Újabb sztrájkot szerveznek az egészségügyi dolgozók

Legfeljebb jobban átgondolják a stratégiát, de nem engednek a sztrájkból az egészségügyi dolgozók, akik szerint minden béremelés dacára még így is nagyon sok ember dolgozik nagyon kevés pénzért az állami gyógyító ágazatban.

Nem adják fel a megkezdett küzdelmet, legfeljebb jobban átgondolják a stratégiát - és mindenképpen foltytatják a sztrájkkal kapcsolatos előkészületeket az egészségügyi érdekvédelmi szervezetek, deklarálta a Népszavának Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke. A szervezet és a  Független Egészségügyi Szakszervezet épp most van túl egy demonstráción: a szombati tüntetésen egyebek mellett azonnali 50 százalékos béremelést követeltek, a pótlékok megduplázását kérték, az egészségügyért felelős államtitkárság már közleményben reagált. Mint írták: két héttel a választások előtt nehezen értelmezhető másnak a FESZ tüntetése, mint politikai kampányakciónak. Megjegyezték, hogy más egészségügyi szakszervezetekkel ellentétben ez a szervezet eddig -szerintük - nem is volt hajlandó részt venni a kormánnyal folytatott tárgyalásokon. Az érdekvédők cáfolták, hogy hívták volna őket a bértárgyalásokra. Noha ők ezt sokszor kezdeményezték, de a kormány ezt rendre visszautasította. „Ha hagyták volna, hogy bekapcsolódhassunk az egyeztetésekbe, talán megelőzhető volna az, hogy az embereket utcára hívjuk” - mondta. (A tüntetésről lásd: keretes írásunkat.)

Így kommentálták a pártok az egészségügyi demonstrációt:

Lukács László György (Jobbik) országgyűlési képviselő: a bérük emeléséért és a munkakörülmények javítása érdekében kiálló egészségügyi dolgozókat a Jobbik kormányon is bátorítani fogja, ahogyan ezt eddig a Béruniós kezdeményezéssel is tettük. A kormánynak fel kellene hagyni a rosszul fizetett egészségügyi dolgozók sértegetésével, mert ha segíteni nem tud, legalább ne ártson nekik.

Komáromi Zoltán - Szabó Tímea (MSZP-Párbeszéd): A kormány minden tiltakozást kampány-, vagy pártpolitikai eseménynek nyilvánít. Ugyanezt állította a diáktüntetésekkel kapcsolatban is. Ahelyett, hogy végre asztalhoz ülne ezekkel az emberekkel, árulónak nevezi őket. Április 8-a után az első dolgunk az lesz, hogy végre egyeztetünk ezekkel a szervezetekkel. Egy felelős kormánynak az lenne a dolga, hogy meghallgatja ezeket a szervezeteket és velük közösen kezd el megoldást keresni.

Demokratikus Koalíció (DK): A szombati tüntetés világos jelzés volt arra, hogy a kormány lekezeli, megalázza a munkavállalókat és nem hajlandó tárgyalásokra. A DK a kormányváltás után azonnal 50 százalékkal emeli az egészségügyben a béreket. A kormány cinikus válasza azt mutatja, hogy az egészségügy semmi jót nem várhat Orbánéktól. Két hét múlva arról is döntünk, hogy olyan kormánya lesz-e az országnak, amelyet érdekel a dolgozók helyzete, és képes is tenni a gyógyulni vágyókért.

Dr. Drajkó Zsombor (Momentum): A FESZ tüntetése most is időszerű, épp úgy mint az elmúlt nyolc évben bármikor. Óriási a baj: már most is 24 százalékkal kevesebb ápoló jut egységnyi emberre, mint az uniós országok átlagában. Tavaly majdnem négyszer annyi magyar egészségügyi szakdolgozó dolgozott már Angliában, mint 2009-ben. Németországban a szakképesítés elismerését kérő magyarok száma pedig 2009 óta majdnem tízszeresére nőtt. A kormány mindezt rendre a szőnyeg alá söpri, kozmetikázott béremelésekkel próbálja elfedni a bajokat és nem folytat érdemi tárgyalást a szakszervezetekkel. Mindegy, hogy kampányidőszak vagy sem, a kormánynak meg kéne hallgatnia azokat, akik “mindennapi hősként” még valamennyire egyben tartják a hazai egészségügyet.

