Több nyugdíjaskorú szörfözik, mint kamasz

Publikálás dátuma
2018.03.26 07:31
Egy nyugdíjas férfi internetes alapozó kurzuson vesz részt egy Velikij Novgorod-i középiskolában Fotó: AFP/Mordasov Mikhail
Oroszország minden előítéletet megcáfolva rohamléptekkel hozza be lemaradását az internet világában.

A Google a különböző műszaki méréseket végző Kantar TNS céggel együtt felmérte az orosz internet-felhasználók szokásait, s a kutatásból kiderült, hogy az oroszok 61 százaléka mobiltelefonról kapcsolódik az internetre, az esetek többségében böngésznek, információt keresnek, online-videókat néznek, termékeket vásárolnak vagy szolgáltatásokat vesznek igénybe (igaz utóbbiakat csak kisebb mértékben). Az orosz állami hírügynökség által is ismertetett felmérésből kiderül továbbá, hogy a felhasználók igen türelmetlenek: ha néhány másodperc alatt nem jutnak információhoz, otthagyják az adott oldalt.

A számok azt bizonyítják, hogy a legkülönbözőbb korosztályok elég egyenletesen veszik igénybe a világhálót. A legkevesebb felhasználó a 16-24 évesek közül kerül ki, a legtöbb pedig a 25-44 évesek köréből, s ami igazán meglepő: az 55 évnél idősebb oroszok 73 százaléka kapcsolódik naponta az internetre. A 65 év felettiek nagyobb számban, mint a tinédzserek.

A mobiltelefonok népszerűsége ellenére a komputerekhez, laptopokhoz való ragaszkodás változatlan, új jelenség viszont az okosórák és mindenféle egyéb műszaki cikkek terjedése.

Megvizsgálták azt is, mennyire vonja el a felhasználókat az internet a televíziótól. Ezen a téren az idősebbek azok, akik inkább ragaszkodnak a tévéhez. A Consumer Barometer adatai szerint a felhasználók 62 százaléka tévénézés alatt is felmegy a világhálóra.

Az oroszok is aggódnak amiatt, hogy mindeközben veszélybe kerülnek személyes adataik, azonban ennél nagyobb jelentőséget tulajdonítanak azoknak az előnyöknek, amelyeket a technika világa tartogat a számukra.

Hivatalos moszkvai források is megerősítik az internet mind növekvő népszerűségét a teljes lakosság körében. Nyikolaj Nyikiforov a távközlés és a tömegkommunikáció 36 éves miniszterének a nyilatkozata szerint 2012 óta 47 százalékról 75-re emelkedett az orosz internetfelhasználók száma. Ez többek között annak is köszönhető, hogy sok – néhány száz fős – települést bekapcsoltak a digitális rendszerbe és a Szahalin-Magadan-Kamcsatka vonalon, valamint Norilszkban is kiépült a vízalatti száloptikai gerinc.

Vlagyimir Putyin orosz elnök évértékelő beszédében kilátásba helyezte, hogy hat éven belül biztosítani fogják az ország hozzáférését a gyors internethez, miután a 250 embernél nagyobb populációjú települések többségén kiépítik a száloptikai hírközlési kapcsolatot. A messzi észak, Szibéria és a Távol Kelet legtávolabbi kis települései számára az orosz távközlési szputnyikok rendszerén keresztül biztosítják majd az állandó internetkapcsolatot.

Az orosz elnök már az Oliver Stone amerikai rendezőnek adott interjúiban is beszélt az internet jelentőségéről, a világtól való lemaradás csökkentésének fontosságáról, s arról, hogy ehhez erős alapokra támaszkodhatnak. A Le Monde diplomatique terjedelmes elemzésében rámutat annak a jelentőségére, hogy mivel a Szovjetunió a második világháború után saját informatikai rendszereket fejlesztett ki, Oroszország most erre építve képes fenntartani saját digitális szuverenitását. Létrehozta a platformok és szolgáltatások szinte teljes rendszerét, függetlenítve azt a Szilícium-völgytől. Az orosz kereső, a Yandex kétszer népszerűbb az országban, mint a Google, az orosz közösségi portál, a VKontaktye pedig messze megelőzi a Facebookot. Mindez, persze, azt is jelenti, hogy az orosz törvények szabályozzák az internet világát, határozzák meg, mit tehet és mit nem egy külföldi platform. Olyan politikai fegyver ez, amely páratlan lehetőséget biztosít a Kreml számára, hogy érvényesítse akaratát és befolyását.

