Dühöngésre ítélve

Publikálás dátuma
2018.03.26. 07:46
Szabó Kimmel Tamás Kovács Patríciával Fotó: Szalmás Péter
A Dühöngő ifjúság című előadásban elsősorban Nádasdy Ádám új fordítása, és az intenzív színészi összjáték viszi a prímet.

John Osborne Dühöngő ifjúságának bemutatója a Belvárosi Színházban egy huszonöt éves emlékemet eleveníti fel. A darabot 1992-ben tűzte műsorára a Pesti Színház, „dühöngő” fiatal alkotókkal. Rudolf Péter rendezte ugyanis, a két főszerepet pedig Eszenyi Enikő és Kaszás Attila játszotta. Fiatalok voltak, tele energiával. A rendszerváltás utáni időt írtunk és mi nézők is fiatalon, sok illúzióval, új tervekkel szemléltük az eseményeket. Emlékszem akkor nagyon jól esett ez a darab, többször is megnéztem, szerettem az indulatát, a dühét. És nem utolsósorban a színészi játékot. Eszenyi Enikő és Kaszás Attila saját civil kapcsolatát, annak fülledt erotikáját, kétségeit és boldogságkeresését, ugyanakkor az összetartozás mámorát is a darabba beépülve, közszemlére tette a színpadon. Fontos, meghatározó előadássá vált.

Most Znamenák István vitte színre a művet Nádasdy Ádám új fordításában. Ez mindjárt remek ötletnek bizonyult, hiszen Osborne műve az ötvenes években született. Nem mondom, hogy poros, de mindenesetre Nádasdy fordításában az egész frissnek és mainak hat, még akkor is, ha a kezdő jelenetben, ahogy Osborne megírta, a férj , és barátja újságot olvas, miközben a feleség vasal. Félreértés ne legyen, én nagyon is újságpárti vagyok, de ma két fiatal inkább az Internetet bújja a telefonján, minthogy rituálisan a foteljeikben két tea között újságot olvas. Persze ez csak apró részlet, nem döntő. Lényegesebb, hogy elsősorban a színészeknek köszönhetően egy lüktető, élvezhető előadást kapunk.

Ötvös András és Szabó Kimmel Tamás

Ötvös András és Szabó Kimmel Tamás

A mű az Európánál megjelent 1965-ös magyar kiadásának fülszövegében ez olvasható: dühöngése biztató jelenség a cinikus megalkuvás lagymatag világában. Hát igen, mondhatjuk igencsak aktuális mondat. A fiatalok lázadása, dühöngése ma is az egyetlen jel, amire építhetünk, ha már mi nem egészen fiatalok, cinikussá és lagymataggá váltunk. De a személyes megjegyzéseket elhagyva és nehogy valaki magára vegye, nagyon jó nézni a színészi összjátékot. Szabó Kimmel Tamás Jimmy Porter szerepében képes dühöngeni, van hozzá ereje, intellektusa, kitöréseit nem megjátssza. Egyszerűen nem tud nyugton maradni. Neki semmi sem jó, persze ez egyszerre unaloműző játék, időtöltés és a tehetetlenség levezetése. Az Alisont alakító Kovács Patrícia megint képes meglepni a nézőt. Elsősorban a nagyon is beszédes hallgatásával. Ahogy az elején hosszú ideig minden idegszálával a feladatra koncentrálva némán vasal, abban minden benne van, a jelenlét, az elfogadás, a figyelem, a szeretetvágy. És bármi történik, ez végig kitart. Ötvös András, aki Cliffet játssza nagyon sok színt megmutat magából. Benne van a kíméletlen játszadozásban, miközben harmadikként sok mindent józanabbul lát a többieknél. Járó Zsuzsa a feleség manipulátor barátnőjének szerepében kellően számító és kíméletlen. Eljátszik mindent, a segítő jóindulatot, a csábító démont, de úgy tűnik egyik megnyilvánulása sem igazi.

Jimmy Porter mondja a darab vége felé: az éhezik, akinek nem kéne, azt szeretik, aki nem érdemli, és az hal meg, akiért kár. Attól tartok ez már mindig csak így marad, de a dühöngést, a lázadást ettől még nem spórolhatjuk meg.

