Orwell világa

Sokszor éri az a vád a jelenleg 751 tagú Európai Parlamentet, hogy csak viszi a pénzt, miközben gyakorlati haszna korlátozott. A kínai törvényhozás, a Népi Gyűlés négyszer népesebb, értelme azonban tényleg nincs sok. A nem demokratikusan megválasztott tagok a kommunista párt indítványait bólogató Jánosokként fogadják el, ami persze érthető, mert a nem szavazat után „elégtételt” vehet a hatalom.

A parlament közfelkiáltással szavazta meg az alkotmánymódosítást, amely papíron is diktatúrává alakította át az országot. S nemcsak azzal, hogy Hszi Csin-ping korlátlan ideig, akár élete végéig maradhat az ország élén, de azzal is, hogy olyan az igazságszolgáltatás felett álló szuperhatóságot hoznak létre, amely akár mondvacsinált okok miatt vonhat felelősségre bárkit, aki a közszférában dolgozik. A hivatalos indoklás szerint a korrupció elleni harcot mélyítik el, ám Hszi ezzel várhatóan a politikai ellenfelekkel való leszámolást gyorsítja fel.

Visszatér a Mao-éra? Nyilván nem, hiszen amellett, hogy Hszi Csin-ping politikai szempontból totális teljhatalmat akar, minden elődjénél nagyobb sebességgel építi ki a piacgazdaságot. Inkább arról van szó, hogy az elnök az ország összeomlását akarja meglehetősen sajátos eszközökkel megoldani. A hatalmas ingatlanárrobbanás miatt sokan figyelmeztettek: nagy baj történhet, mert egyre többen nem tudják visszafizetni a hitelüket.

A közszféra teljes ellenőrzésével valójában a rossz adósokat akarják kiszűrni. A bíróság ilyen esetekben vagyonelkobzást rendelt el, ám ha időben sikerült átmenteni a vagyont, akkor ez az eszköz teljesen hatástalan. Végső esetben a „fekete bárányoknak” nevezett kínaiak nem hagyhatták el az országot. A kisvárosokban már tesztelték is azt a rendszert, amely alapján pontokat kapnak az emberek szociális magatartásuk, illetve hitelképességük alapján. Most olyan, szinte mindenkire kiterjedő online adatbankot fejlesztenek, amelyből hamar kiszűrhetőkké válnak a „közveszélyes” adósok.

Úgy látszik, Orwell világát még mindig tovább lehet fejleszteni.

2018.03.24 07:12

A munkaadók sem tudnak mit kezdeni az alulképzett fiatalokkal

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:10
Az építőipar és a vendéglátás után mára szinte minden szakmában állandósult a túlkereslet FOTÓ: SHUTTERSTOCK
Fotó: /
Hiába lenne közel 84 ezer betöltetlen álláshely, az iskolából kikerülő fiatalok jó része az elvégzendő feladatot sem érti. A munkáltatók is kérik a kormányt: állítsák vissza a tankötelezettség régi korhatárát.
A csatorna idézi Gablini Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnökét, aki szerint a piacra belépők 25 százaléka funkcionális analfabéta. Gablini szerint külföldről nem lehet megoldani a munkaerő-utánpótlást, a hazai helyzeten kell javítani: 
az MGYOSZ ezért kezdeményezi, hogy az általános iskolát befejezését egyfajta „kisérettségihez”, egységes szövegértési és matematikai vizsgához kössék, a tankötelezettségi korhatárt pedig 16 éves korról 18 évre állítsa vissza a kormány.
A csatorna emlékeztet rá, hogy az Orbán-kabinet hat évvel ezelőtt szállította le a tankötelezettségi korhatárt, éppen munkaerő-piaci igényekre hivatkozva. Az RTL Klub kérdésére – hogy tervezik-e a korhatár visszaállítását – a Pénzügyminisztérium nem válaszolt: csak annyit írtak, hogy míg 2012-ben rekordmagas munkanélküliség volt a gond, most egy kellemesebb problémával, a munkaerőhiánnyal állnak szemben
2018.09.24 08:10

Titkolják kilétüket a Lázár-kastély furcsa részvényesei

Publikálás dátuma
2018.09.24 07:34

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A két tulajdonos annyira kerüli a nyilvánosságot, hogy nevük még a céges részvénykönyvben sem szerepel – pedig ezzel saját jogaikról is lemondanak.
Lázár a részvények 8 százalékát, az ismert tagok pedig az összes részvény 52 százalékát birtokolják – csakhogy a maradék 48 százalék tulajdonosai homályban maradtak: mivel egyik birtokos tulajdonrésze sem haladja meg az 50 százalékot, ez esetben a cégnyilvánosságról szóló törvény lehetőséget ad a rejtőzködésre. A portál ezért hivatalos úton kereste meg a társaságot, ugyanis a jogszabályok szerint a cég részvénykönyve megtekinthető. 
A lap betekintést kapott a könyvbe, de így sem jutott sokra: a dokumentumba ugyanis nem jegyeztette be magát a 48 százalék felett rendelkező két nagy részvényes. Ezt ugyan megtehetik, de a portálnak nyilatkozó jogi szakértő – a Transparency International Magyarország jogi igazgatója – szerint a lépés nagy bátorságra vall: a polgári törvénykönyv szabályai értelmében a részvényes, vagyis a tulajdonos nem gyakorolhatja a jogait és nem vehet fel osztalékot sem, ha nem jegyzik be a részvénykönyvbe.
2018.09.24 07:34