Liberálisok: Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az egészségügyi szakdolgozók többségének a nettó fizetése a többszöri emelés után sem éri el a 150 ezer forintot. Teljesen mindegy hányan voltak ott szombaton az Alkotmány utcában, mert a követelések attól még érvényesek – írták kérdéseinkre. Hozzátették: nem vagyunk meglepődve a kormány cinikus hozzáállásán. Hozzászoktunk, hogy miközben a kormány szerint minden bajért az ellenzék és Soros György felelős, több mint 400 000 ezer embernek nincs állandó háziorvosa, és szakorvosok százai hiányoznak a kórházakból. A várólistáknál a csak a hálapénz mértéke nőtt dinamikusabban. Akinek nincs elég pénze, nagyságrendekkel rosszabb ellátásban részesülhet, és ez végtelenül igazságtalan. Április 8-án az első feladatuk az egészségügy rendbetétele lesz. Hozzátették: a kormánynak bocsánatot kellene kérnie az egészségügyi dolgozóktól és teljesíteni a követeléseiket.

Spät Judit (Együtt): A kormány állításával ellentétben az elmúlt években nem történt érdemi bérfejlesztés az egészségügyben. Valamennyi béremelés csak a minimálbért és a garantált minimálbért, illetve a közalkalmazotti illetménytábla alját érintette. Két héttel a választások előtt viszont már nem a kormánnyal kötött alkuktól, hanem az Orbán-kormány leváltásától remélhető a változás az egészségügyben, Az Együtt a kormányváltásért dolgozik és más pártokkal ellentétben hoz egyre jelentősebb áldozatokat ezért. Legutóbb, Juhász Péter, az Együtt elnöke is a váltás érdekében lépett vissza egyoldalúan a jelöltségtől a Belvárosban, annak ellenére, hogy az ott végzett korrupció feltáró munkája országosan is ismert.

"Akkor velem is olyan sokat lennél!"

A választások előtti utolsó egészségügyi tüntetést tartották szombaton Budapesten a Parlamenttől alig száz méterre. A rendezvényre a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) több ezer embert várt, ám alig néhány százan érkeztek meg. Az esemény másfél héttel kiszállt a demonstrációt szervező másik szakszervezet, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége. A tüntetés előtt órákkal korábban a Miniszterelnökséget vezető miniszter újabb béremelést ígért, a kormányt támogató nyilatkozatairól ismert Cser Ágnes pedig több fórumon az nyilatkozta: oka fogyott a rendezvény.

A lila lufikkal díszített színpadról, amire kikerült a politikamentes rendezvény felirat is, a szónokok főként arról beszélnek, hogy hiába mondja azt a kormány: emelte jelentősen a béreket, a valóságban az egészségügyiek még mindig túl sokat dolgoznak, túl kevés pénzért. Van olyan, aki egy utazó táskával jár munkába, mert amint befejezi a műszakot, indul a következő állásába. Van úgy, hogy három napig sincs otthon, s amikor végre hazaér, akkor annyi ideje marad, hogy tiszta ruhával töltse meg megint az utazótáskáját.

„Anya, olyan jó lenne, ha beteg lennék, mert akkor velem is olyan sokat lennél, mint a betegekkel a kórházban” - idézte fiát Végh Mária ápolónő a színpadon. S ő is hosszan sorolta, mi miért mi nehéz, elviselhetetlen.

Móri Péter orvos azt mondta: ő szakdolgozóként áll itt. Annak idején „tökös” ápolóként kezdte, s azóta hiába lett orvos, lélekben megmaradt szakdolgozónak. Ő az egyszeri ember történetével magyarázza: miért vannak ennyien. Hőse a parkban egy padon szögbe ült, de nem állt fel onnan, csak szenvedett. Amikor megkérdezték, miért nem tesz semmit, az egyszeri ember azt felelte: még nem szúr, nem fáj eléggé.

