szerint a német társadalom rendkívül megosztott a kérdést illetően. A közvélemény-kutatásban részt vettek 47 százaléka úgy vélte, a muzulmán vallást is a német kultúra részének kell tekinteni, 46 százalék ezzel szemben egyetértett Seehofer állításával.

A felmérésből kiderül, hogy a keletnémetek jóval ellenségesebbek az iszlámmal szemben, mint a nyugatnémetek. A volt NDK területén 62 százalék utasítja el az iszlámot. Megfigyelhető generációs különbség is, a 60 év felettiek 53 százaléka látja úgy, hogy a muzulmán vallás nem tekinthető a német kultúra részének. Kevéssé meglepő, hogy a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) szavazói esetében ez az arány 87 százalékos, de a liberális FDP szavazóinak 59 százaléka is egyetért a kijelentéssel. Ugyanakkor az SPD táborának 64 százaléka tartja az iszlámot elfogadott vallásnak, az ellenzéki Zöldeknél pedig még magasabb, 76 százalékos ez az arány.

Megosztottak a németek iszlámügyben

R.T.
Publikálás dátuma
2018.03.24. 06:31
Illusztráció/AFP
Megvédte az iszlámmal kapcsolatos vitatott mondatát Horst Seehofer új német belügyminiszter, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke.

Egy interjúban kifejtette, azzal, hogy a muzulmán vallást nem tekinti a német kultúra részének, az ország identitását védi, s nem az iszlám hívőit akarja kirekeszteni. Vélekedések szerint azért hozta elő az egész témát, mert már az októberi bajor tartományi választásra készül, amelyen távolról sem biztos, hogy a CSU képes lesz megőrizni abszolút többségét. Seehofer a parlamentben ismertetett programbeszédében emellett azt is közölte, hogy erős államot kíván építeni, amelyben megvédik az emberek biztonságát.

Az RTL által közzétett legutóbbi felmérés szerint a német társadalom rendkívül megosztott a kérdést illetően. A közvélemény-kutatásban részt vettek 47 százaléka úgy vélte, a muzulmán vallást is a német kultúra részének kell tekinteni, 46 százalék ezzel szemben egyetértett Seehofer állításával.

A felmérésből kiderül, hogy a keletnémetek jóval ellenségesebbek az iszlámmal szemben, mint a nyugatnémetek. A volt NDK területén 62 százalék utasítja el az iszlámot. Megfigyelhető generációs különbség is, a 60 év felettiek 53 százaléka látja úgy, hogy a muzulmán vallás nem tekinthető a német kultúra részének. Kevéssé meglepő, hogy a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) szavazói esetében ez az arány 87 százalékos, de a liberális FDP szavazóinak 59 százaléka is egyetért a kijelentéssel. Ugyanakkor az SPD táborának 64 százaléka tartja az iszlámot elfogadott vallásnak, az ellenzéki Zöldeknél pedig még magasabb, 76 százalékos ez az arány.