Kósa János;agrártámogatás;Horváth István;szekszárdi polgármester;Nestorovic Anica;

2018-03-26 11:01:00

Mindenkit levert a disznóbiztos-államtitkár neje

A disznóágazatot korábban miniszteri biztosként vezénylő Horváth István feleségétől szintén nem idegen az agrárium: ő az a politikusfeleség, aki a legtöbb támogatást megszerezte.

A politikusfeleségeknek, illetve cégeiknek megítélt uniós támogatások versenyében 2016-ban még csak a második helyet szerezte meg Kósa Lajos államtitkárának, Horváth Istvánnak a felesége, ám 2017-ben már aranyérmes lett, írja a hvg.hu. Nestorovic Anica  Bikácsi Agrár Kft.-je 21 millió forintot kaszált tavaly előtt, egy évvel később azonban összesen 425,2 millió forintnyi támogatást ítéltek meg neki a nagyrészt uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Programból. Ezt korábban a Népszava is megírta, a helyszínről szóló anyagunkat keretes írásunkban olvashatja.

A kft-nek nemcsak megítélt, de a kiutalt támogatások alapján sem volt tavaly rossz éve: az államkincstár már kifizetett agrártámogatásokat nyilvántartó adatbázisa szerint a cég 2017 januárja és decembere között összesen 80 millió forintnyi támogatást vehetett fel, ebből 18,1-et nemzeti forrásból 62,57 milliót pedig az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból utaltak ki neki.

A Bikácsi Agrár ráadásul párját ritkítóan sokoldalú tevékenysége után kap támogatást: ugyanolyan eredményesen pályázik szarvasmarha-, mint sertéstelep korszerűsítésre, de tenyészkos, tenyészbak, illetve anyajuhtartás támogatása jogcímen is kaptak forrásokat, nem beszélve a céget a fent említett tavalyi lista második helyre repítő trágyatárolók építése utáni támogatásról. (Megjegyzendő: a szakértelem adott, hiszen Horváth például éveken át koordinálta miniszteri biztosként a kormány sertésstratégiáját.)

A tavaly október óta a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős Kósa Lajos tárca nélküli miniszter államtitkáraként dolgozó Horváth István személyesen – legalábbis papíron – nem visel semmilyen tisztséget a kft-ben, annak egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője Nestorovic Anica, de a cégnyilvántartás szerint a vállalkozás elektronikus elérhetőségeként a [email protected] címet regisztrálták be, ami megegyezik Horváth István egyetlen, még saját résztulajdonában maradt cégének, a Ha-Ho Kontakt Kft.-nek az elérhetőségével.

Nem látszik a pénz

A Horváth-féle cég sikerszériájának a furcsasága az, hogy míg a jobbára néhány tízmillió forintos támogatást kapott környékbeli vállalkozók régi, ismert mezőgazdászok, az államtitkár a közelmúltig inkább ruházati és egyéb kereskedelemben utazott, a feleségéről is inkább csak annyi hírlik, hogy a nagydorogi általános iskola angoltanárja volt.

A nagyközségben járva, ha szóba hoztuk a pályázatipénz-rekorder telepet, mindenki magától értetődően mondta, hogy az Horváth Istváné. Tény, hogy a cég, benne a telep vagyonelemeivel – gépekkel, állatokkal – a feleség nevén van, ám földhivatali adatbázisból az is kiderül: a telep területét adó két külterületi parcellára az államtitkárnak van holtig tartó haszonélvezeti joga.

„Kedves, közvetlen ember a sertésnagykövet úr” – fogalmazott Nagydorogon el helybeli, alighanem arra utalva, hogy Horváth a közelmúltig miniszteri megbízottként a kormány sertésprogramjának felügyelője is volt, jelenleg pedig a kormánybarát Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (MSTSZ) az elnöke.

Nagydorogon a megkérdezettek, állították, nem tudták, hogy hitelek és pályázati pénzek formájában milyen nagy összegek áramlanak a pici, a szomszédos Bikács határában lévő állattelepre. (A cég telephelye Nagydorogon van, maga a telep a szomszédos Bikácson.) „Nem azzal foglalkoznak az itteniek, hogy a pályázati honlapot böngésszék” – magyarázta egy helyi mezőgazda, aki szintén pályázott fejlesztésre, ám egy fillért sem kapott. Szerinte ugyanakkor igencsak gyanús, hogy arra kis terület egyáltalán elbír-e akkora gazdaságot, mint ami a sok pályázatból felsejlik.

Egyelőre a bikácsi telepen sem látszanak meg az uniós százmilliók. A gazdaság – noha úgyszólván minden jogcímre kapott pályázati pénzt, így például húsüzemre, „sertéságazat fejlesztésre”, trágyatárolóra – inkább a múltat idézi: lehangoló volt a régi téeszépületek, rozsdás kerítések látványa. Ottjártunkkor ötven-hatvan tehenet, szürkemarhát láttunk álldogálni a sárban – a telep kapott 26 milliót védett, őshonos állatfajták tartására is.