Szerző

A világ felnőtt Bartók zenéjéhez

Publikálás dátuma
2018.03.26. 07:45
Szabadi Vilmos hegedűművész Fotó: MTI/Soós Lajos
Szabadi Vilmos hegedűművész és Vajda Gergely zeneszerző-karmester kapta ebben az évben a Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat.

A Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat azoknak az alkotó- és előadóművészeknek, együtteseknek adományozzák a komponista születésnapján, március 25-én, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez és Bartók Béla szellemiségének megőrzéséhez. Az elismerést a zeneszerző második felesége, Pásztory Ditta zongoraművész végrendelete alapján 1983-ban hozták létre, és egy évvel később adták át először. A Zeneakadémián rendezett ünnepségen a díjat a kuratórium elnöke, az intézmény rektora Vígh Andrea adta át. Szabadi Vilmost, aki két Bartók-tételt is előadott az eseményen, Onczay Csaba csellóművész méltatta, Vajda Gergelyről, akinek két művét hallhattuk, Fekete Gyula zeneszerző szólt elismerő szavakkal.

Vajda Gergely külföldi elfoglaltságai miatt nem tudott részt venni az ünnepségen, helyette a díjat édesanyja Kincses Veronika operaénekes vette át, ő pedig videóüzenetben köszönte meg azt. Elmondta, előadóművészként egy adott zeneszerző és egy adott zenedarabjának leghívebb előadására törekszik, és amikor a közönség élőben visszaigazolja azt, hogy jó munkát végzett, az mindennél többet ér. Zeneszerzőként azonban jóval bonyolultabb helyzetben van. Bár nincs olyan zenét író ember – mondta-, aki az íróasztalnak akarna komponálni, a zeneszerzés még is tán a legszemélyesebb megnyilvánulási formák egyike. Amikor a közönségtől élőben, majd egy szakmai bizottságtól díj formájában pozitív visszajelzést kap arról, hogy amit a semmiből, amit saját magából létrehoz, az érvényes és visszhangra talál a befogadónál, akkor először bizony meglepődik, hogy olyasmit sikerült alkotnia, ami nem csak számára fontos. A Bartók-Pásztory-díj Magyarország talán legerősebb szakmai díja, hiszen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem teljes súlyával áll mögötte. Megköszönte, hogy ez a meglepetés és az öröm idén őt érhette.

Névjegy - Szabadi Vilmos
1983-ban végzett a Zeneakadémián, Halász Ferenc tanítványaként, utána tanult Ruggiero Riccinél és Végh Sándornál is. 1982-ben a Magyar Rádió hegedűversenyét nyerte meg, egy évvel később a Hubay Jenő hegedűverseny első díjasa lett. Világkarrierje 1988-ban indult, amikor Sir Solti György vezényletével a Royal Festival Hallban Bartók 2. hegedűversenyét játszotta, a mű lemezfelvétele a világszerte sikeres lett. Előadóművészként az egész világot bejárta. A Zeneakadémia hegedű tanszéki csoportjának vezetője.

Szabadi Vilmost arról kérdeztük először, vajon meglepődött-e ő is, hogy idén ő kapta a díjat. „Nem a díjakért hegedülünk” - kezdte a választ a másik friss kitüntetett – „de amikor járunk-kelünk a világban és közben hazatérve egy ilyen kitüntetésben részesülünk, az nagyon kellemes meglepetés, hiszen ez szakmai elismerés, ami talán a legfontosabb, mert ha valahol, a Zeneakadémián minden bizonnyal értenek Bartók zenéjéhez”. Amikor lehet mondani felnőtté vált és az a bizonyos Solti vezényelte 2. Hegedűverseny elhangzott 1988-ban, a visszhangból, a tapsból és a kritikákból az volt leszűrhető, hogy feltűnően értik külföldön is Bartókot, mondta. Nagy meglepetésként érte ez akkor őt, de a csodálkozás az óta sem szűnt meg, sok, és nem csak magyar növendéke jelentkezik például kiváló Szólószonáta előadással. Lehet mondani a világ felnőtt Bartók zenéjéhez. Igyekezniük kell tehát ma már a magyar zenészeknek, de van egy lépéselőnyük, ami nyelvből fakad, hiszen a bartóki zene a népdalokra, a népdalok ritmusára van kitalálva, a 2. hegedűverseny eleve úgy indul, mint egy népdal. De nagyon felkészültek technikailag és zeneileg is a világ zenészei, azonban a kutatható zene nálunk van, a magyar zenetudósoknak nagyon sok köszönhető, alig telnek el hetek, hónapok úgy, hogy ne szerezhetnének a művészek tudomást új tudnivalókról, amelyet először építhetnek be az előadásukba. Bartók a kezdőknél kicsit haladóbb szintű hegedűsökre is gondolt és vannak nagyon komoly akadémiai tudást kívánó darabjai is.„Mi ugyanolyan gazdag pályát járhatunk be, mint a zongoristák, ha Bartókot szeretnénk játszani, és ez minden örömünket megadja” – összegzett Szabadi Vilmos.