Csorbult az online szabadság
Az elmúlt évben csökkent az internetes szabadság Oroszországban, miután a kormány mind nagyobb nyomást gyakorolt a különböző kommunikációs platformokra, hogy tárolják az országban élő orosz felhasználók adatait – olvasható a Freedom House 2017-re vonatkozó jelentésében. A szöveg emlékeztet, hogy az aktivisták és átlagpolgárok körében is népszerű – cenzúrázott tartalmakat is elérhetővé tevő – anonim internetezés is sokkal nehezebb, mióta jogi lépésekkel szabályozzák azt. A közösségi oldalakon szintén monitorozzák a kritikus tartalmakat, így egyeseknek azért kellett súlyos bírságokat fizetni tavaly, mert „a hívők számára sértő” vagy épp a „nem hagyományos szexuális kapcsolatokat” népszerűsítő tartalmakat osztottak meg. - K. I.

Nem bizonyított, hogy Trump összejátszott az oroszokkal elnökké választásakor

Publikálás dátuma
2019.03.24 21:19
Trump fellélegezhet
Fotó: AFP/ MANDEL NGAN
"A bizonyítékok nem támasztják alá, hogy az elnök részt vett egy orosz beavatkozással összefüggő választási csalásban" - ismertette a Mueller-jelentés eredményét az igazságügy-miniszter.
A régóta várt Mueller-jelentés tisztázta Donald Trump amerikai elnököt azok alól a vádak alól, amelyek szerint összejátszott Oroszországgal a 2016-os választás befolyásolása érdekében - tudósít William Barr igazságügy-miniszter vasárnapi bejelentéséről a Washington Times.

"A vizsgálat szerint a bizonyítékok nem támasztják alá, hogy az elnök részt vett egy orosz beavatkozással összefüggő választási csalásban"
- közölte Barr, majd hozzátette, azt sem derült ki, hogy Trump kampánycsapatából bárki együttműködött volna az oroszokkal, pedig, mint állítja, a másik fél nyitott lett volna erre. Robert Mueller pénteken fejezte be a csaknem kétéves vizsgálatot, majd az ebből készült jelentést átadta az igazságügy-miniszternek, aki most nyilvánosságra hozta a dokumentumnak azt a pontját, amelyre a legtöbben kíváncsiak voltak.

A különleges ügyész azt sem állítja, hogy Trump elkövette az igazságszolgáltatás akadályozása bűncselekményt, de nem is menti fel ez alól.

Meghallgatásra idézik be az amerikai igazságügyi minisztert

Meghallgatásra idézi be William Barr igazságügyi minisztert a Mueller-vizsgálattal kapcsolatban az amerikai képviselőház igazságügyi bizottsága - jelentette be Jerry Nadler. A bizottság demokrata párti elnöke rögtön azt követően nyilatkozott, hogy a tárcavezető levélben tájékoztatta a törvényhozókat a Mueller-jelentésben foglalt főbb megállapításokról. Adam Schiff, a képviselőház hírszerzési bizottságának ugyancsak demokrata párti vezetője már azután, hogy a Mueller-bizottság pénteken átadta a jelentést William Barr miniszternek, közölte: a törvényhozók a kongresszus elé idézhetik meghallgatásra Robert Muellert, a vizsgálóbizottság vezetőjét is.

Frissítve: 2019.03.24 22:05

Románia áthelyezi izraeli követségét Jeruzsálembe (vagy mégsem?)