A demonstráció végén szót kapott a Diákparlament képviselője, a lány azonban nem fejezhette be a beszédét, mert amikor az egészségügyi állapotokkal kapcsolatban utalt Orbán Viktor és Balog Zoltán felelősségére, a közönség éles fütyülése mellett a szervezők megszüntették a hangosítást, mondván: most nem politikai rendezvényen vannak.

A hideg miatt alig száz fős csoportra zsugorodó tömeg végül átment a humán tárca épületet elé, ahol petíciót adtak át és levegőbe engedtek a lila léggömböket.

Szerző
Frissítve: 2018.03.26. 12:09

Gyenge esővel indulhat a hét

Publikálás dátuma
2018.03.25. 21:53
FOTÓ: Shutterstock
Hétfőn az ország túlnyomó részén felhős, borongós idő várható, főként délen és a középső tájakon helyenként gyenge eső, egy-egy zápor kialakulhat. Hosszabb-rövidebb napos időszakokra főként nyugaton és északkeleten számíthatunk. Gyenge, mérsékelt lesz a légmozgás. Hajnalban -3, +3, délután 6-12 fok valószínű.

Kedden a hosszabb-rövidebb napos időszakok mellett alapvetően még felhős időre készülhetünk. Többfelé alakulhat ki eső, záporeső. A legtöbb napsütés a Dunántúlon ígérkezik, több csapadék pedig keleten valószínű. Megélénkül a nyugati, északnyugati szél. A legmagasabb hőmérséklet 8 és 13 fok között alakul.

Szerdán egy nyugat felől érkező melegfront hoz borongós időt és többfelé esőt, záporokat. A délnyugatira forduló légmozgás napközben többfelé feltámad. Hajnalban helyenként ismét gyengén fagyhat, délután 7-16 fokig melegszik a levegő, délnyugaton lesz a legmelegebb.

Csütörtökön marad a borongós idő és sokfelé eshet. Ekkor egy hidegfront fordítja északnyugatira a szelet, melyet helyenként erős lökések kísérhetnek. Az enyhe hajnalt követően napközben 6-14 fok valószínű.

Szerző

Atomjaira hullik a Paks-projekt

Publikálás dátuma
2018.03.25. 20:00
Rendszeres a bővítés elleni tiltakozás, legutóbb vasárnap tüntettek. FOTÓ: Vajda József
Ledolgozhatatlan csúszás, bábeli nyelvi zűrzavar, a magyar vállalkozások kiszorulása – kezd kicsúszni a kormány kezéből az ország legdrágább beruházása.

A Paks 2 projektcég belső köreiből származó információink szerint olyan problémák jelentkeznek – immár tömegesen – a paksi bővítésnél, amelyek kizárttá teszik, hogy az építkezéssel a tervezett idő- és költségkeretben végezzenek. Az időközben több külső forrásból alátámasztott információk szerint a bajok három gócpont körül csoportosulnak.

Az engedélyezés és előkészítés a kormány által elismert 22 hónap helyett már 3 éves , ráadásul nem ledolgozható, folyamatosan növekvő késésben van, ami lehetetlenné teszi, hogy 2026-tól az erőmű bevételeiből lehessen fizetni a kötelezően megkezdődő hiteltörlesztést.

A második problémacsokor a magyar és az orosz közreműködők közötti kooperációval kapcsolatos: nincs elég tolmács, nincs elegendő műszaki mérnök, megfelelő nyelvtudás híján nem működik a felek között a kommunikáció, és az előrehaladás lassúsága, illetve a magyar és uniós meg az orosz szabványok, műszaki színvonal eltérései miatt ingerült Roszatom-szakemberek mindent erőből próbálnak keresztülnyomni. Ugyanezek a gondok jelentkeztek tavaly a Roszatom finnországi építkezésénél, ahol emiatt a nukleáris hatóság fel is függesztette az engedélyezési eljárást.