Névjegy - Vajda Gergely
Zenészcsaládba született, édesapja Vajda József a Rádiózenekar fagott művésze volt, édesanyja Kincses Veronika operaénekes. 1966-ban klarinéttal diplomázott, utána karmester szakon végzett a Zeneakadémián, és zeneszerzői tanulmányokat is folytatott. Sok külföldi és magyar zenekarral szerepelt karmesterként. Az Armel Opera Fesztivál művészeti vezetője, és mesterkurzusokat vezet az Eötvös Péter-alapítványnál.

Szerző

Letiltás után telt ház az Alföldi-esten

Publikálás dátuma
2018.03.26. 07:44
Alföldi Róbert, Veiszer Alinda és a Zalaegerszegről kiszorított rendezvényt befogadó Zalaszentgrót polgármestere, Baracskai Józs

Nem vagyok sem jobbos, sem balos, sem forradalmár, de abban nőttem fel, ha igazságtalanságot tapasztalok, fel kell lépni ellene. Konzervatív és liberális vagyok egyszerre, és bennem az a legérdekesebb, hogy magyar vagyok – mondta szombat este Zalaszentgróton Alföldi Róbert színész, rendező, akivel Veiszer Alinda beszélgetett a zalai kisvárosban. A Nemzeti Színház korábbi főigazgatóját telt ház fogadta – még Budapestről is érkeztek nézők –, a hatalmas érdeklődés többek között annak is köszönhető volt, hogy Alföldi estjét korábban Zalaegerszegen nem engedték megrendezni.

Az eredendően politikamentes, kultúráról és színházról szóló beszélgetős műsornak a zalai megyeszékhelyen a hangverseny- és kiállítóterem adott volna otthont csütörtökön, s bár az eseményt meghirdették, a rendezők technikai okokra – egy konferenciára – hivatkozva visszamondták a rendezvényt, a szervezők pedig hiába próbáltak új helyszínt keresni a városban, mindenütt elutasították őket. Utóbb kiderült, a város fideszes képviselője, Vígh László utasítására visszakozott mindenki Zalaegerszegen. Nem mellékes, hogy a helyi fideszeseknek rövid időn belül ez volt a második, országos visszhangot kiváltó megfutamodásuk: korábban a közgyűlés elfogadott egy indítványt, hogy kikérik az Elios-üggyel kapcsolatos OLAF-jelentést a kormánytól, másnap azonban a kormánypárti képviselők visszakoztak – mint azt a Népszava elsőként megírta, Vígh László üvöltve kérte számon az eredeti döntést Balaicz Zoltán polgármesteren.

A városvezető ezúttal sem mert szembeszállni a képviselővel, ám az est mégsem maradt el, ugyanis Zalaszentgróton, a civil színekben megválasztott, DK-s polgármester polgármester, Baracskai József befogadta a rendezvényt. Melyen ezek után értelemszerűen a politika is szóba került. Alföldi többek között arról beszélt, kikészíti az országot eluraló nyomasztó hangulat és gyűlölködés, valamint, hogy – utalva a februári diáktüntetés résztvevőire kirótt több tízezer forintos bírságokra – indulatba jön, ha arra gondol, 16 éves gyerekeket büntetnek meg, mert vállalni merik véleményüket. Stohl András is szóba került, akiről a színész-rendező megjegyezte, továbbra is szereti, ám nem ért vele egyet és megveti, amiért leszerződött a TV2-höz.

Szerző