Publikálás dátuma
2019.03.24 18:43
Egyre több követője lehet Trump lépésének
Fotó: AFP
Keleti szomszédunk első európai országként jelentette be, hogy - Donald Trump úttörő példáját követve - átköltözteti diplomáciai képviseletét Tel-Avivból.
Viorica Dancila román kormányfő vasárnap Washingtonban bejelentette, országa áthelyezi izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe - adta hírül az MTI. Dancila az Egyesült Államok legbefolyásosabb Izrael-barát lobbija, az Amerikai Izrael Közpolitikai Bizottság (AIPAC) vasárnap kezdődött három napos tanácskozásán vesz részt. A román politikus az elsők között mondott beszédet a zárt körű tanácskozáson vasárnap délután.

"Én, Románia miniszterelnöke és a kormány, amelyet irányítok, át fogjuk helyezni nagykövetségünket Jeruzsálembe, Izrael Állam fővárosába" -
fogalmazott a román kormányfő a beszéd sajtóhoz eljuttatott leirata szerint.
Dancila leszögezte azt is: Izrael Állam és a zsidó közösség támogatása Románia részéről "töretlen". "Eltökélt vagyok abban, hogy hozzájáruljak az Izrael és az egész Európai Unió közötti kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez" - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy Románia "Izrael Állam és a zsidó nép lojális barátja" és és leghűségesebb európai támogatója. Viorica Dancila beszéde előtt Juan Orlando Hernández hondurasi elnök szintén arról beszélt, hogy országa azonnal megnyitja diplomáciai misszióját Jeruzsálemban. Az AIPAC éves politikai konferenciája a lobbiszervezet legnagyobb szabású tanácskozása.
Az idei konferencián szokás szerint rész vesz az izraeli kormányfő, Benjamin Netanjahu, akit a hét elején a Fehér Házban fogad Donald Trump elnök.
Beszédet mond a rendezvényen Mike Pence amerikai alelnök, Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója, akárcsak az amerikai kongresszus vezető politikusai, köztük Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője és Chuck Schumer, a felsőház demokrata párti frakciójának irányítója, valamint több befolyásos amerikai politikus. A Demokrata Párt elnökjelölt-aspiránsai bojkottálják a rendezvényt.

Donald Trump amerikai elnök még 2017 decemberében jelentette be, hogy az Egyesült Államok - a világon első országként - a konfliktusgócnak számító Jeruzsálembe viszi nagykövetségét. Erre végül 2018 májusában került sor, akkortájt pedig másodikként Guatemala jelentett be hasonló lépést.
Jelenleg a 88 ország közül, amelyik diplomáciai képviselettel jelen van Izraelben, 86-nak Tel-Avivban és az azt körülvevő metropoliszban van a nagykövetsége.
Románián kívül eddig Honduras és Brazília szánta el magát a közeljövőbeli költözésre.

Az elnöki hivatal szerint még nem született döntés a nagykövetség áthelyezéséről

Tagadta a román elnöki hivatal vasárnap, hogy Románia eldöntötte volna izraeli nagykövetsége Jeruzsálembe költöztetését - hívja fel a figyelmet az MTI. Ahogy a fenti cikkünkben is írtuk, Viorica Dancila román miniszterelnök az Amerikai Izrael Közpolitikai Bizottság (AIPAC) vasárnapi rendezvényének vendégeként Washingtonban jelentette be, hogy Románia áthelyezi izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe.

"Dancila miniszterelnök igyekezett úgy beállítani, mintha ez a döntés csak a kormányon múlna, és ezért olyasmit jelentett be, amiről nem született döntés" - idézte Klaus Iohannis államfőt az elnöki hivatal közleménye.

A dokumentum szerint a végső döntést a témáról készülő elemzés véglegesítését követően, a külpolitikában illetékes valamennyi intézmény jóváhagyásával - alkotmányos hatáskörének megfelelően - a román államfő fogja meghozni.

Frissítve: 2019.03.24 20:28