A nyelvi nehézségeket – ahogyan a Magyar Nemzet korábban megírta – úgy próbálják áthidalni, hogy 60 órás gyorstalpaló nyelvtanfolyamra küldik a dolgozókat, ám ez még a projektcég álláspontja szerint is legfeljebb alapszintű nyelvtudást ad, ezért a szakmai témákból angolul készítik fel őket. Csakhogy az orosz partnerek alig beszélnek angolul, amit Finnországban a hatóság is szóvá tett. Vagyis az eltérő szabványokból és műszaki kultúrákból adódó helyzeteket olyan szakemberek próbálják kezelni, akik nem értik egymást. Közben sem tolmácsból, sem fordítóból nincs elég, amit úgy próbálnak áthidalni, hogy az orosz nyelvű dokumentumokat egy brit fordítóirodában előbb angolra, majd angolról magyarra fordíttatják, ami önmagában százmilliós pluszköltséget jelent.

A gyorsabb haladást szakemberhiány is nehezíti. A magyar illetékesek tavaly október óta nem hajlandóak érdemben válaszolni Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselőjének arra a kérdésére: Helytálló-e az értesülés, hogy nem tudják feltölteni azt a képzési kontingenst, amelynek tagjai Oroszországban készülnének föl a majdani VVER-1200-as reaktorok üzemeltetésére, és a már szerződött munkatársak erőteljes nyomás hatására sem vállalják a kiutazást a beruházás bizonytalan kimenetele miatt? A fentiek magyarázhatják azt is, hogy egy KDNP-s politikus Belaruszból hozna szakembereket a bővítéshez, esetükben ugyanis legalább a nyelvi nehézségekkel nem kellene számolni – legalábbis az orosz fővállalkozónak.

A harmadik problémás elem, hogy az orosz fél minden lehetséges módon igyekszik opponálni a magyar vállalkozások részvételét, megpróbálva feltornászni a Roszatom és orosz partnereinek szerződésben garantált, legalább 45 százalékos részesedését. Belső információk szerint a tényleges magyar részvétel nem lesz magasabb 5 százaléknál. Csak emlékeztetőül: az orosz-magyar megállapodásban 40 százalékos magyar részesedés szerepel célként, de egy olyan szándéknyilatkozat formájában, amelyhez semmilyen garancia nem kapcsolódik.

Az orosz nyomás erősségére jellemző, hogy értesüléseink szerint Mészáros Lőrinc cégei is többször visszapattantak a Roszatom által fölállított védőfalról. Kormányzati utasítás alapján most ezt a szerény magyar hányadot úgy próbálják adminisztratív trükkökkel legalább 10 százalékkal föltornázni, hogy magyar cégként számolják el például az orosz Roszatom vagy az amerikai General Electric 100 százalékos magyarországi leányvállalatait. Ez utóbbi tényt a kormány az LMP kérdésére nemrég írásban is megerősítette. Süli János tárca nélküli miniszter Szél Bernadettnek azt írta: "A jogszabályok által meghatározott keretek lehetővé teszik, hogy elérjék a 40 százalékos minimális lokalizációs szintet (…) az a vállalkozás számít magyarnak, amely Magyarországon folytat gazdasági tevékenységet, hozzájárul a magyar GDP-hez, magyarországi székhellyel vagy telephellyel rendelkezik”. A levél egyetlen konkrétumként a felvonulási épületek építésénél említ magyar részvételt.

Közben egyre irracionálisabbá válik a beruházások finanszírozása: a felmondhatatlan orosz hitel kamata 4-5 százalék – ezt a magyar kormány fölveszi, majd a hitelterhek kifizetése után visszatörleszti, mivel a nemzetközi pénzpiacon lényegesen olcsóbban jut forráshoz. Szintén Szél Bernadett kérésére adta írásba a kormány: „Amennyiben hosszabb futamidőre (10 évre) kívánunk finanszírozást bevonni, a befektetők évi 2% körüli kamattal is megelégednek”. Ennek fényében megmagyarázhatatlan a sokkal magasabb, és a projekt során folyamatosan növekvő kamatú orosz hitelkonstrukció.

Szerző